Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-561

561. országos ülés 1914- Julius %-én, pénteken. 175 Szólni senki sem kivan? Az igazságügyminister ur kivan szólni. Balogh Jenő igazságügyminister: T. ház! Rendkívül sajnálom, hogy a vita e szakában az indítványokat, amelyeket a túloldalon tettek, teljes mértékben el nem fogadhatom, amennyiben a szegényjog szabályozása teljes összefüggésben van a polgári perrendtartással és ettől most már egyes vonatkozásaiban a polgári perrendtartás reviziója nélkül el nem térhetünk. Az ellen nincs kifogásom, amit Preszly Elemér t. képviselő ur módositványábaE javasol, hogy mivel ez a polgári perrendtartás 112. §-szával nincs összhangban, a 75. §. első bekezdésében az »összes jövedelme« kitételből az összes szó kimaradjon, miután a polgári perrendtartás is jövedelemről beszél. Az »összes« szó minden nehézség nélkül törülhető. A módosítás e részéhez szívesen hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök: Ha szólni senkisem kivan, a vitát bezáromAz előadó ur kivan szólni. Hantos Elemér: T. ház! A t. igazságügyminister urnak kijelentéséhez kívánok még néhány tiszteletteljes megjegyzést fűzni. Csermák Ernő képviselő urnak kétrendbeli módositványa van, amelyekhez Springer képviselő ur is hozzájárult és amelyekre reflektálnom kell. Azt kívánják ugyanis t. képviselőtársaim, hogy e paragrafusba az első bekezdésbe vétessék fel, hogy »a városokban 5 K és a falvakban 3 K napszám*. Azt hiszem, ez nem javítana a helyzeten, hanem inkább súlyosbítaná, mert a gazdasági viszonyok oly gyorsan változnak, hogy ily hosszabb életre hivatott törvényben megrögzíteni a mindennapi napszám mértékét, azt hiszem, teljesen ellenkezik a gazdasági felfogással és a rendelkezés czéljával. Springer Ferencz: A végrehajtási törvényben is meg van rögzítve az 5 K. Hantos Elemér előadó: A végrehajtási törvényben meg van rögzítve, de hiszen elvégre arról is lehet kritikát mondani ós azt hiszem, ott sem helyes és sehol sem. Ami azt az indítványt illeti, hogy a közigazgatási bírósághoz vitessék fel a kérdés, azt szintén nem tehetem magamévá. A szegényjog megállapításának kérdése nem jogkérdés. Jogkérdés csak annyiban, amennyiben a 112. §. első pontja alá esik, ha a törvényhozás megállapítja, hogy amennyiben a bíróság ily alapon adja meg a szegénységi jogot, az feltétlenül illetékmentességet is ad. De a 112. §. második bekezdésében foglalt szegénységi jog tisztán méltányosság kérdése és méltányossági kérdést nem a közigazgatási bíróság hivatott eldönteni, hanem faktor, amelynek terhére a méltányosság gyakoroltatik és ebben az esetben ez a tényező a pénzügyigazgatóság, illetőleg a pénzügyministerium. Azt hiszem, hogy a t. ellenzék azon kívánsága, hogy a második bekezdésben a 112. §. szerint kimondassák az abszolút szegénységi jog, oly messzire vinne és oly large megállapítása volna a szegénységi jognak, hogy Magyarországon igen nagy tömege a perlekedőknek a jelen bekezdés alapján illetékmentesen perelhetne. Azt hiszem, ezt az államkincstár érdekének komoly veszélyeztetése nélkül nem lehet statuálni. Azért bátorkodom a szakasz változatlan felogadását ajánlani. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Mielőtt a kérdést felteszem, megjegyzem, hogy Csermák Ernő képviselő ur adott be három módosítást, Preszly Elemér képviselő ur egy módosítást. A szakaszhoz legközelebb áll Preszly képviselő ur módosítása, ki indítványozza, hogy a 75. §. első pontjának második sorába »akinek« szó után következő »összes« szó kihagyassék. Csermák Ernő képviselő ur első indítványában a második és harmadik sorból ezen szavakat »nem nagyobb, mint a lakóhelyén szokásos közönséges napszám« kihagyatni és helyébe »keresete minden napra számítva városokban 5 K-át, kis- és nagyközségekben 3 K-át meg nem halad« kívánja megállapítani, továbbá indítványozza, hogy az utolsóelőtti bekezdésben a »pénzügyminister« helyett »közigazgatási biróság« tétessék; végül pedig a 75. §. olyan módosítását kéri, hogy a perrendtartás 112. §-ának második bekezdése esetében is járjon illetékmentesség. A kérdést elsősorban az eredeti szövegre fogom feltenni. Amennyiben ez el nem fogadtatnék, felteszem a sorrendben hozzá legközelebb álló módositványra. Preszly Elemér képviselő ur módositványára, szemben Csermák képviselő urnak a szakasz lényegét érintő módosításaival. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 75. §-t eredeti szövegezésben elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A ház a szakaszt eredeti szövegben nem fogadja el. Kérdem.- méltóztatik-e a 75. §-t a Preszly Elemér képviselő ur által javaslatba hozott módosítással elfogni szemben a Csermák Ernő képviselő ur által javasolt három rendbeli módosítással, igen vagy nem? (Igen!) A ház a 75. §-t Preszly Elemér képviselő ur módosításával fogadta el és ezzel Csermák Ernő képviselő ur három rendbeli módosítása elesik. Következik a 76. §. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa a 76, §-t). Elnök : Szólásra következik ? Mihályi Péter jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. képviselőház! Én már az általános vita során megtettem megjegyzéseimet a 76. §-ra és jeleztem, hogy ahhoz okvetlenül módosítást szándékozom benyújtani. A 76. §. azt mondja, hogy ha a pertársak nem mindnyájan részesültek szegénységi jogon illetékmentességben, azok a felek, akik illetékmentességben nem részesültek, kötelesek az illetéket teljes összegében leróni. Ez igazán a jogérzetet felháborító igazságtalanságot tartalmaz, mely fennállt ugyan