Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-561

4 július 24-én, pénteken. 168 561. országos ülés 191 ségei«, vagyis a bekezdés igy hangzanék: »Az áru- és értéktőzsdék, valamint a termény- és gabonacsarnokok választott bíróságainak ítéletei és egyességeí után, és pedíg« stb. Ennek folytán teljesen feleslegessé válik nézetem szerint az utolsó bekezdés, mely azt mondja, hogy egyebekben az 1875 : XVI. t.-cz. rendelkezései érvényben maradnak. Kimaradhat szerintem már csak azért is, mert csak az egyseségre kell itt utalnom, másrészt azonban ugy veszem észre, hogy a t. előadó ur mái* előre jelzi, hogy a 86. §-näl sokkal jobban konstruált módosítást fog ajánlani, amely az egész 1875. évi XVI. t.-cz. alkalmazását feleslegessé teszi. Kérem, hogy e szakaszt az én módosításommal méltóztassék elfogadni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Szólásra ki következik? Szepesházy Imre jegyző: Springer Ferencz! Springer Ferencz: T. ház! Azoknak a módosításoknak, amelyeket mi itt előterjesztünk, az a czéljuk, hogy a tőzsdebirósági eljárás illetékei egységesen és egy helyütt legyenek szabályozva. Ép azért, mert ez a fejezet nem igy kontemplálja a dolgot, amennyiben csak egyes jogcselekmények tekintetében állapítja meg itt az illetéket, viszont fentartja az 1875: XVI. t.-czikket, tettük azokat a módosításokat, amelyeket az előbb én terjesztettem be, most pedig Jaczkó Pál t. képviselőtársam. Szükségét látom annak, hogy az egyességek tekintetében is ebben a javaslatban történjék intézkedés, mert az 1875: XVI. t.-czikknek az egyességre vonatkozó rendelkezése teljesen érthetetlen. Azt mondja ugyanis ennek a törvénynek 6. §-a (olvassa): »A tőzsde vagy csarnok választott bíróságai előtt kötött egyessógeket illetőleg az illetókszabás 83. tételének és az illetékszabályok 61. és 63. §-ainak határozmányai következőkép módosíttatnak: Ha az egyesség által az eredeti jogügylet csak annyiban változtatók meg, hogy a szerződő felek az eredeti jogügyletben megállapított jogok és kötelezettségek helyett csekélyebb értékű jogok s kötelezettségekben állapodnak meg, ez esetben a jegyzőkönyvi bélyegen kívül az egyességtől csak 50 krajczár állandó bélyegilleték jár. De ha az egyesség folytán az eredeti jogok és kötelezettségek értéke nagyobb lesz, a jegyzőkönyvi bélyegen felül az ügylet minősége szerinti fokozatos illeték csak azon mérvben rovandó le külön, amely az eredeti megállapodást felülhaladó értéktöbbletnek megfelel. « Az egyességre vonatkozó ez a szakasz tehát megállapít két esetet: ha .az egyesség az eredeti jogügyletnél kisebb értékre jön létre és ha az eredeti jogügyletnél nagyobb értékre köttetik. Arról az esetről azonban egyáltalán nem beszél, ha a felek magáról a peres jogügyletről kötnek egyességet. A javaslat e szakaszának végén egyszerűen utalni az 1875. évi törvényre s fentartani annak rendelkezését, mely tulajdonképen helytelen, nem volna jó munka és épen ezért szükséges ezt a szakaszt összhangzásba hozni az egész javaslatnak minden rendelkezésével. Méltóztatik látni, van itt egy kérdés, amely ugyancsak elbírálást igényel: az 1875:

XVI. t.-cz. az egyezségekre nézve sokkal minimálisabb tételt állapit meg, mint a határozatokra vonatkozólag ; már pedig mi az előbb megállapítottuk a választott bíróságokra vonatkozólag a határozati illetéket is, az egyezségi illetéket is, ezt az elvet tehát nekünk ennél a szakasznál is keresztül keli vinnünk. Megengedem, hogy ahhoz szó férhet, amit Jaczkó Pál t. barátom mondott, hogy az egyezségi illeték ugyanolyan nagy legyen, mint a határozati illeték és ha méltóztatik ezzel a kérdéssel foglalkozni, azt proponálnám, hogy esetleg méltóztassék bevenni a szakaszba, hogy az egyesség után a határozati illetéknek esetleg a fele jár, de konkrété és határozottan meg van állapítva. Ha ebben a fejezetben benne van a jegyzőkönyvi bélyeg, ha benne vannak a mellékletek, felzetek, a határozati és egyességi bélyeg, viszont utalás van egyúttal a kereskedőknek levelezésére is, akkor szerintem az 1875: XVI. t.-cz.-re való hivatkozás teljesen feleslegessé válik, miután ebben az esetben a tőzsdebiróságra vonatkozó minden illetékkérdés e helyütt szabályozva van. Kérem, méltóztassék Jaczkó t. barátomnak indítványát elfogadni. Legrosszabb esetben kérem az előadó urat, méltóztassék esetleg abban az irányban propozicziót tenni, hogy az egyességi illeték a fele legyen a határozati illetéknek. Elnök: Szólásra ki következik? Szólásra feljegyezve senki sincs. Kíván még valaki szólni? Az előadó ur kíván szólni. Hantos Elemér előadó: T. ház! Springer Ferencz t. képviselőtársam által a 73. §-nál tett s a t. ház által elfogadott indítványok szükségessé teszik a 74. §. utolsó bekezdésének módosítását. Igen t. képviselőtársam ugyanis néhány olyan szabályt indítványozott a 73. §-ba, amelyek ellentétben állanak a jelenleg érvényben levő 1875: XVI. t.-cz.-kel. Azért a 74. §. utolsó bekezdése igy volna szövegezendő (olvassa); »Egyebekben az 1875: XVI. t.-cz.-nek e törvénynyel nem ellentétes rendelkezései érvényben maradnak.« Ami az egyességre vonatkozó és az egyéb módosításokat illeti, miután a tőzsdebirósági illetékeknek nem kodex-szerü megállapítása czéloztatik, hanem érvényben maradnak az 1875 : XVI. t.-cz. rendelkezései, sajnálatomra azok mellőzését vagyok kénytelen a t. háznak indítványozni. (Helyeslés jobbról.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Nem I) Ha nem, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal