Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-561

561. országos ülés i91k Julius 24-én, pénteken. 157 sajtó, szerb közvélemény, hatalmas szerb társadalmi faktorok a monarchiával szemben éveken át tanúsítottak, — azon nagy bonyodalmak alatt is, amelyek a Balkánon 1912 őszétől fogva lefolytak, Szerbiával szemben messzemenő jóakaratot tanúsítottunk. (TJgy van! a jobboldalon.) Szerbiát igen messzemenő terjeszkedési tervei kivitelében nem akadályoztuk. (TJgy van ! a jobboldalon.) És talán felesleges azt is sokat magyaráznom, hogy ez a lépés nem provokáló, nem harozias ; mert hiszen mindaz, amit a jegyzékben kérünk, nem egyéb, mint a szomszédi kötelességek teljesítése, (ügy van ! ügy van ! a jobboldalon.) olyan kötelességeknek, amelyekkel minden állam tartozik szomszédainak és amely kötelességek teljesítése elől nézetünk szerint Szerbia nem vonhatja ki magát. (Igaz ! TJgy van ! a jobboldalon.) Olyan kérdések ezek, amelyek épen ezen tartalmuknál fogva nem is tehetők hosszadalmas eszmecserék, tárgyalások vagy alkudozások tárgyává. (Élénk helyeslés.) Ez magyarázza meg a jegyzék formáját és azt a tényt, hogy a jegyzék rövid határidőhöz kötve nyújtatott át. (Élénk helyeslés.) De ebben az eljárásban csak abban az esetben volna aggresszivitás, ez csak akkor volna kifogásolható, ha az, amit kívánunk, más volna, mint a jó szomszédi kötelességek teljesítése. (Ugy van ! a jobboldalon és a közében.) Az pedig, hogy Szerbiától erre vonatkozólag ünnepélyes nyilatkozatot kívánunk, azt hiszem,már csak azért is feltétlenül szükséges, mert ezzel uj abb megerősítése és nyomatékosabb megpecsétel ése történik az 1909. évben tett szintén ünnepélyes nyilatkozatnak ; (Mozgás.) hogy pedig ezen nyilatkozat megerősítésének, megújításának szüksége fennforog, azt hiszem, afelett nem lehet kétség. (Helyeslés a jobboldalon és a közéfen.) Mindezek iitán nem mondhatunk le arról a várakozásról, hogy Szerbia eleget fog tenni a hozzá intézett felhívásnak. A mai állapotot legkevésbbé sem tekintem még háborús vagy olyan állapotnak, amely szükségkép a háború veszélyeit idézné fel. A monarchia békét keres, békét kivan, békét igyekezett fentartani a körülötte lefolyó világeseményeknek sokszor kritikus és a monarchiát közelről érdeklő fordulatai között is. (TJgy van ! a jobboldalon.) Senki sem vádolhat bennünket azzal, hogy mi keressük a háborút. De természetesen tisztában vagyunk ennek a lépésnek összes konzekvencziáival. S abban a meggyőződésben, hogy igaz ügyet képviselünk, (Élénk helyeslés a jobbóldalon és a középen.) abban a meggyőződésben, hogy a monarchiának és a magyar nemzetnek létérdeke megköveteli (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) ennek a lépésnek a megtételét, viselni fogjuk annak minden következményét. (A ház tagjai a jobboldalon és a középen felállanak. Hosszas, élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök : Gróf Andrássy Gyula képviselő ur. Gr. Andrássy Gyula: (Halljuk! Halljuk!) Nekem egyénileg régtől fogva az volt szilárd meggyőződésem, hogy az a helyzet, amely Szerbia és a monarchia között eddig volt, tarthatatlan. (Igaz! TJgy van !) Teljesen és tökéletesen meg voltam arról győződve, hogy jobbra vagy balra el kell dőlni a dolognak, (Igaz ! TJgy van !) mert az eddigi helyzet érdekeinket súlyosan érintette: (Igaz ! TJgy van!) Az a gyűlölet, amely Szerbiában a monarchia ellen összehalmozódott, már e monarchiának sok milliójába került. (Igaz ! TJgy van !) Kétszer már közel állottunk a háborúhoz, kétszer már érezte közgazdaságunk azt a nagy hátrányt, amelyet e nagy háborúnak a küszöbön állása okoz. (Igaz! TJgy van 1) | Ilyen körülmények között okvetlenül tisztázni kell a helyzetet. Minden fellépés ellenére, a amely eddig történt, a helyzet nem tisztázódott. Abban a mértékben, amelyben Szerbia erősödött, amelyben területileg nagyobbodott s politikai és katonai sikereket ért el, nőtt ellenünk való gyűlölete is,.(Igaz! TJgy van!)\Jgj hogy, azt hiszem, kétségtelen és vita tárgyát sem képezheti az, hogy tisztázni kellett a helyzetet. (Helyeslés.) Nem akarom most egyáltalában a kormány politikáját bírálat tárgyává tenni, nem akarom abból a szempontból sem bírálat tárgyává tenni, vájjon nem voltak-e mulasztások a múltban, vájjon minden a kellő időben történt-e meg, vájjon nem lehetett-e más útra is térni. Ezt fenntartom magamnak majd későbbre, hanem most arra szorítkozom, — erre fel vagyok hatalmazva a szövetkezett ellenzék által — hogy kijelentsem, hogy a szövetkezett ellenzék hazafias kötelességét azon nagy ellentét ellenére, amely elválasztja a magyar kormánytól és amely, sajnos, változatlanul fenmarad (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.), mindenben teljesíteni fogja . . . Gr. Tisza István ministerelnök: Helyes! (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Gr. Andrássy Gyula: ... elvárja és reméli. hogy minden magyar ember e példát követni fogja és nem fogja elfelejteni, hogy ha komoly fordulatot vesz ez a lépés, hogy akkor a magyar nemzet becsülete és a magyar nemzet létérdekei vannak koczkán, (Elénk helyeslés és taps.) amiért mindenkinek áldozni kell. (Élénk helyeslés és taps.) Most pedig ezen rövid nyilatkozat után arra kérem a házat, azt várom el tőle, hogy ne folytassa a tárgyalásokat ezen súlyos helyzetben, (TJgy van ! TJgy van ! a baloldalon.) és ne nyújtsa annak a képét, hogy kicsinyes kérdésekkel foglalkozzunk akkor, mikor kivétel nélkül mindenkinek figyelme a nagy események felé fordul. Azt hiszem, hogy így is lesz, mert valóban káros volna ez mostan, amikor, ámbár hiszem, hogy a háború el lesz kerülhető, tényleg mégis kétségtelen, hogy mindenki lelkében annak lehetősége van és azzal számolnia kell, s a magyar társadalomnak is kell, hogy legyen az a férfiassága, aminthogy kétségtelenül meg is van, hogy ettől meg ne ijedjen. (TJgy van ! a ház minden oldalán.) Azért én azzal zárom szavaimat, hogy I hiszem is, hogy nem fogjuk most itten kisebb har