Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-590

2!)t 590. országos ülés 1915 eh tuugen der österreichisch-ungarischen Monarchie bestimmte Wappen«. Tehát már a cziinben nagyon helyesen és korrekt kifejezésre jut, hogy tulajdonképen nem egy magasabb állami összességnek állami, vagy birodalmi ezimere, hanem a monarchia közös intézményeinek használatára rendelt czimerról van szó. A további szöveg azután mindjárt azt mondja, hogy ez a ezimer (olvassa) : »bestehend aus den durch das .allerhöchste Hauswappen verbundenen "Wappen Osterreich-Ungarns«. Az osztrák hivatalos terminológiában is tért nyer az a helyes és világos szóhasználat, amely szerint a monarchiának másik állama egyszerűen és a gyermeket a nevén nevezve, Osterreichnak neveztetik. Maga a ezimer leírása pedig azt mondja (olvassa) : »Hiezu werden die neben einander gestellten, in sich vollständig abgeschlossenen Wappen der zur Monarchie untrennbar vereinigten Staaten: Osterreich und Ungarn . . .« Világosan meg van megint mondva, hogy a ezimer a két államnak, t. i. Ausztriának és Magyarországnak ezimere és pedig »neben einander gestellt, in sich vollständig abgeschlossen«. Azt hiszem, hogy ez is egészen világos liözjogi szempontból. (Ugy van.' jobbfelöl.) Végre legyen szabad ráutalnom arra a legfelsőbb hadseregparancsra is, amelyet a t. képviselő ur némileg szintén kifogás tárgyává tett. Polónyi Géza : Nem némileg, hanem erősen ! Gr. Tisza István ministerelnök : Bocsánatot kérek, addig, amig monarchia lesz a világon, az alkotmányos uralkodónak is a maga legfelsőbb haduri jogköre és jellege nem fog elhomályosittatni. Nem homályosittatott ez el abban az országban sem, amely a parlamenti befolyást a hadsereg kérdéseire is a legmesszebbmenőkig kiterjesztette: Angliában sem. Az angol király is a maga hadseregéről, a maga flottájáról, a maga ezredeiről, a maga hadihajóiról beszél. Polónyi Géza: Az zsoldos hadsereg! (Zaj jobbfelöl.) Gr. Tisza István ministerelnök: Bocsánatot kérek, az, hogy egy hadsereg zsoldos hadsereg, vagy nem zsoldos hadsereg, igen nagy különbség más vonatkozásokban, de abban, hogy az a nemzet hadserege, vagy a király hadserege, ami a. terminológiát illeti, tökéletesen irreleváns. (Ugy van! jobb felől.) Mondom, ezt a monarchikus terminológiát, a hadseregnek ezt a szoros kapcsolatát az uralkodó személyével egyetlen monarchiában sem lazították meg, és azt hiszem, hogy nekünk, akiknél hivebb védelmezői nincsenek a magyar királynak az ő alkotmányos fejedelmi jogaiban, nekünk — pártkülönbség nélkül természetesen — nem szabad ezt a kérdést elhomályosítani engednünk. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Maga az a hadseregparancs pedig ugyanazt a világos beszédet használja, ugyancsak beszél a monarchia két államáról, megnevezve azokat Ausztriának és Magyarországnak. Azt eczember 1-én, szerdán. hiszem, hogy épen bennünket, magyar embereket az, hogy oz a világos terminológia érvényesül az egész vonalon a hadsereg hivatalos okmányaiban és érvényesül az osztrák kormány hivatalos közleményeiben, csak megelégedéssel tölthet el. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Az egész megoldásnál, t. i. annak a főczélnak megvalósitásánál, hogy a monarchia, közjogi struktúrája és Magyarországnak közjogi állása helyesen érvényesüljön, bennünket, akik ebben a munkában résztvettünk, két kardinális szempont vezetett. Az egyik, hogy teljesen kifejezésre találjon az osztrák államiság, az osztrák császárság, mint a magyar állammal teljesen paritásos, azzal koordinált államnak fogalma. Ezért kellett, súlyt helyeznünk reá, hogy mindaz, ami az osztrák császárság szimbóluma, az osztrák császári sas és az osztrák császári korona helyet foglaljon a czimerben, de helyet foglaljon annak osztrák részében, ugy hogy világos kifezésre jusson, hogy ugy a kétfejű sas, mint az osztrák császári korona az osztrák államnak szimbóluma, amblémája, amely osztrák államtól a magyar állam teljesen független, azzal egyenjogú paritásos állást foglal el. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) A másik szempont, amire nagy súlyt kellett helyeznünk: a nemzeti szinek kérdése. Itt is a paritás kellett hogy szemeink előtt lebegjen ; súlyt kellett arra helyezni, hogy tisztáztassék végre a fekete-sárga szin jellegének kérdése, tisztáztassék abban az értelemben, hogy az, mint az osztrák állam színe, a magyar nemzeti színnel teljesen koordinált, paritásos helyet foglaljon el. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezt a helyet foglalja el a két szin a hadsereg zászlóiban és vezérzászlóiban. Meg vagyok róla győződve és érzem a felelősséget is, hogy ezt a paritásos jelleget fogja megtartani még mindazokban, a továbbmenő rendezésekben is, amelyeket 0 felsége parancsára most már a közös ministerek kell hogy kidolgozzanak, de természetesen a magyar és az osztrák kormány szolidáris felelőssége mellett. És ha egyszer ez a kérdés igy rendeztetik, ha egyszer a magyar nemzeti szin és a fekete-sárga szin paritásos helyzete teljes elismerésre jutott, akkor nem fognak ismétlődni azok az anomáliák, amelyek még ebben a háborúban itt-ott ismétlődtek és amelyekre a képviselő ur is rámutatott. (Ugy van! jobbfelöl.) A képviselő ur azt mondja, hogy a 48-iki törvénybe be van iktatva, hogy a nemzeti szin és az ország ezimere ősi jogaiba visszahelyeztetik. Hát méltóztassanak megengedi: a nemzeti szin és az ország ezimere a közös intézmények terén eddig még nem foglalhatta el a helyzetét, amely ősi jogai révén is megilleti, azt a paritásos helyzetet, amely világosan kifejezi, hogy a közös intézményekben sem valami nagyobb birodalmi egységnek alárendelve jelenik meg a magyar nemzet és a magyar állam. Ezzel a rendezéssel