Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

8 55,9. országos ülés 19J informálva vagy ha téves feltevésekre alapította volna beszédét. Ugyanezen okból felkeresett engem a két Pri­bicevic testvér . . . Rakovszky István : A harmadik nem ? B. Rajacsich József: A harmadikhoz nem volt szerencsém. Megkértek, kérném fel a t. kép­viselő urat, hogy igazságszeretően tegye közzé bi­zonyítékait, vagy ismerje be tévedését. Be kell ismernem, hogy a képviselő ur több állítását én is szkepszissel fogadtam és pedig nem­csak azért, mert láttam, hogy informácziói nem elégségesek, hanem azért is, mert már magát egy belgrádi kirándulást a nagyszerb propagandához sorol. A t. képviselő urnak nem volna szabad ilyen szigorúnak lennie, mert hiszem, hogy épen ő, ki szintén 1906. évi június 2-án résztvett egy ilyen belgrádi kirándulásban, tudhatja a legjob­ban (Mozgás a jobboldalon.), hogy azért az ember még nem nagyszerb agitátor. Rakovszky István : Hatalmas sláger ! Elnök : Áttérünk a napirendre és pedig annak első pontjára: a törvénykezési illetékről szóló tör­vényjavaslat (rom. 1078, 1081) részletes tárgya­lására. Méltóztatnak tudni, hogy a tárgyalást a 29. §-nál szakítottuk félbe, amelyhez Barcsay Andor és Csermák Ernő képviselő urak nyújtot­tak be eddig Írásbeli módosítást. Szólásra következik ? Mihályi Péter jegyző : Justh János ! Justh János .* T. képviselőház ! (Zaj a jobb­oldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Justh János: A tárgyalás alatt levő törvény­javaslat 29. §-ához erről az oldalról előttem fel­szólalt Preszly Elemér, Barcsay Andor és Csermák Ernő képviselőtársaim kimutatták, hogy mennyire igazságtalan és méltánytalan polgári peres el­járásban a meghatalmazási illetéknek 1 koronáról 1 korona 50 fillérre való felemelése tehát ez az 50%-os illetékemelés. (Igaz! Ugy van! balfelŐl.) Kimutatták, foglalkoztak azzal is, hogy mennyire igazságtalan és méltánytalan az, hogy a meg­hatalmazások ezentúl nemcsak polgári perekben, hanem büntetőperekben is illetékek alá esnek, amely meghatalmazások tudvalevőleg mindezideig teljesen illetékmentesek voltak. Erre vonatkozólag az előadó ur előadói be­szédében következőleg indokolta meg, hogy miért tartja ő szükségesnek azt, hogy ezentúl a meg­hatalmazások büntető perekben is illeték alá essenek. Azt mondotta (olvassa) : »Főleg abból a szempontból vétetett fel a bűnügyi meghatalma­zások bélyegilletéki kötelezettsége, mert Magyar­országon, sajnos, igen elterjedt az alapnélküli pereskedés becsületsértési ügyekbén és a statisz­tikai évkönyv adatai szerint az utolsó évben több mint 200.000-et tett ki az ilyen becsület­sértési, u. n. kofaperek száma. Ezeknek, miután tisztán magánérdeket képviselnek stb. . . .« En az előadó úrral szemben azt állítom, hogy 4 július 72-én, szerdán. bármennyire lekicsinyli ő ezeket a becsületsértés! pereket, amelyek leginkább az alsóbb néposztály körében fordulnak elő s azért az előadó ur.nagy büszkén kofapereknek nevezi ezeket a becsület­sértési pereket, ezek nem tisztán magánérdeket képviselnek. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Mert, bocsánatot kérek, az az államnak, a társadalomnak érdeke elsősorban, hogy az egyén, ha bármely tekin­tetben összeütközésbe jön az érdeke egy más egyéné­vel, bizalommal fordulhasson az állam bíróságához. Ha az állam a pereskedőknek ezt az illetékek mértéktelen felemelése által nehézzé vagy lehetet­lenné teszi, hová vezet ez, t. előadó ur ? Ez előbb­utóbb az önbíráskodásra fog vezetni. Az államnak, a társadalomnak feltétlen érdeke, hogy ha az egyén­nek érdekei összeütközésbe kerülnek, bizalommal fordulhassanak az igazságszolgáltatáshoz, a bíró­sághoz. De nem is ez lesz a következménye az illetékemelésnek, jobban mondva ennek az uj ille­téknek, mert hiszen most a bűnügyi ügyekben kirovandó illetékekről beszélek, nem lesz az a következménye, hogy az előadó ur által kofa­pereknek nevezett perek fogyni fognak. A javaslat ez intézkedésének hatásában elsősorban fog jelent­kezni az egész javaslatnak egyrészről antiszocziális, másrészről ügyvédellenes tendencziája. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert ennek az uj illetéknek mi lesz a követ­kezménye ? Egyrészt a perek nem fognak fogyni és ezentúl is el fognak menni ily perbe került emberek az ügyvédhez és ügyvédi közbejárást fognak igényelni és fognak fizetni ezentúl 1 K 50 fillért, amit eddig nem kellett fizetni. De ez­által épen azt a néposztályt, amelynek ily perei vannak, tehát az alsó, a legszegényebb néjj­osztályt sújtjuk, amely nem intézheti el a becsület­ügyeit lovagias utón. Itt az antiszocziális hatása az intézkedésnek. Másrészt az lesz a következ­mény, hogy ezentúl ily peres felek, akik eddig ügyvédhez mentek és ügyvédi képviseletet vettek igénybe, ily perekben maguk fognak elmenni, tehát itt az ügyvédellenes hatása a javaslatnak. T. ház ! Ha eddig a túloldalról nem terjesz­tettek elő a javaslat e szakaszához egyáltalán módosítást, ez azt mutatja, hogy a javaslatot a minister ur változatlanul kívánja a t. házzal el­fogadtatni és elutasittatni kívánja Barcsay Andor és a többi képviselőtársam módosítását. Ugy is tudom, hogy elfogadásra nem fog találni egyik módosítás sem ; mégis arra kérem a t. házat, hogy Barcsay Andornak legalább azt a módosítását méltóztassék elfogadni, amelyet ő arra nézve nyújtott be, hogy a bűnügyi perekben a meg­hatalmazás ezentúl is illetékmentes legyen. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra ki következik ? Mihályi Péter jegyző: Sza'ay Károly! Szalay Károly: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, mindazok, akik a szőnyegen levő tárgyat, a kérdés lényegét ismerik, egyet fognak érteni velem abban, hogy midőn a tárgyalás alatt levő 29. §-sal foglalkozunk

Next

/
Thumbnails
Contents