Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-593

382 593. országos ülés 19Í5 d ban magyar közigazgatási személyzetitek alkal­mazása lesz indokolt. (Élénk helyeslés.) Sümegi Vilmos: Levették Belgrádban a magyar zászlót.rendeletre! (Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget) : Csendet kérek! , Gr. Tisza István ministerelnök: Általában, amint az imént jeleztem, Szerbiában most még a hadtápj>arancsiiokságok intézkednek. Most abba nem fogok belemenni, nem is tudnám ma megállapítani, mennyiben állnak azok a birek és mennyiben nem, amelyeket a t. képviselő urak felhoztak. Egyet mindenesetre már ma kötelességem jelezni, anélkül hogy bármi tekin­tetben bele akarnék avatkozni a hadsereg fő­parancsnokság hatáskörébe és teendőibe és ez az, hogy a dolog természeténél fogva Szerbia katonai kormányzatának szervezésénél is kifeje­zésre kell jutnia annak a ténynek, hogy itt olyan területekről van szó, amelyek elsősorban a magyar nemzet érdekszférájába esnek, a ma­gyar nemzet érdekszféráját érintik, és ennek nézetem szerint nemcsak magyar érdekből, de a monarchia jól felfogott érdekéből is kifejezésre kell jutnia a közigazgatás szervezetében és altban a bánásmódban, melyben majd ez a köz­igazgatás az ott felmerülő magyar érdekeket és az ott megforduló magyar honpolgárokat része­síteni fogja. Gr. Károlyi Mihály: Deozember 2-ika óta a magyar zászlót levették Belgrádban. (Mozgás és zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Tisza István ministerelnök: Az inter­pelláczió további része a kérdésnek inkább köz­gazdasági vonatkozású oldalaira terjed ki és készséggel elismerem, igen fontos és olyan kér­déseket érint, amelyek kétségtelenül megérdemlik, liogy a t. Láz figyelme azokra kiterjeszkedjen. Pénzügyi szempontból is az alapelv az, hogy az a közigazgatás, mely most ott" folyik, mintegy kiegészítő része a hadműveleteknek, ennek foly­tán annak költségei az u. n. mozgósítási hitel terhére esnek ós az ott beszedhető jövedelmek is közös jövedelmet alkotnak és ennek a mobi­lizálási hitelnek aktiv tételei gyanánt szerepelnek. Az illető vidék természetes kincseinek kihasz­nálása elsősorban magának az ott lakó s a háború által oly rémesen sokat szenvedett lakos­ságnak fentartására kell hogy fordíttassák, másod­sorban a hadsereg fentartására, ami magától értetődőleg a két állam javára szolgál, mert hiszen amit a hadsereg ott szerezhet be, azzal kevesbedik az a kvantum, amit a két állam területéről kellene a hadseregnek utánpótlásul küldeni. De tökéletesen igaza van a t interpelláló képviselő ixrnak abban is, hogy ezeknek a terü­leteknek gazdasági kincsei felhasználhatók a monarchia két államában felmerülő nagy gaz­dasági igények és szükségletek kielégítésére is. Ebben a tekintetben történik egy és más. így pl., hogy csak egy dologra utaljak, az orosz­len gyelországi szénbányák igen jelentékeny zember 9-én, csütörtökön. mennyiségű szenet termelnek ma is, amely szén­mennyiség igen nugy szerepet játszik pl. a magyar államvasutak szén szükségletének fede­zése terén.Tökéletesen igazat adok a t. képviselő ur­nák abban, hogy a kormánynak ezzel a kér­déssel intenzive kell foglalkoznia és rajta kell lennie, hogy azokban a gazdasági előnyökben, melyek e területek megszállásából már a háború alatt a két állam javára eshetnek, Magyarország megfelelően részesedjék. Egy részletkérdést méltóztatott az inter­pelláczióban felemliteni, t. i. a vámkérdést. Erre nézve szintén felvilágosítással szolgál­hatok. Ez a kérdés Orosz-Lengyelországra nézve rendezve ran, m ég pedig akként, hogy megálla­pittatott egy a viszonyoknak s a korábbi álla­potoknak nagyjából megfelelő vámtarifa azokra a czikkekre nézve, melyek a közös vámterületről az elfoglalt lengyelorszegi területekre kivitetnek, mig az onnan származó behozatal a mi rendes vámtarifatételeink alá esik. Szerbiára vonatkozólag még nem jutottunk odáig, hogy ez a kérdés rendeztetett volna; előre­láthatólag ott is rövid időn belül rendezve lesz. Ezek azok, amiket felvilágosításul mondhat­tam. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan az interpelláló képviselő ur a további szólás jogával élni? Gr. Esterházy Móricz : T. képviselőház! Min­denekelőtt köszönettel veszem a t. ministerelnök ur tájékoztatását, aziránt ugyan nem nyilatko­zott, hogy Magyarország és Ausztria között, illetve a monarchia szövetségesei között létesült-e valamilyen megállapodás s ennek, ha nem is szószerinti szövegét, de legalább irányelveit nem emiitette fel, de mindenesetre köszönettel veszem azt is, amit a t, ministerelnök ur mondott és csak még egy kérdésre vagyok bátor a t. minis­terelnök ur figyelmét felhívni. Egy szaklapban olvastam is a kérdésről, arról t. i., hogy egyes iparágakban, különösen a kis- és középipar terén, Oroszország egyes városaiban valószínűleg munkanélküliség fog e télen beállani. Azt hiszem, hogy mivel ezeket a munkásokat ott hadimunkákra és katonáknak besorozni nem lehet, a munkásközvetitésnek igen háládatos tere nyílnék azáltal, ha az otthon munkanélkül álló munkásokat a belföldön ipari üzemekben vagy gyárakban helyeznék el. Egész interpellácziómmal az volt a czélom, hogy a t. ház tájékozást nyerjen különösen arról, hogy mi az elfoglalt területeken is a hágai konveuezió alapján állunk és hogy akkor, amikor Angliában a felsőházban olyan nyilatkozatokat hallunk legnagyobb ámulatunkra, amilyeneket ezelőtt pár évvel legfeljebb egy Anglia afrikai gyarmatában mondhattak volna a benszülött néger lakosság ellen folytatandó háború tekintetében, mondom, hogy akkor a magyar parlamentben kifejezést nyerjen az az elv, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents