Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

559. országos ülés 191b- Julius 22-én, szerdán. 57 védnek le kell azt róni, akár előlegezés, akár pedig kiszabás utján, ö mindig regresszussal élhet a felével szemben, A második módosításom ugyanilyen természetű beszúrás volna, de hogy minden kétséget kizárjon, ezt a pótlást is javaslom. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Nevezetesen az 54. § második pontjában a 25. §-ban jelzett előkészítési illetékről van szó, s ennélfogva a szakasznak ez a része így hangzanék: (olvassa) : »a 25. §-ban megállapitott illetékeket is«, melyek szintén a feleket terhelik, és folytatódnék tovább a szöveg, ugy ahogy van (olvassa): »ha a hiányos benyújtás vagy a szóbeli előterjesztés ügyvédi képviselettel történt«. Végül ott, ahol arról van szó, hogy a mulasztó ügyvédet terheli a mulasztás miatt kiszabandó felemelt illeték is, azt a módosítást bátorkodom javasolni, hogy ez a szó: a »mulasztó« a mondat kezdetén kihagyassék és ugy szóljon a szöveg hogy az ügyvédet terheli a mulasztás miatt kiszabandó felemelt illeték is, hozzátéve a következő szöveget: (Halljuk! Halljuk! oalfelől. Olvassa): »Az ügyvédet terheli a mulasztás miatt kiszabandó felemelt illeték is, ha beigazolható, hogy az eljáró ügyvédet rosszhiszeműség vagy vétkes gondatlanság terheli«. Ezeket a módosításokat javaslom ehhez a szakaszhoz (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) azzal, hogy ha ezek keresztülmennek, akkor azt hiszem, hogy Egry Béla t. képviselőtársamnak javaslata talán feleslegessé válik, mert benne van ebben a meghatározásban az, hogy az illeték nem az ügyvédet terheli, hanem a felet. Amennyiben az a féltől nem volna behajtható, akkor az a más kárával való gazdagodás lenne, ha a kincstár azt az illetéket megtarthatná. De ez nem zárja ki azt az indítványt, amelyet Egry Béla t. képviselőtársam tett, tehát magam részéről azt is elfogadom. A másik j>edig, amit Springer Ferencz t. képviselőtársam tett, nevezetesen, hogy a lelet megállapításakor egy 24, vagy 48 órás, vagy 3 napos -4 (Felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon: Út napos!), vagy a törvény rendszere szerint öt napos felhívás bocsáttatnék ki. és a felemelt illeték csak ennek eredménytelen letelte esetén követeltetnék, az teljesen beleillik azokba a módosításokba, amelyeket én bátor voltam előterjeszteni, tehát azt is fentarthatónak tartom és magam részéről elfogadom. Ajánlom módositványaim elfogadását. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik. Mihályi Péter jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. ház! (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőhaloldalon.) Én a szakaszhoz két okból szólalok fel. Először azért, hogy pártoljam az ez oldalról benyújtott módosításokat és másodszor magam is szándékozom egy rövid, bár csak stiláris, módosítást benyújtani. KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1905. XXVI. KÖTET. Először is szólok ahhoz a módositványhoz, amelyet Springer Ferencz t. barátom és képviselőtársam nyújtott be. Az ügyvéd tulajdonkép, mint az már több oldalról kimutatva és hangsúlyozva lett, a kincstárnak mintegy bekasszálója, mert hisz ő lényegében nem tartozik a kiadásokat, az illetékeket viselni, azok szorosan véve a felek terhét képezik, mert a felek érdekében jár el, ő azért még honoráriumot is kap ha eredménynyel jár el és ha képes a fél megfelelően honorálni. Ezt csak nem lehet véglegesen az ö terhére ráhárítani, ha az ügyvédi karral szemben nem vezeti elfogultság a kormányt és a minister urakat. Az ügyvédi kar megérdemel annyi tekintetet, hogy legalább ily esetekben a felemelt illetékek rajta ne követeltessenek ; mikor az ügyvéd elsősorban köteles az illetéket előlegezni a kincstár számára akkor legalább ne rovassák rá az illeték az esetben, ha a felhívás eszközöltetett és annak eleget tesz. Egészen más a helyzet és azt a magam részéről nem is clifíikultálom, ha az ügyvéd a kötelezettségének a felhívás után sem felel meg. minthogy itt már bizonyos renitenskedés van és rosszakarat imputálható és akkor azután azt a felemelt illetéket a kincstár rajta megveheti. T. ház! Egészen méltányosak azok az indítványok, amelyeket Tüdős János t. képviselőtársam és barátom és az is, amelyet Egry Béla t. képviselőtársam és barátom tett. A kettő körülbelül egy czélzattal bir, de esetleg egymást kiegészítőlég is helyet foglalhatnak. T. barátomnak Egry Bélának módositványán lehetne egy kis módosítást eszközölni, amennyiben ott nem egészen világos egyik intézkedés, mert bizonyos félreértésre adhat okot. ugyanis látszólag nagyobb követelést támaszt, mint amilyet ő maga is czélzott. Indítványának czélja tulajdonképen az, ha az ügyvéd előlegezte az illetéket, a bélyeget kifizette a félért és a fél fizetésképtelen, nem tudná rajta behajtani és ez bíróságilag igazoltatik, akkor a kincstár az előlegezett illetéket és bélyeget megtérítse. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak. Sághy Gyula: A szövegezése ugy hangzik, hogy a készkiadásait. Készkiadások alatt sokat lehet érteni és ezért hajlandó lennék ezt módosítani, mert előbb van remény, hogy elfogadtatik, mint abban a kiterjedésben. Ha azonban nem fogadtatik el, akkor az övé még méltányosabb az ügyvédekkel szemben. De a legkisebb méltányosság is megkívánja, hogyha az ügyvéd már a kincsárnak pénzbehajtójává degradáltatik a javaslatban, ha ő nemcsak behajtója, de előlegezője az illetéknek, tehát rajta hajtják be azt is, ami tulajdonkéj)en a felet terhelné, mikor ő ilyen szolgálatot tesz a kincstárnak ós nem képes a felén megvenni és bíróságilag igazolja, hogy az fizetésképtelen, akkor neki visszatérittessék az államnak tett ezen