Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-578
578. országos ülés 1915 májas 6-án, csütörtökön. 535 mint a feleknek az ' okirathamisitásba való belehajszolása. Tudjuk, hogy pl. váltóhiztositéki kölcsönöknél a jogügylet eredeti alajDJa maga a köztörvényi alapon álló okirat, azonban az adósnak kötelessége a váltókat mindig prolongálni, illetőleg megfelelő uj váltókat adni. Rendes körülmények között az okiratokat előbb szokták kiállítani, sőt a pénzt is előbb fizetik, a váltót pedig esetleg későbbi keltezéssel látják el. Már most ott állunk, hogy voltaképen az alapjogügylet moratórium alá esik, a mellékjogügylet pedig, amely voltaképen a bankok érdeke, nem esik fizetési halasztás alá. Igaz, hogy ezt az intézkedést a negyedik moratórium-rendelet már javította, de nem egészen precziz, abban a tekintetben, hogy az adósok érdekeit megfelelően védte volna. A hitelezőknek kedvez pl. a moratórium-rendeleteknek egy másik rendelkezése is. Nevezetesen kimondja a moratórium-rendeletek egész tömege, hogy pl. a szünetelési idő nem számit be az elévülési határidőbe. Viszont tudjuk, hogy pl. a kamatoknál megvan a három évi elévülési határidő. Hog3 7 an áll e tekintetben a kérdés ? Ha, mondjuk, moratórium előtt egy lejárt három évi kamattal állunk szemben, akkor szintén a hitelező kell hogy előnyben részesüljön, mert nem számítván bele a szünetelési határidő, esetleg 3, 3%, á évi kamatfizetésre van kötelezve az adós, aki rendes körülmények között, amikor tehát voltaképen a reánézve kedvező moratórium-állapot nincs meg, csak 3 évi kamatfizetési kötelezettséggel tartozik. Hiányosak a moratórium intézkedései az elévülés tekintetében más szempontból is. Nem intézkedik egy átmeneti idő szempontjából. Nevezetesen tegyük fel, hogy az elévülés — mondjuk — köztörvényi tartozásoknál a moratórium megszűnte utáni napokra esnék, amikor a rendes, normális állapotok, a közlekedési viszonyok még nincsenek helyreállitva. Akkor épen a moratóiium intézkedéseinél fogva az elévülés határideje esetleg hamarabb bekövétkezhetik a hitelezőre nézve, ami megint a hitelező károsodásával jár. Gündisch Guidó : Ez inkább a szaklapokba való ! Ábrahám Dezső: Igaz, hogy ezek szakkérdések, azonban nem helytelen, ha itt is megtárgyaljuk ezeket, mert talán alkalmat adunk az illető szakminister uraknak arra, hogy az esetleges hiányokat később pótolhassák, mert nem valószinü, hogy mindenki szokott szaklapokat olvasni, bár feltételezem az igen t. minister úrról és az államtitkárjáról, hogy ők szoktak olvasni. Hasonlókép nagyon hiányos a moratóriumrendeleteknek egy másik intézkedése is. Nevezetesen, életbiztositásoknál, olyan esetben, amidőn nem intézkedett valaki arra az esetre, ha a csatában esik el és a társaság a biztositási kötelezettséget nem terjesztette ki erre az esetre is, a kereskedelmi törvény és a joggyakorlat szerint is csak a befizetett biztositási dijaknak csak egy harmadát van jogosítva visszakövetelni a kedvezményezett. Már most az a kérdés, hogy legalább ennek a csekély visszatérítésnek, ennek az egyharmad biztositási díjnak visszafizetése azonnal esedékes lesz-e a moratórium ideje alatt, vagy nem. Mert épen akkor, mikor az a szerencsétlenség éri egy családot, hogy a családfő háborúban elesik, természetes lenne, hogy a segély a legközvetlenebbül, a leghamarább érkezzék a hátrahagyott kezeibe. A moratóriumi rendeletek ellentétben állanak egymással sok tekintetben. Az első rendelet nem intézkedett a haszonbérekre vonatkozólag, amit — el kell ismernem — a második moratóriumi rendelet már reparált, mert a haszonbérletekre vonatkozólag is kimondotta, hogy ezek nem esnek a kényszerhalasztás módozatai alá. Meg kell azonban említenem egy nagyon érdekes szocziális, helyesebben mondva antiszocziális intézkedését a moratóriumoknak, t. i. a kézizálogkölcsönökre vonatkozó intézkedését. A moratórium ugyanis a kézizálogkölcsönök kamatjára nézve nem mondja ki a fizetési halasztást, vagyis az a szegény ember, aki úgyszólván utolsó rongydarabjait kénytelen szükségleteinek beszerzése végett zálogba tenni, ahol 12%, sokszor még magasabb kamatot is kell fizetnie, ez a szegény ember, mikor hadba vonul és védi a hazáját, el van és el lehet arra készülve, hogy azt a kis lim-lomját, amely az ő utolsó vagyondarabkája, elárverezik csak azért, mert nincs abban a helyzetben, hogy a kézizálogkölcsön kamatjait fizesse. Igaz, hogy erre nézve provideál a moratóriumrendelet, amennyiben az árveréseket a kereskedelmi ministernek esetről-esetre kiadott engedélyéhez köti, azonban ez nagyon kevés kautéla arra, hogy a kisemberek érdekeit a jövőre csakugyan meg tudjuk védeni. Gündisch Guidó: Voltak-e már ilyen árverések? Ábrahám Dezső: Nagyon érdekes intézkedése a moratóriumnak még az, hogy csak a negyedik moratórium-rendelet emelkedett arra az álláspontra, hogy pl. a szállítmányozási és fuvarozási ügyletekből eredő fizetési kötelezettségeket is kivegye a kényszerfizetési halasztások alól. Pedig nagyon fontos, hogy a háború alatt a szállítási és fuvarozási ügyletek akadály nélkül lebonyolittassanak. Mégis az igen t. igazságügyministerium és az összministeriumnak csak a negyedik moratórium-rendeletnél ért rá erre gondolni, pedig ezek a dolgok épen a háború legelső stádiumában fordultak elő. Valóságos káosz azonban az, amit a moratórium-rendelet a házbértartozásoknál és ezek behajtásánál megállapit. Nem akarok itt ezúttal a háziurak védőjéül felcsapni, azonban ennek egy hátulütő botja is van, mert ott. ahol önök szocziális intézkedést akarnak tenni, voltaképen antiszocziális eredményekre jutunk. T. i. azokra a háziurakra nézve, akik heti és havi felmondásos lakókkal rendelkeznek, jobban mondva bajlódnak, a felmondási lehetőség teljesen ki van zárva. Megengedi a moratóriumi intézkedés
