Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.
Ülésnapok - 1910-590
2!)* 590. országos ülés 1915 deczember 1-én, szerdán. biztosítása, amire, a jieronoszpora elleni küzdelem felvétele okából szüksége van. (Ugy van! balfelöl.) Biztosíthatom is az interpelláló t. képviselő urat, hogy a kormány ezzel a kérdéssel már a háború kitörése óta állandóan foglalkozik és hogy minden lehetőt elkövet, hogy a magyar szőlősgazdáknak rézgáliczszükségletét biztosithassa. (Élénk helyeslés balfelöl.) Eitner Zsigmond : Egyszer lefoglalták, azután meg feloldották! B. Ghiltány Imre földmivelésiigyi minister: Bátor leszek majd erre is kitérni. Méltóztassanak figyelembe venni azt, hogy az összes hadviselő államok rózszükséglete sokkal több, mint az egész világ réztermése. Ennek folytán olyan nehézségek állanak elő, egyes államokban — semleges államokban is — olyan rézhiány van, hogy a rezet a kívánatos mennyiségben beszerezni teljes lehetetlenség. Mégis meggyőződésem az, hogy kellő igyekezettel, ha szőlősgazdáink a rézgáliczczal takarékoskodni fognak, azt a mennyiséget, amelyre múlhatatlanul szükségünk van, elő fogjuk tudni állítani. Talán érdekelni fogja a t. házat, ha egész röviden jelzem azokat az intézkedéseket, amiket a rézgáliczhiány megszüntetésére a kormány már eddig is tett. (Halljuk! Halljuk!) A kormány közbenjárására a hadügyminister ur feloldotta azokat a szegény rézérczeket, amelyek 2 0 /Von aluli réztartalommal birnak és igy az ő szempontjából nem értékesek. Mindjárt, amint ez a feloldás megtörtént, szives volt a pénzügyminister ur a zalatnai kohókat berendeztetni, ahol a rézgáliczgyártás már folyamatban van s ahonnan, erről az egyetlen helyről is, körülbelül 100 —120 vaggon rézgáliczot remélünk. Ezenkívül minden elhagyott rézbánya tulajdonosával érintkezésbe lépett a kormány, hogy az ezekből a bányákból kikerülő, tehát már feltárt, kihozott, ele még fel nem használt szegény rézérczeket erre a czélra fordítsák. Az egyik a gömöri bánya, amelylyel épen most folynak a tárgyalások, hogy ott ez a berendezés felállíttassák, a másik pedig az erdélyi Balánbánya. Ennek tulajdonosával is folyamatban vannak a tárgyalások s már megállapodás jött létre úgyszólván minden pontra nézve. De hogy eleget fognak-e tudni tenni a vállalt kötelezettségeknek, az attól függ, vájjon az illető gyárak, amelyek a berendezéseket szállítják, képesek lesznek-e a szállítást teljesíteni és a gépeket kellő időben szállítani. Méltóztassék abban is megnyugodni, hogy mindazokat a rézkészleteket, amiket a hadvezetőség nélkülözhet, a legnagyobb készséggel fogja a magyar mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. Eitner Zsigmond: De akkor nem ugy kell a rézbeváltást csinálni, amint most csinálják! B. Ghillány Imre földmivelésiigyi minister: Ami pedig a közbeszóló képviselő urnak azt a megjegyzését illeti, hogy egyszer lefoglaltuk, egyszer feloldottuk a rózgáliczmennyiséget, ennek egyszerű magyarázata az, hogy a rézgálicz tavaly, a permetezési időszak kezdetén, tehát áprilisban, az egész országban lefoglaltatott és teljes egészében a szőlősgazdák rendelkezésére bocsáttatott. Amikor ez megtörtónt, akkor, hogy útját ne álljuk a további rézgál iczbehozatalnak a semleges országokból, tehát hogy megtaláljuk azt az eszközt, amit épen az interpelláló képviselő ur is felemiitett s ezáltal elősegítsük a rézimportot s ezt a semleges államokból lehetővé tegyük, akkor, igenis, azt mondottuk, hogy ez a feloldás az újonnan behozott rézre nem vonatkozik, mert ezáltal jelentékeny mennyiségű rezet és rézgáliczot tudunk a semleges államokból beszerezni. Én tehát arra kérem a t. képviselőházat, hogy az előadottak alajrján méltóztassék a kormány válaszát tudomásul venni, amit röviden abban foglalok össze, hogy ami emberileg lehetséges, az meg fog történni arra nézve, hogy szőlősgazdáink rézgáliczbzükséglete biztosittassék. (Altalános helyeslés.) Eitner Zsigmond: De nem üzérkedés utján. Elnök: Kivan az interpelláló képviselő ur válaszolni ? Bernáth Béla: Tudomásul veszem a választ. Elnök: Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a földmivelósügyi minister urnak a kormány nevében Bernáth Béla képviselő ur interpellácziójára adott válaszát, igen, vagy nem? (Igen!) A ház a választ tudomásul veszi. Következik Szabó István (nagyatádi)képviselő ur interpellácziója a földmivelósügyi minister úrhoz: a tengerirekvirálás tárgyában. Szabó István (nagyatádi): T. ház! Minthogy a rekvirálás kérdése a képviselőház ez üléseiben is szóba kerülhet még, én a jelen esetben a legrövidebbre szabom felszólalásomat. Az általános rekvirálásra csak azt jegyzem meg, hogy századok óta vagy még régebb idő óta. először történt az, hogy a termelő kint az országban, a falvakban szebb kenyeret ehetett, mint a városi lakosság. És amikor ez megtörtént, oly felháborodást idézett ez elő a városi lakosságban és oly követelésekkel léptek fel ugy a lakosok, mint a városi lapok, hogy amint látom, a rekvirálás végrehajtása a falvakban lenn oly következményekkel járt, hogy azoknak az lesz az eredménye, hogy a termelő, aki úgyszólván kikaparja a kenyérnek valót, az eszik korpát és a városi lakosság már most eszik fehér kenyeret. Általában csak ezt akarom a rekvirálás tekintetében mondani arra nézve, hogy hogyan rekvirálják a szemes gabonát lenn a falvakban. Holló Lajos: Ne adjátok oda! Szabó István (nagyatádi): Az állami hatalom erősebb, mint egyes emberek. Most röviden csak a tengeri rekvirálásra akarok rátérni. Az ótengerinél megtörtént, hogy amikor a kormány felhívta a lakosságot, hogy
