Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.
Ülésnapok - 1910-592
592. országos ülés 1915 deczember 7-én, kedden. 335 és közbeszólások a bal- és a szélsőbaloldalon.) •. Csendet kérek! Bartos János: A legújabb czenzor! (Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon: Éljen Mackensen !) Elnök: ... és a házszabályok 213. §-ába foglalt intézkedésre figyelmeztetni . . . (Hosszan tartó nagy zaj és közbekiáltások a baloldalon • Hallatlan! Ujabb czenzor !) . . . A házszabályok 213. §-a.ugy intézkedik, hogy... (Folytonos zaj a baloldalon.) Beszédet olvasni .vagy idézetek felolvasásával mesterségesen nyújtani tilos... (Nagy zaj a báloldalon.) Azt hiszem, a képviselő ur nem mondhatja azt, hogy az elnökség nem volt e tekintetben elég türelmes. A képviselő ur két hosszú cikket szószerint felolvasott . . . (Folytonos nagy zaj a baloldalon.) Nekem házszabályszerű kötelességem a képviselő urat a házszabályok intézkedésére figyelmeztetni és megkérni, hogy ne méltóztassék idézetek, illetőleg cikkek felolvasásával a beszédet . . . Nagy zaj a baloldalon.) mesterségesen nyújtani. (Folytonos nagy zaj és közbeszólások a bál- és a szélsöbáloldalon.) Ráth Endre: Nem jelent meg a czikk! Nem czikket olvas! (Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon : Hallatlan!) Huszár Károly (sárvári): Nem felejtett és nem tanult semmit ez az elnök: (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök: Huszár Károly sárvári képviselő urat ezért a kifejezésért rendre utäsitom. (Nagy zaj a baloldalon.) Csendet kérek! Ráth Endre: A felejtésre fektette a fősúlyt! (Zaj a baloldalon.) Rakovszky István: Kérem, t. elnök ur, a legelső követelmény ahhoz, hogy a képviselő az elnök intézkedéseinek eleget teliessen, az, hogy meghallja és tudja, hogy miként rendelkezik. En mindenesetre tisztelettel meg fogok hajolni a t. elnök ur rendelkezése előtt, de azt hiszem, itt félreértés forog fenn kettőnk között. En most a tárgyhoz szólok, nem beszédet olvasok fel, amit a házszabályok tiltanak, hanem a czenzuráról beszélek. (Ugy van! a báloldalon.) En a czenzura . . . Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék az elnöki intézkedést. . . (Nagy zaj és taps a bal- és a szélsöbáloldalon.) Fernbach Károly: Ilyen elnöke van a magyar parlamentnek! Szégyen! Eitner Zsigmond: Vilmos császárnak képzeli magát. (Hosszantartó folytonos nagy zaj és közbeszólások a bál- és a szélsőbaloldalon.) Palugyay Móricz: Hozassa be mindjárt a darabantokat. (Nagy zaj.) Szmrecsányi György: Hallatlan dolog! Huszár Károly (sárvári): Disznóság! Erre majd felelünk hasonló hangon! (Folytonos nagy zaj és lárma a bálololdalon.) Elnök: Huszár Károly sárvári képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Nagy zaj.) Eitner Zsigmond: Ön nem Vilmos császár! Szmrecsányi György: Az elnök csinálja a rendetlenséget! Elnök: Szmrecsányi György képviselő urat rendreutasítom. (Nagy zaj a baloldalon.) Szmrecsányi György: A legnagyobb rend volt, amíg az elnök bele nem szólt. (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Ne méltóztassanak a tárgyalást zavarni. (Nagy zaj.) Beck Lajos: Nagy idők nagy elnöke! Rakovszky István: Kérem a t. elnök urat, méltóztassék olyan kegyes lenni, megmondani, mit méltóztatott rendelni, hogy alávethessem magamat, mert nem értettem. Elnök: Én arra kértem a képviselő urat, hogy a házszabályok 213. §-ának intézkedését méltóztassék figyelembe venni! (Felkiáltások a baloldalon: Mi az'?) Abban az foglaltatik, hogy beszédet olvasni vagy azt idézetek felolvasásával mesterségesen nyújtani tilos. (Hosszantartó zaj a bál- és a szélsöbáloldalon. Felkiálltások: Disznóság! Hallatlan!) Szmrecsányi György: Szégyelje magát. (Folytonos nagy zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek tisztelt képviselő urak! (Folytonos nagy zaj a bal- és a szélsöbáloldalon.) Huszár Károly (sárvári): Ezt nem fogjuk eltűrni. (Folytonos nagy zaj és közbekiáltások a baloldalon.) Őrgróf Pallavicini György: . . . menjen a Doberdóra . . . Ráth Endre: Czenzurázzák meg ezt az elnököt ! Bartos János: Mégis csak disznóság ! (Folytonos nagy zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselő urak' Méltóztassék a beszédet folytatni. Szmrecsányi György: Provokálja az ellenzéket! Gr. Zichy Aladár: Tévedett az elnök, vallja be! Rakovszky István: 1. elnök ur, nekem még nagyon sok felolvasnivalóm volna a czenzura dolgáról, de hogy az elnök ur teljesen meg legyen nyugtatva, hogy én nem akarom a tárgyalást húzni, most az utolsó idézetet fogom felolvasni és nem fogok többet olvasni, bár nekem kötelességem, hogy a kormányt felvilágosítsam ezekről a dolgokról, ha esetleg tudomással nem birt róluk, hogy lássa a kormány és az ország is tudja, hogy mi volt azokban a czikkekben, amelyeket a czenzura nem engedett kinyomatni. De ha az elnök ur másképen intézkedik, én . . . Gr. Andrássy Gyula: Másképen azt mondják, hogy nem bizonyít. Szmrecsányi György (közbeszól). Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Ne méltóztassék zavarni a tárgyalást.