Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.
Ülésnapok - 1910-594
504. ORSZÁGOS ÜLÉS 1915 deczember hó 10-én, pénteken, Beöthy Pál, Simontsits Elemér ós Szász Károly elnöklete alatt, Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1915/16. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1915 : XV. t.-cz. hatályának kiterjesztése tárgyában beadott törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Tisza István, Sándor János, Teleszky János, Balogh Jenő, b. Harkányi János, Jankovich Béla, b. Ghillány Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 50 pereskor.) Beöthy Pál elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Szász Pál, a javaslatok mellett szólni kívánókat jegyzi SzinyeiMerse Félix, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Kostyál Miklós jegyző ur. Bemutatom a t. háznak a Feministák Egyesületének Lukács György országgyűlési képviselő ur által ellenjegyzett kérvényét a választójognak a nőkre történendő kiterjesztése tárgyában. A kérvény a házszabályok 236. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Következik a napirend : az 1915—16. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1915. évi XV. t.-czikk hatályának az 1915—16. költségvetési év végéig való kiterjesztése iránti törvényjavaslat t;i rgya Iá sá n ak folytatá sa. Szólásra, következik ? Kostyál Miklós jegyző : Szterényi József! Szterényi József: T. képviselőház! Súlyosabb kritikát a magyar politikai viszonyokról nem indok magamnak elképzelni, mint azt, hogy a világháború tizenhetedik hónapjának derekán belpolitikai viszonyaink ugyanott állanak, ahol a háború kitörése találta. Az emberek millióinak életét, értékek százmilliárdjait elpusztító ez a rettenetes világtragédia sem volt képes kiegyenlitőleg hatni a magyar belpolitikai viszonyokra. Kit és mennyiben terhel ezért a felelősség, nem kutatom ma. El fog érkezni az ideje ennek is. Ma csak mint szomorú tényt kívánom leszegezni ezt, amelynél szomorúbbat európaszerte az államok belső politikai élete nem ismer. E körülménynek tulaj donitható, hogy noha teljes mértékben helytelenítem azt a szinte dogmává vált magyar parlamenti szokást, hogy a költségvetési vagy az annak helyébe lépő felhatalmazási kérvény javaslatát mindig a kormány iránti bizalom kérdéséből tárgyaljuk, — mert valamint néhai báró Podmaniczky Frigyes szavai szerint Shakespeare-t vagy jól kell játszani, vagy sehogy, de játszani kell, azonkérjen kormányozni is lehet jól vagy rosszul, de elvégre kormányozni kell és így a kormányzásra szükséges felhatalmazás nem a bizalom, hanem az ország érdekei szempontjából volna mindig megítélendő — mégis, t. ház, ebben a helyzetben, pártállásomból kifolyólag kénytelen vagyok magam is a politikai bizalom szempontjából taglalni e kérdést és szavazatomat az indemnitási javaslattól megtagadni. Nem fogok a mai súlyos külpolitikai helyzetben politikai kérdésekkel foglalkozni. Miként gróf Andrássy Gyula, egyetértésben az összes ellenzéki pártokkal, már a háború kitörésekor az ellenzék feladatául kitűzte : kerülni akarok én is mindent, ami ellentéteket idézne fel a háború tartama alatt és ezért kizárólag gazdasági kérdésekkel kívánok foglalkozni, amint azt különben is máskor is e házban tenni szoktam. Mindenekelőtt hangot kell adnom annak' a mélységes elkeseredésnek, amely országszerte uralkodik gazdasági körökben pártpolitikai különbség nélkül, (ügy van! balfelől) nem a háború okozta helyzet miatt, — ezt a magyar gazdasági élet minden tényezője egyaránt nyugodtan, türelemmel, sőt paradox lelkesedéssel viseli, mert tudja mivel tartozik az országnak a háborús helyzet
