Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-566

566'. országos ülés Í91k rint fel is vannak sorolva, elkísérték a szerb katonákat és velük együtt szöktek ki Zimonyból. T. képviselőház! Talán nem kell ezen adatok felsorolása után hosszabban immorálnom ama tény konstatálásánál, hogy ha a bűnpör eddigi adatainál keressük azt, forognak-e fenn büntetendő cselekmény jelenségei, mert hiszen a mentelmi jog szempontjából mi nem mehetünk tovább, mint a tüneteket és jelenségeket kutatni arra nézve, hogy egyáltalában szó lehet-e arról, van-e büntetendő cselekmény, anélkül, hogy az ítélkezésbe belebocsátkoznánk: akkor azért idézem a Horvátországban hatályban levő törvényt, azért hívom fel a fő tényelemeket, hogy konstatálhassam, hogy igenis büntetendő cselekménynek jelenségei fenforognak; és ha büntetendő cselekmény jelenségei fenforognak, felmerül az ezzel kapcsolatos második anyagi kelléke, a jogból eredő mentelmi jog felfüggeszthetésének, t. i. az: van-e személyes kapcsolat Budisavljevic Srgjan személye és a vádbeli cselekmény között ? T. képviselőház ! Igénytelen előadásom során azt hiszem, megállapítható volt, hogy ez a személyi kapcsolat, fájdalom, fenforogni látszik. T. képviselőház! Tartozom azonban a tárgyilagos igazságnak annak kijelentésével, hogy Budisavljevic Srgjan képviselő, aki a mentelmi-bizottság ülésén nem jelent és nem jelenhetett meg, mert le van tartóztatva, de a gyakorlat által szentesitett azt a szabályt sem követte, hogy írásbeli nyilatkozatot tett volna, második ülésünkön a képviselőház elnökéhez intézett táviratában — igaz, hogy ártatlanságát hangoztatva — maga kívánja, maga kéri, hogy mentelmi joga felfüggesz tessék. T. képviselőház! Fenforog a mérvadó alaki kellék, hogy a megkeresés a mentelmi jog felfüggesztése szempontjából az illetékes hatóság részéről történjék. A megkeresés illetékes részről érkezett és ennek folytán semmiféle előfeltétele sem hiányzik annak, hogy a kérdésnek és a javaslatnak első része elintézést nyerjen, amely a mentelmi bizottság tiszteletteljes indítványa szerint az, hogy méltóztassék Budisavljevic Srgjan mentelmi jogát ez esetben felfüggeszteni. (Helyeslés a jobboldalon.) T. kéjyviselőház! A ház elnöke a képviselőház legelső összejövetele alkalmával bejelentette a miuisterelnök urnak azon jelentését, hogy a ház szünetelésének tartama alatt a báni kormányzat . . . Egry Béla: Hol a jegyző? (Zaj.) Darvai Fülöp előadó: . . . szükségesnek látta Budisavljevic Srgjannak őrizet alá helyezését. A magyar kormány a báni kormánynak ezen állásfoglalását magáévá tette és a ministerelnök urnak bejelentése alapján azért a felelősséget a tisztelt ház előtt el is vállalta. T. képviselőház ! A mentelmi jog forrását a ház szentesitett gyakorlata képezi. Legyen szabad röviden felhívnom a t. ház figyelmét Miletics KEPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXVI. KÖTET. deczember 1-én, kedden. 265 Szvetozárnak 1876-ban tárgyalt esetére. A mentelmi bizottságnak előadója akkor nem csekélyebb ember volt, mint Horánszky Nándor, és az akkor, a t. ház által elfogadott javaslat kimondotta azt az elvet, (Halljuk! Halljuk! bal felől.) hogy természetesen a ház szünetelése alatt is fennáll a képviselők mentelmi joga. Kimondotta azt az elvet, hogy a ház képviselőinek menetelmi joga a ház szünetelése alatt sem sérthető meg, kimondotta azonban azt is, hogy nem zárkózkatik el azon szükségbeli eshetőségek elől, hogy midőn magasabb államérdek, az állam igazi nagy érdeke kívánja, akkor a mentelmi jog akadályainak félretételével az 1867 : XII. t.-czikk 46. §-ában megállapított analógia tekintetb evetekével a tettenérés esetén kívül is, az állam biztonsága érdekéből igenis a képviselő letartóztatható. Akkor az egész ház véleménye ezen nagy kérdésben egységes és minden tekintetben konform volt. Még Simonyi Ernő képviselő is, aki az ellenzék nevében akkor felszólalt, azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy azokat a mentelmi jogot körülfogó korlátokat megdönthetetetlenül fenntartani nem lehet és hogy magas államérdekek diktálhatják azt, hogy ilyen körülmények között a mentelmi jog megsértésének ne tekintessék az, ha az előzetes letartóztatás megtörténik ; csak azt kívánta, hogy törvény erejével is erősíttessék meg ez az álláspont, mert hiszen a mentelmi jog általános nagy szabályai akkor sem voltak kodifikálva, aminthogy ma sincsenek még kodifikálva. A t. ház ezt az álláspontot akkor elfogadta, Ugyanerre az állásjjontra helyezkedik a ministerelnök ur is jelentésében ós vállalja a kormánynyal a felelősséget. Azért terjeszkedtem ki, t. ház, az eset előzményeire, azért jeleztem, hogy milyen büntetendő cselekményekről van szó, hogy arra a konklúzióra jussak, hogy igenis a salus rei publicae esete forog fenn és hogy ezen körülmények tekintetbevételével a kormány mást nem tehetett, mint amit cselekedett, t. i. hogy jóváhagyta ezt az előzetes letartóztatást.. (Helyeslés.) T. ház ! Alaptörvényeink szerint az 1848 : III. t.-czikk szerint a kormány ezen ténykedéseért felelős és ha egy lépéssel tovább megyek a régi preczedens indítványtól eltérően, teszem ezt azért, mert az azon előbb említett törvényczikkben kifejezett elvet minden tekintetben respektálni kívánom. Én tehát nem tartanám elegendőnek azt, ha a t. ház az eset előzményeire, az eset tartalmára, az eset jelentőségére való tekintettol csak annyit mondana ki, hogy ebben az esetben helyesli a kormány eljárását, hanem szükségesnek tartom azt, hogy a kormány felelősségének elvét tartva szem előtt, még azt is mondja ki a t. ház, hogy a kormányt ezen eljárásának következménye alól felmenti. (Helyeslés.) Ebben csúcsosodik ki a mentelmi bizottság javaslata és ón kérem a mólyen tisztelt házat, 34