Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-565

212 565. országos ütés i91i november 3Ö-án, hétfőn. Elsősorban az általános tárgyalás. A z előadó urat illeti a sző. Darvai Fülöp előadó: T. képviselőház! A tanácskozás tárgyát képező törvényjavaslatot abban az alakban, amint azt a közigazgatási és az igazságügyi bizottság a t. ház elé terjesztette, elfogadásra ajánlom. Szerény nézetem szerint nem lehet feladatom ezen törvényjavaslatot, amelynek tulajdonképeni ereje és jelentősége a részletekben rejlik, hosszú általános bevezetéssel ismertetni. Az 1912-ik évi LXIII. t.-cz. megalkotta a kivételes intézkedésekre vonatkozó jogforrást; megalkotta annak előrelátásában, hogy háborús időben, különösen a hadseregre való tekintettel milyen kivételes intézkedések szükségesek, hogy a nagy gépezet meg ne akadjon. Az élet exigencziái azt követelik, hogy a tapasztalatok révén azok a rések, amelyek az ilyen intézkedésekben mutatkoznak, lehetőleg megszűnjenek. Ezt ezélozza a t. ház előtt fekvő törvényjavaslat, mely a tapasztalat által felvetett égető hiányokon kivan segíteni, és igy annak minden egyes rendelkezése épen a jelen háború folyamán szerzett tapasztalatok gyümölcse és eredménye. Azon súlyos problémák közül, amelyeket ez a javaslat megoldani kivan, meg kell említenem a maximális árak megszabását. Ilyen még az üzemek igénybevétele, a közérdekű munka, a kereskedőknek és kereskedelmi társaságoknak kereskedelmi rendészeti szempontjai. Ilyenek azok az intézkedések, amelyek az alkalmatlan idegenek eltávolítására és az 1912. évi LXIII. t.-cz.-nek az erődített helyekre vonatkozó rendelkezései mellett a nem erődített helyeknek, városoknak és községeknek esetleg szükségessé váló evakuálásáról és ehhez képest a megfelelő kártérítés megállapításáról szólanak. Feladatát képezte a törvénynek végül bizonyos autcntika interpretatiót nyújtani az 1912. évi LXIII. t.-cz. jogi hatálya és terjedelme tekintetében és az uj intézkedéseket minden egyes szakaszban kellő gondolat és elővigyázattal instituálni. Remélem, t. ház, hogy a részletek tárgyalásánál módunkban lesz egyik-másik vitás kérdést megoldani, én ezúttal csak arra szorítkozom, hogy ezt a szükségből folyó törvényjavaslatot, amely a kivételes hatalom igénybevételét fontos, előrelátható és kényszerű körülmények által megkívánt esetekben ezélozza, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánljam. (Helyeslés.) Elnök: Ki következik? Hoványi Géza jegyző: Simonyi-Semadam Sándor! Simonyi-Semadam Sándor: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy ezen törvényjavaslatnál általánosságban óhajokat fejezzek ki, miután szövegszerű propoziciókat az előbb jeleztem okból nem akarok tenni. (Halljuk! Halljuk!) Óhajaim tulajdonképen csupán garancziálís természetűek. Az egyik vonatkozik az 5. §-ra, amelyben arról van szó, hogy bárki bizonyos okból, korhatár nélkül berendelhető közműnkára. En itt a korhatár megállapítását kérném, amennyiben ezt az igen t. kormány lehetségesnek tartaná. Azonkívül a 10. §.-ban áthelyezésekről, illetve internálásokról van szó. Ezek kétségkívül szükségesek lesznek és lehetnek néhol egész községekre, néhol egyesekre vonatkozólag. Ha azonban az egyesnek internálása tévedésből történt, ez mégis az illetőn egész életére foltot hagy. Arra nézve kérnék tehát lehetőséget, hogy rehabilitálhassa magát és a háború befejezte után valamely módon záros határidő alatt valamely fórum előtt kérhesse a megállapítását annak, hogy valóban fennforgott a szüksége és oka annak, hogy őt internálják és elvonják rendes illetőségi helyétől és bíróságától. Az esetben, ha ez a fórum megállapítja a tévedést, feltétlenül kártérítésnek volna helye vele szemben. Azt hiszem, hogy ez a javaslat által elérni szándékolt czélt abszolúte nem érinti, de kétségtelen, hogy garancziát nyújt a polgároknak legelsőbbrendü jogai tekintetében. Hasonlókép kérném, hogy az utolsó paragrafusban méltóztassék eltekinteni attól, hogy e javaslat az 1914. Julius 26-ika után tett megfelelő intézkedésekre is visszaható erővel birjon. Erre nézve előttünk fekszik a ministerelnök ur jelentése. A ministerelnök ur volt szives szombaton azt mondani, hogy ezt a jelentést azért kívánja tárgyaítatni, hogy a képviselőház ne legyen abban a kötött helyzetben, mint ma van, és kellő kritikát gyakorolhasson afelett. Ha azonban a törvényben benne van ez a visszaható erő, akkor ez illuzórius lesz. Kérem tehát, méltóztassék ezt a konczesziót megtenni, hogy ez a visszaható ne legyen benne a javaslatban. (Helyeslés balról). Egyéb kifogásom és óhajom e tárgyban nincs. Elnök : Ki következik? Hoványi Géza jegyző : Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! Magam is csatlakozom azon kijelentéshez, amelyet gróf Károlyi Mihálytól hallottunk és amelynek lényege — ugy, amint a t. ministerelnök ur is mondta — az, hogy ezidőszerint, amidőn hazánk létérdeke forog koczkán, hál' Istennek pihenőre tért a pártszenvedély. Azt hiszem, hibába esném, ha ennek a pártszenvedélynek a felabajgatásához bármivel is hozzákezdenék. T. képviselőház! Ez az előttünk fekvő javaslat eminenter politikai bizalmi kérdés. Én akkor vélek kontribuálni ezen állásponthoz, ha — bármennyire nehezemre esik is — tartózkodom " e perezben azon indokok felsorolásától, amelyek engem és azt hiszem ellenzéki társaimat is politikai bizalmatlanságra indítanak. Nehezemre esik, t. ház, egy pár kérdés tekintetében