Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-573

376 573. országos ülés 1915 április 28-án, szerdán. gam részéről csak azt vagyok bátor kijelenteni, hogy mikor a törvényhozás csak a tegnapi napon fogadott el egy törvényjavaslatot, amelyikben ez érintve van, nem vagyok hajlandó itt megint belemenni ennek a kérdésnek a megvitatásába és megint felmelegítés utján idehozni egy kérdést, csak azért, mert ezt Polónyi Géza képviselő ur igy tartaná jónak. Ami pedig azon eszméjét illeti, hogy a választások titkosak legyenek és hogy a virilizmus intézménye eltöröltessék, méltóztassék megengedni: kezdettől fogva elfoglalt elvi álláspontomból kifolyólag, mely szerint most csak átmeneti intézkedéseket tehetünk, erre vonatkozólag semmiféle kijelentést, semmiféle nyilatkozatot nem tartok időszerűnek és helyénvalónak. (Helyeslés.) Csupán a kérdésnek tisztázása és netáni félreértések megelőzése czéljából tartom szükségesnek kijelenteni azt, hogy a magam részéről abban a nézetben vagyok, hogy a kiegészített bizottságok a tisztújítást is aggodalom nélkül megtarthatják, miután törvényhatósági törvényeink szerint erre illetékesek. Sümegi képviselő ur megjegyzést tett arra, hogy én a belvárosi tisztviselők közül a főorvost nem emeltein ki. Én ismerem a főorvos ur nagy érdemeit, de azt tartom e nehéz időkben nincs helye annak, hogy itt egyenként névszerint felsoroljunk olyanokat, akik nem támadtattak meg és nem hozattak szóba. Neki kétségtelenül nagy érdemei vannak, de egész sora van ott a tisztviselőknek, akiknek szintén vannak érdemeik. Miután a vitában névszerint felhozatott a polgármester, én megneveztem őket igy : »a városi tisztviselői kar, élén a polgármesterrek. Ezzel, azt hiszem, mindenkinek eleget tettem. (Ugy van 1) Az ő felszólalásában, valamint Pető képviselő társam felszólalásában — Vázsonyi képviselő ur is csatlakozott ehhez — felmerült az a kívánság, hogy ezen választásoknál ne az 1914. évi, hanem az 1915. évi összeírások vétessenek alapul. Ezt a főváros szempontjaival indokolták, de szerintem ez épen a fővárosi viszonyok között lehetetlen. Lehetetlen azért, mert a fővárosi közigazgatási kerületek beosztása egészen más, mint a képviselői választókererületeké. Az összeírás a képviselőházi kerületek, sőt szavazókörök szerint történik, ennélfogva már csak azon körülmény is, hogy a közigazgatási kerületek szavazóit kiválaszszuk, egy uj összeírást tenne szükségessé. Azonkívül azok a módosítások, amiket ajánlani méltóztattak, hogy az 1915. évi listából kiválasztassanak azok, akik nem helyben laknak, vag}r más megkülönböztetések tétessenek, megint összeírások foganatosítását tennék szükségessé, a mitől most a mai rendkívüli viszonyok közt feltétlenül el kell tekinteni. Én tehát kérem, hogy ebben a tekintetben ezektől az inditvánjroktól a t. ház eltekin' eni méltóztassék. Ellenben czélszerünek tartom az előadó ur által tett módosítást, amely meghatározza, hogy ezen rendkívüli viszonyok közt megválasztott bizottsági tagok megbízatása meddig terjedjen. Ez a javaslatot czélszerübbé, világosabbá teszi, ehhez a magam részéről is hozzájárulok és kérem a házat, hogy azt elfogadni szíveskedjék. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést ugy kívánom feltenni,hogy egymásután külön-külön fogom szavazásra feltenni a paragrafusokat. Es pedig elsősorban a régi szövegezésben az 1. és 2. paragrafusra külön-külön, azután pedig a belügy minister ur által benyújtott uj szövegezésben, az 1., 2. és 3. §-ra vonatkozólag szintén külön-külön az előadó ur által beterjesztett módosításokkal. Ehhez képest kérdem elsősorban : elfogadja-e a t. ház a régi szövegezésű 1. §-t, igen vagy nem ? (Nem !) A ház a szakaszt mellőzi. Kérdem : elfogadja-e a t. ház a régi szövegezésű 2. §-t, igen vagy nem ? (Nem !) A ház ezt a szakaszt is mellőzi. Kérdem: elfogadja-e a ház a belügyminister ur által ajánlott szövegezésben a benyújtott uj 1. szakaszt az előadó ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen !) A ház ezt a szakaszt az előadó ur módositványával elfogadta. Kérdem továbbá : elfogadja-e a t. ház a belügyminister ur által uj szövegezésben bemutatott 2. szakaszt az előadó ur módositványával, igen vagy nem ? (Igen !) A ház; a szakaszt az előadó ur módositványával elfogadta. Kérdem végül a t. házat : elfogadja-e a belügyminister ur által benyújtott uj szövegezésben a 3. szakaszt, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a szakaszt elfogadta. Következik most már a régi szövegezés szerint a 3. szakasz mint 4. szakasz. Kérem felolvasni. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 4. §-t). Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, elragadtatik. Következik az uj szövegezésben az 5. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa az 5. §-t). Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, elfogadtatik. Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során leszek bátor a t. képviselőháznak indítványt tenni. Napirend szerint következik a harmadik pont: az 1901—1915. évi országgyűlések tartama alatt a főrendiházban örökös tagsági jogot nyert családok névjegyzékének beiktatásáról szóló törvényjavaslat (írem. 1140, 1164.) és pedig elsősorban annak általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Rakovszky Iván előadó: T. képviselőház! Az 1886. évi VIII. t.-cz. 4. paragrafusa elrendeli, hogy a belügyminister minden országgyűlés utolsó ülésszakában az időközben örökös főrendiházi tagsági jogot nyert családok névjegyzékét törvénybeiktatás végett a képviselőháznak mutassa be.