Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

559. országos ülés 19H július 22-én, szerdán. 51 pontjából igen sérelmesnek tartom. A felperes lerója általában a jegyzőkönyvek bélyegét, másodszor pedig általában a bizonyítás-felvételekről készült jegyzőkönyvek illetékét. Ez igen súlyos rendelkezés. A bizonyítás felvétele tekintetében különösen idáig az volt a helyzet, hogy mindegyik bizonyító fél a maga bizonyítékai után rótta le a jegyzőkönyvi bélyegilletéket. így volt ez akkor, amikor kisebb bélyegilletékekről volt szó; még inkább igy kell lennie akkor, amikor nagyobb bélyegilletékeket állapit meg a képviselőház, amint az a jelen javaslat keretében történt. Kern volna tehát méltányos, hogy amikor bizonyitásfelvátel történik, megkeresések eszközöltetnek, az alperes érdekében számos tanút hallgatnak ki, minden bizonyitásfelvétel jegyzőkönyvi bélyegét a felperes fizesse. Ez erre a szakaszra vonatkozólag a megjegyzésem. Elnök: Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e az 50. §-t a bizottság szövegezésében a kapcsolatos alczimmel, igen vagy nem? (Igen!) A ház az 50. §-t a bizottság szövegezésében a kapcsolatos alczimmel elfogadja. Kérem az 51. §. felolvasását. Vermes Zoltán jegyző (olvassa az 51. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Hantos Elemér előadó : T. ház! A 42. §-nál már eszközölt módosítás következtében van szerencsém az 51. §-nál a következő módosítást ajánlani: Az 51. §. második bekezdésének utolsó mondatából ezek a szavak: »a 11. §. 10. pontja alatt jelzett esetben pedig a végrehajtató« maradjanak ki, mivel ez a rendelkezés a 42. §-ba vétetett fel megfelelően. Ezt vagyok bátor elfogadásra ajánlani. Elnök: Ki a következő szónok? Mihályi Péter jegyző: Springer Ferencz! Springer Ferencz: T. képviselőház! Az 51. §-t ugy a hogy van, elfogadom, de miután a múlttal szemben bizonyos újítást tartalmaz és ez expressis verbis nem nyer kifejezést ebben a szakaszban, felvetem a kérdést, — a magam részéről nem is teszek külön indítványt — nem volna-e helyes minden kétség eloszlatása szempontjából intézkedést belevenni e szakaszba. Az 51. §. t. i. azt állapítja meg, hogy a határozati bélyeget rendszerint a felperes köteles leróni. A régi törvényben is igy intézkedik, kivéve azt az esetet, ha felperes a tárgyaláson nincs jelen és alperes makacssági ítéletet kér, amikor a jelenlevő alperes tartozik leróni az illetéket. Itt a második pont megállapítja taxatíve, hogy mely esetekben köteles az alperes leróni az illetéket; ebből a javaslatból azonban ez az eset kimaradt a régi törvénynyel szemben. Kérdem, vájjon nem volna-e helyes az első pont után felvenni azt a rendelkezést, hogy amennyiben a felperes nincs jelen, akkor vele szemben a 41. §-ban körülirt eljárás folytatandó lesz. Ezzel t. i. utalás történnék arra, hogy a jelen nem levő felperes is köteles a határozati illetéket leróni, nem pedig a jelenlevő alperes. Hiába méltóztatik rázni a fejét, a szakaszban expressis verbis igy van. Nem köteles a jelenlevő alperes az illetéket leróni, mert texative van felsorolva, hogy kik -tartoznak illetéket leróni, ez az eset pedig nincs a taxáczióban. A régi törvényben világosan benn volt ez és igy nem minden ok és szándék nélkül maradhatott ki a javaslatból. Epén azért, mert ez kimaradt, aminek csak az lehetett a czélzata, hogy a felperes fizesse az ítéleti illetéket akkor is, ha nem jelent meg a perfelvételi határnapon, kell ennek minden félreértés elkerülése végett kifejezést adni. Azonban, ha méltóztatnak helyesnek találni, amit mondok, akkor tessék hivatalból intézkedni e félreértés eloszlatása iránt. Elnök: Kivan még valaki szólni? Az igazságügyminister kivan szólni. Balogh Jenő igazságügyminister: T. képviselőház ! Azt hiszem, az a kérdés, amelyet Springer Ferencz t. képviselőtársam felvet, egyszerűen törvényértelmezési kérdés és a 42. és 51. §-ok összevetéséből minden kétséget kizáró határozottsággal eldönthető. A 42. §. 2. bekezdése ugyanis expressis verbis kimondja, hogy ha az, aki a határozati illetéket leróni köteles, a határozat hozatalakor nincs jelen, ugyanúgy kell az illeték követelése tekintetében stb. eljárni. Ez a szabály, vagyis a 42. §. 2, bekezdése természetszerűleg áll arra a felperesre is, aki a határozat hozatalakor nincs jelen. Ezt a rendelkezést tehát a 51. §-ban ismételni nézetem szerint teljesen felesleges volna. Kérem a t. házat, méltóztassék az 51. §-t az előadó ur által javasolt módosítással elfogadni. (Helyeslés jobbról.) Elnök: Kíván még valaki szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést a bizottság szövegezésére fogom feltenni az előadó ur által javasolt módositással. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a javaslat 51. §-át a bizottság szövegezésében az előadó ur által beterjesztett módositással, igen vagy nem ? (Igen!) A ház az 51. §-t a bizottság szövegezésében az előadó ur által beterjesztett módosítással elfogadta. Kérném az 52. §. felolvasását. Vermes Zoltán jegyző (olvassa az 51. §-t). Elnök : Szólásra ki következik? Pál Alfréd jegyző: Springer Ferencz! Springer Ferencz : Köszönöm, nem élek a szólás jogával. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. 7*