Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-573

382 573. országos ülés 1915 a magyarázatot adta azoknak, mintha én a sajtót meggyanúsítani akarnám. Én a jogszabályok szempontjából mutattam rá arra a viszonyra, amely a sajtó munkásai és azok között van, akik a kaucziót adják. Kétségtelen dolog, hogy az igazságügyminister urnak nincs és nem lehet igaza akkor, amikor a kaucziót a sajtó működésétől elválasztani kivánja. Mert ha egy hirlapiró működni akar, ha politikai napilapot akar alapitani, kétségtelen dolog, hogy neki kau­czióra szüksége van. Ha pedig azt a kaucziót nem tudja letenni, keresnie kell hozzávaló embert, esetleg bankot, hogy helyette a kaucziót letegye. Már most az is nyilvánvaló dolog, hogy akár­mennyire becsületes és tisztességes legyen az a hirlapiró, az ő irányának képviselete neki csak addig lehet és szabad, mig közötte és a között, aki a kaucziót adja, a harmónia megvan, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Ha ez a harmónia meg­szűnik, akor annak a hirlapirónak a működése is megszűnik. Nem mondom, hogy ez esetben az a hirlap­iró a maga tudása és lelkiismerete ellenére majd másképen akarja képviselni azt az álláspontot, amelyet az ő szive és lelke diktál neki, hanem azt állítom, hogy meg van neki nehezítve, lehe­tetlenné van neki téve, hogy azt az álláspontot képviselje, ha az a harmadik személy megvonja tőle azt az anyagi hozzájárulást, amely alapja annak a lapnak, amely lap fennállása van attól füg­gővé téve. Az van kimondva, hogy mikoi nekem pénzem és vagyonom nincs, akkor nem politizálo­hatok, akkor igazságot nem irhatok, mert ezt j lehetetlenné teszi rám nézve épen az az anyagi hozzájárulás, amelyet a valódi szabadsajtót meg­engedő államok nem kivannak és melylyel azok régen szakítottak. Ez volt a valódi értelme szavaimnak. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök : Kíván még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácsko­zást befejzettnek nyilvánítom. Következik a ha­tározathozatal. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a t. ház a sajtóról szóló 1914 : XIV. t.-cz. 61. §-nak módosí­tásáról szóló törvényjavaslatot, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgj^alás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, első sorban „a czim. Hoványi Géza jegyző (olvassa a tárvényjavas­lat czimét és 1—2. §-ait, amelyek észrevétel nélkül el­fogadtatnak.) Elnök: Ezzel a törvényjavaslat általánosság­ban és részleteiben is letárgyaltatván, annak har­madszori olvasása iránt napirendi javaslatom során leszek bátor indítványt tenni. Következik a napirend 14. pontja : a »Vereinigte österreichische Schiffahrts-Actiengesellschaft vor­mals Austro-Americana et Fratelli Cosulich« április 28-án, szerdán. trieszti hajóstársaság részére adott engedély tár­gyában a belügyminister ur jelentése. (írom. 765, 1176.) Az előadó urat illeti a szó. Rakovszky Iván előadó: T. képviselőház! A belügyminister ur az 1909 : II. t.-cz. 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az 1913. évi május hó 1-én a ,»Vereinigte österreichische Schiffahrts Actiengesellschaft vormals Austro-Americana et Fratelli Cosulich« trieszti hajóstársaság részére engedélyt adott kivándorlóknak Fiúmén át Triesztbe és onnan Eszakamerikába való szállí­tására, megengedte továbbá a társaságnak, hogy Magyarország területén Budapesten kivül Csák­tornyán és Fiúméban irodát állítson fel és végül, hogy szabályszerű útlevéllel ellátott kivándor­lókkal trieszti irodájában is szerződést kössön. A társaság részére kiadott engedélyben ki vannak kötve mindazok a feltételek, amelyektől az 1909 : II. t.-cz. 6—19. §-ai az ilyen engedé­lyek kiadását függővé teszik, az engedély szö­vegébe fel vannak továbbá véve mindazok a fel­tételek, amelyek normális körülmények között a többi eddig engedélylyel birt hajóstársaságok­kal létesített szerződés szövegében ki voltak kötve. A társaságnak adott engedélylyel szemben ezek szerint semmiféle aggály nem merült fel és csak mellékesen kívánom megjegyezni, hogy miután idő­közben a Pool-ban egyesült hajós-társaságokkal, továbbá a Cunard liverpooli hajós-társasággal kötött szerződések, illetőleg az 1 ezeknek adott enge­délyek hatályukat vesztették, a Vereinigte öster­reichische Schiffahrts Actiengesellschaftnak adott engedély az egyedüli, amely ma hatályban van és amely a hajós-társaságot felhatalmazza, hogy ki­vándorlókat Magyarországból Észak-Amerikába szállítson. A közigazgatási, valamint a kivándorlási bizott­ság nevében vagyok bátor javasolni, hogy ezt a jelentést tudomásul venni és hasonló czélból a fő­rendiházhoz áttenni méltóztassék. Elnök : Kíván még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozat­hozatal. Felteszem a kérdést: tudomásul veszi-e a t. ház a »Vereinigte österreichische Schiffahrts-Actien­gesellschaft vormals Austro-Americana et Fratelli Cosulich« trieszti hajós-társaság részére adott enge­nély tárgyában a belügyminister ur jelentését, igen, vagy nem ? (Igen I) A ház a jelentést tudomásul veszi és így az hasonló czélból átküldetik a főrendiházhoz. Következik napirend szerint a 15. pont: a Cunard Steam Ship Co. Limited liverpooli hajós­társaság szállítási engedélyének meghosszabbításá­ról szóló belügyminiszteri jelentés. (írom. 1055, 1177.) Az előadó urat illeti a szó. Rakovszky Iván előadó: T. képviselőház! Az 1903: IV. t.-cz. 7. §-ában megadott felha­talmazás alapján a m. kir. belügyminister ur annak idején, még 1904-ben, a Cunard Steam

Next

/
Thumbnails
Contents