Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-572

340 572. országos ülés 1915 végrehajtásával a niinisterium bizatik meg, meg nem támadtatott, azt tehát természetesen elfogadottnak jelentettem ki. Ez lesz tehát a 4. §. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi indítványom során fogok javaslatot tenni. Most az ülést egy órára felfüggesztem, (Szünet után.) (Az elnöki széket Simontsits Elemér foglalja él.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a napirend 4. pontja, a belügyminister törvényjavaslata (írom. 1139, 1163) a törvényhatósági választói jogról. Bejelentem a t. háznak, hogy a netán szükséges felvilágositások megadására a belügyminister ur Nómethy Károly államtitkár urat jelölte ki. Az előadó urat illeti a szó. Rakovszky Iván előadó: T. ház \ Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1913. évi XIV. tcz. 164. §-ában> kimondja, hogy a törvényhatósági választói jogról külön törvény fog intézkedni és ezen törvény az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény hatályba léptével egyidejűleg kell hogy életbe lépjen. E törvényszakasz abból a feltevésből indult ki, hogy az alatt az annak idején előrelátható másfél év alatt, mig a választójogi törvény teljes egészében hatályba lép, a törvényhozás abban a helyzetben lesz, hogy a törvényhatósági választójogra vonatkozólag szerves törvényt alkosson. Ezek a munkálatok meg is indultak; a vármegyei törvényhatóságokban érvényes választói jogról a múlt évben az országgyűléshez beterjesztett vármegyei reform intézkedett. A közbejött háborús események folytán azonban a reformmunkálat megszakadt és igy a törvényhatósági választói jogra vonatkozó intézkedések, amelyek ebben a vármegyei közigazgatási törvényben foglaltatnak, törvényerőre nem emelkedhetnek. Hasonlóképen a belügyministeriumban előkészítés alatt van a városi törvény; ez lett volna hivatva arra, hogy a városi választójogot szabályozza. A közbejött háborús események azonban megakadályozták, hogy e törvényjavaslat előkészítési munkálatai folytathatók legyenek. Időközben azonban életbelépett teljes egészében az 1913. évi XIV. t.-cz.; ez a törvény ugyanis 1.54. §-a szerint egy esztendővel a választókerületek beosztásáról szóló törvény kihirdetése után kellett, hogy életbe lépjen. A választókerületek beosztásáról szóló 1914. évi XV. tcz. múlt év márczius 31-én jelent meg a törvénytárban, ugy hogy folyó évi márczius hó 31-én teljes egészében életbelépett a képviselők választásáról szóló törvényczikk, amelynek életbelépésével hatályba lépett a törvény 164. §-ának az az intézkedése, hogy mostantól április 27-én, kedden. kezdve uj törvényes intézkedéseknek kell a törvényhatósági választói jogról rendelkezniök, tehát a régi törvényes intézkedések hatályukat vesztik. Minthogy pedig a háború következtében nem volt mód arra, hogy az uj törvényes intézkedések megtétessenek, tehát folyó évi márczius 31-étől kezdve exlex állott be, aminek következtében ma törvényhatósági választások meg nem tarthatók, mert nincs törvény, amelynek alapján a választói jogosultság megállapítható lenne. Ebből a helyzetből természetszerűleg következik, hogy a törvényhozásnak valamely átmeneti intézkedést kell tennie. Azért átmenetit, mert a mai viszonyok igazán nem alkalmasak arra, hogy egy a kérdés minden oldalát felölelő szerves törvényalkotással foglalkozzék a törvényhozás. így legtermészetesebbként kínálkozik az az egyszerű megoldás, hogy addig is, mig a törvényhozás ezen ügyben véglegesen intézkedhetik, a régi törvényes intézkedések hatálya tartassék fenn. Ezt az álláspontot foglalja el az előttünk fekvő törvényjavaslat is, kimondván, hogy addig, mig a törvényhozás újból intézkedik a törvényhatósági választójogra vonatkozólag, a régi törvényes szabályok maradnak életben. A javaslatnak ezen álláspontja annál inkább elfogadható, mert ez nemcsak a régi törvényes állapottal van összhangzásban, de a tervezett rendezésnek azon részével is, amely előttünk ismeretes, t. i. a vármegyei reformról szóló törvényjavaslat intézkedéseivel, — amelyek a régi állapotnak megfelelően a vármegyei törvényhatósági választói jogot egyenlővé tették volna az országgyűlési képviselői választójoggal. T. ház! Felmerült az a gondolat, hogy ezalatt az átmeneti idő alatt egyszerűen el kell halasztani a törvényhatósági választásokat. Ezt főképen azzal indokolták, hogy hasonló intézkedést tett a képviselőház és fog tenni előreláthatólag a törvényhozás az országgyűlési képviselőválasztásokra vonatkozólag. Csak röviden említem meg, hogy az országgyűlési képviselőválasztások a maguk nagyobb fontosságánál, valamint azon nagyobb izgalomnál fogva, melylyel járnak, mégsem vonhatók teljesen egy kalap alá az egyszerű, kevésbbé fontos, kisebb izgalommal járó közigazgatási választásokkal. De általában erre az álláspontra azzal kivánok válaszolni, hogy a törvényhatósági választói jogra vonatkozó szabályozás pillanatnyilag nem is egészen aktuális, valószínűleg ezek a szabályok, egy pár kivételtől, egynémely várostól s Abaujtorna vármegyétől eltekintve, nem is fognak a háború folyamán érvényesíttetni, mert hiszen a törvényhatóságok legnagyobb részében, az összes vármegyei törvényhatóságokban, kivéve Abaujtorna vármegyét, a törvényhatósági bizottsági tagválasztások csak I a jövő év végén, 1916 őszén lesznek s addig