Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-579

38 570. országos ülés 1915 Nem hiszem, hogy ezzel a kormány eleget tenne annak a humanitárius kötelezettségének, hogy a hadbavonult tekintetében nem szabad különbséget tenni, vájjon földbirtokos-e, háztulajdonos-e, hanem egyformán kell mindenkivel szemben a méltányosság útjára térni és lehetetlenné kell tenni legalább azt, hogy a hadbavonult feje felett elárvereztessék a ház, mialatt ő a hareztéren van. Ez pedig ezzel a szakaszszal elérhető nem lesz, azért most sem járulok hozzá. Elnök : Szólásra többé felirva senki sincsen. Kérdezem tehát, kiván-e még valaki a szakaszhoz szólni ? (Nemi) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Hegedüs Lóránt előadó: Csak felvilágosításul közlöm, hogy a moratórium-rendelet szerint ugy sem szabad árverést tartani. Polónyi Géza: Tévedés! A 3. §-hoz kérek szót! Elnök: A tanácskozás már be van fejezve, Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a törvényjavaslat 2. §-át, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatik. Következik a 3. §. Szepesházy imre jegyző (olvassa a 3. %-t). Elnök: Polónyi Géza képviselő ur kivan szólni. Polónyi Géza : Csak annyit jegyzek meg, hogy az előadó ur nyilván tévedésben van, mert ha a moratórium-rendelet kizárná a házak árverését, akkor én egy szót nem szólottam volna. De ez nincs kizárva. Tessék megnézni a kezemben levő hatodik moratórium-rendelet idevonatkozó intézkedéseit és meg fogja látni a t. előadó ur, hogy tévedésben van, mert az árverés is foganatosítható, hiszen különben a bankoknak nem volna garancziája. Csak az volna a czél, hogy a bankok végrehajtást vezethessenek ? Ugyebár, nemcsak ez, hanem az is, hogy megkapják az annuitást. Ezt pedig csak árverés utján kaphatják meg és igy a háztulajdonosok ki vannak téve annak, hogy a lakbér moratórium alá esik, az annuitás miatt pedig elárverezhetik a házukat. Elnök : Kivan valaki szólni ? Hegedüs Lóránt előadó: Tisztelettel fentartom azt az álláspontomat, hogy nem lehet árverést tartani. (Ugy van I jobbfelól.) Vadász Lipót államtitkár: Benne van a rendeletben ! Br. Madarassy-Beck Gyula: Benne van a rendeletben ! Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a törvényjavaslat 3. §-át, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a javaslat 3. §-át elfogadja. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvénymájus 7-én, pénteken. javaslat 4—10. §-aü, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : T. ház ! Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során leszek bátor a t. háznak indítványt tenni. Következik a napirend 4. pontja : az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-cz., valamint a m, kir. legfőbb állami számvevőszékről szóló 1870. évi XVIII. és 1880. évi LXVI. t.-czikkek némely rendelkezéseinek megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat és pedig elsősorban annak általános tárgyalása. (írom. 1143, 1179). Az előadó urat illeti a szó. Antal Géza előadó : T. ház ! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az államháztartás nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozólag bizonyos formális- intézkedéseket tartalmaz, amelyekkel az eddig érvényban volt formális intézkedések egy részét hatályon kívül helyezi és jelentékeny könnyebbitéseket foglal magában a ministeriumok mellé osztott számvevőségek és pénztárak, valamint az anyagkezelő hivatalok munkája tekintetében, de főképen, ami a t. házat elsősorban érdekli, a m. kir. legfőbb állami számvevőszék munkakörére vonatkozólag. Ezeket a könnyebbitéseket három pontban foglalhatom össze. Az első vonatkozik az eddigi pótkezelési időszak megszüntetésére, a másik vonatkozik a számadási év folyamán előfordult tulkiadásokról, előirányzat nélküli kiadásokról és hitelátruházásokról az országgyűléshez évnegyedenkint teendő jelentésekre s a ministertanács számára szerkesztendő kimutatásokra, végül a harmadik vonatkozik a kettős könyvviteli rendszer szerint vezetendő állami főkönyv és az egyszerű könyvviteli rendszer szerint vezetendő rovat-könyv megszüntetésére. Ami a pótkezelési vagy pótutalványozási időszak megszüntetését illeti, e tekintetben a törvényjavaslat nagyon üdvös munkakönnyebbitéseket tartalmaz, a.mennyiben eddig a költségvetési évet követő három hónapban az összes számvevőségek, . pénztárak és anyagkezelő hivatalok, úgyszintén a m. kir. legfőbb állami számvevőszék két könyvet voltak kénytelenek vezetni, egyet a folyó évi költségvetés kiadásaira és bevételeire, egyet pedig az előző évi költségvetés kiadásaira és bevételeire vonatkozólag. Ennek a törvényjavaslatnak értelmében ez megszűnik, ami természetesen jelentékeny munkamegtakarítással, de az állami pénzügyek kezelése tekintetéből is jelentékeny előnyökkel jár. Ami a második munkakönnyebbitést ületi; ez vonatkozik arra, hogy a legfőbb állami számvevőszék eddig a képviselőháznak kénytelen volt évnegyedenként jelentést tenni a számadási év folyamán előfordult tulkiadásokról, előirányzat nélküli kiadásokról és hitelátruházásokról és ugyancsak kénytelen volt kimutatást közölni ugyanezekről a mi-