Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-572

342 572. országos ülés 1915 április 27-én, kedden. ralis viszonyai mellett ez nagy sulylyal nem estetik latba; továbbá választói joghoz juthatnak talán olyanok, akik nem tartózkodnak két esztendeje a főváros területén, de ez sem tesz a praktikus életben nagy különbséget, mert hiszen az 1914. évi névjegyzékek 1913-ban készültek, tehát valószínű, hogy akik akkor itt tartózkodtak, most már a két esztendei itt tartózkodás feltételét kimutatni képesek. Fiume városára szintén az általános rendelkezések vonatkoznak; itt törvényhatósági választói joggal fognak birni azok, akiket az az 1914. évben megilletett. A törvényjavaslat intézkedései egy a háború következtében törvényhozásunkban és törvényhatósági életünk folytonosságában beállott hyatust volna hivatva kiküszöbölni, ezen hyatus kiküszöbölésére a törvényjavaslat intézkedései általában és részleteiben alkalmasak, ezért a közigazgatási bizottság javasolja a képviselőháznak, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben változatlanul elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Ki az első szónok ? Vermes Zoltán jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. képviselőház! Az országgyűlési 48-as és függetlenségi párt megbízásából szólok e törvényjavaslathoz és elörebocsátólag már most kijelentem, hogy a javaslatot abban az alakjában, amint az beterjesztetett s amint azt a t. előadó ur épen most védelmezte, sem a magam részéről, sem pártom részéről -el nem fogadhatom. Mert én ugyan nem akarok szemrehányást tenni a t. belügyminister urnak azért, hogy eltért attól az állásponttól, amelyet a délelőtt tárgyalt javaslatban a t. ministerelnök ur elfogadott, hiszen a törvényjavaslatok nem egy kézből indultak ki, ha tehát a két javaslat között ellenmondás van, ez nem a belügyminister ur hibája, azt azonban minden esetre hangoztatnom kell, hogy a törvényhozás részéről szerintem nem volna czélszerü'ezt az ellenmondást fentartani. Mert mindazok az okok, amelyeket a délelőtt tárgyalt törvényjavaslat indokolása felhoz s amelyeket erre vonatkozólag a közigazgatási bizottság jelentése is kifejt, a most tárgyalás alatt álló javaslatra is vonatkoztathatók, sőt talán inkább alkalmazhatók erre a javaslatra, mint az országgyűlés működésének meghosszabbítása iránt előterjesztett törvényjavaslatra. A mandátumok meghosszabbításának kérdésében kétségtelenül fenforgott egy bizonyos etikai akadály; ennél a javaslatnál azonban még ez sem gátolhatja a törvényhozást. Ha ugyanis a képviselőválasztások nem rendelhetők el azért, mivel a választók nagy része nincs idehaza, s mivel kivételes törvények hatálya alatt kellene választani, akkor ugyanezek a szempontok itt is érvényesülnek, (Igaz! Ugy van! balfelöl.) mert hiszen kivétel a képviselőválasztásoknál is van, tehát kivételek itt is lehetnek, t. i. az egyes időközökben megüresedő helyek betöltése tekintetében. Ilyen szűk körben mégis — miután a választást valamiképen eszközölni kell — könynyebben lehet azt nagyobb izgalmak nélkül keresztülvinni. De mindaz, amit az izgalmak tekintetében a délelőtt tárgyalt javaslat indokolása és az arra vonatkozó közigazgatási bizottsági jelentés felhozott, fenforog itt is, ha általánossan rendeltetik el a választás. Mert hiszen sokszor a törvényhatósági bizottsági tagválasztásoknál is nagy szerepet játszanak a különböző politikai pártok; már pedig a társadalomnak egy bizonyos széthúzása, habár csekélyebb mértékben is, egy ilyen nagy világháború közepett semmi esetre sem kívánatos. Ezért én pártom megbízásából és a magam meggyőződéséből kiindulólag is azzal a javaslattal állok a t. ház és a belügyminister ur elé, méltóztassanak ezt a javaslatot átalakítani oly módon, hogy a rendes általános választások itt is elhalasztassanak egy bizonyos meghatározott időre, t. i. a békének helyreállta utánra. (Élénk helyeslés balfelöl.) Ezt annál is inkább kérem, mert hiszen ha egyszer majd ismét normális kerékvágásba jutunk, akkor szükséges lesz ezeknél a választásoknál is, hogy a választói jog szélesebb alapokon gyakoroltassák. A beterjesztett törvényjavaslatban én a magam és pártom részéről is diffikultálom azt az álláspontot is, hogy amikor már van egy ujabb, habár minket nem is teljesen kielégítő, de mégis szélesebb alapokon mozgó választási törvényünk, akkor ez a törvényjavaslat szűkebb keretekre tér vissza. Hiszen azok a listák 1912-i adatok alapján 1913-ban készültek, tehát már elavultak és tulajdonképen hatályukat vesztették, kivéve a sporadikusan esetleg megüresedett egyes képviselői helyek választás utján való betöltésének eseteit. Ha pedig a törvényhatósági bizottsági tagok a kivételes törvények hatálya alatt, háborús időkben is újra választatnának, ugy az a körülmény, hogy az általános képviselőválasztásoknál az uj törvény még nem alkalmazható, nem lehet akadálya annak, hogy ezek a rendelkezések itt már foganatba vétessenek. Mert hogy a törvényhozás az időleges választásokra ugy intézkedett, hogy azok a régi törvény alapján eszközöltessenek, annak természetszerű oka az, hogy a választókerületek uj beosztása folytán az időleges választások az uj törvény alapján technikailag keresztülvihetetlenek. Ha megüresedik egy mandátum, technikailag lehetetlen annak ez alapon való betöltése, mert egészen más a választókerületek beosztása és vannak választókerületek, amelyek a jövőre nézve meg is szűntek. Mindez azonban még nem volna akadály arra, hogy a törvényhatósági választásoknál az uj törvény alkalmaztassák. Én azonban, amint pártom tagjaival is megbeszélve a dolgokat, látom a helyzetet, belenyugodnám abba — és belenyugodnék ebbe pártom is, — hogy tekintettel arra, hogy ez csak egy átmeneti intézke-