Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-560
560. országos ülés Í9ík De ha ezt elismerem is, ezzel még magának a szakasznak sérelmeit orvosolva nem látom. Minden törvényalkotásnál az alkotás kezdetén meg kell állapítani az alapelveket, amelyeken elindulni akarunk és ha akkor az alapelvek meg vannak állapítva, szerintem ezeket az egész törvényalkotáson keresztül tudatosan és egységesen keresztül kell vinni. Megengedem, az alapelvek mellett igenis fognak előfordulni kivételek és ezeket nekünk elkerülnünk alig is lehet és ezeket statuálni is kell; azonban fővonalaiban az alapelveknek is egységesen kell érvényesülniük mindenütt. Már most mi az a felebbviteli illeték ? Ha a felebbviteli illetéket veszszük, akkor azt elméleti szempontból sem tekinthetjük másnak, mint határozati illetéknek. Hogy határozati illeték, az legfényesebben dokumentálódik azzal, hogy a kisebb értékfokozatokban a felebbviteli illeték teljesen ugyanolyan összegű, mint a határozati illeték, de a dolog természetéből is következik, hogy nem magáért a felebbvitelért, beadványért kell leróni, hanem a felebbviteli munkáért, amely ezzel kapcsolatban el fog végeztetni. Hogyha ez áll, amint nem is lehet vitatni, hogy nem állana, abban az esetben már eltérünk itt az előbbi szakaszban, a 61. §-ban megállapított egy alapelvtől, amely alapelv ott le van fektetve és azt mondja, hogy hatái-ozati illeték visszatérítésének csak abban az esetben van helye, ha a bíróság azt a határozatot nem hozta meg. Már most ha ez a 61. §-ban áll és ha ez az egész fejezet tárgyalja azt, hogy hol van helye beszámításnak, visszatérítésnek, hogy ha a61.§. megállapítja, hogy a határozati illeték visszatérítendő, ha a határozat nem hozatott meg, akkor engedelmet kérek, ha én az elvet helyesen és konzekvensen akarom keresztülvinni, akkor keresztül kell vinni a felebbvitelnél is, a 63. §-nál is, mert hiszen de facto ez a határozat sem hozatott meg, amelyért én az illetéket leróttam. Ennek következtében azt proj)onálom, már csak az elv egységes és helyes keresztülvitele szempontjából, az öszszes kérdések egységes és egy értelemben való elintézése szempontjából, méltóztassék egy kis lépéssel tovább menni és méltóztassék a visszavonást kihagyni az első pontból, mely akként szól: »a felébb vitel visszavonása vagy«, ez kimaradhat, a többi rész megmaradhat és csak a visszautasításra vonatkozólag állna fenn az, hogy nem téríttetik vissza az illeték, kivéve azokban az esetekben, melyeket az előadó ur már proponált, és mivel hármat proponált, hozzáfűzhetjük negyediknek a visszavonást is. Azt hiszem, hogy ez pénzügyi szempontból is méltányos és igazságos, jogszolgáltatatási szempontból pedig előnyös. Mert mi a czélunk ? A bíróságok munkáját lehetőleg csökkenteni és minden eszközt nyújtani a közönségnek, melylyel ezt elérhetjük. Ha módot adunk arra, hogy ezetleg elhirtelenkedve, egy alaptalanul benyújtott jogorvoslat visszavonasiulius 23-án, csütörtökön, 119 sék és ennek ellenértéke a közönségnek nyujtatik, akkor módot adunk egyúttal arra 3s, hogy a bíróságok munkája csökkentessék, a közönségben ezt a kedvet éleszszük és fokozzuk és rá is szoktassuk a közönséget. Ezekből a jogpolitikai szempontokból is kérem, méltóztassék javaslatomat elfogadni. (Helyeslés hal felöl.) Elnök: Ki a következő szónok?. Mihályi Péter jegyző: Nincs senki felírva. Elnök: Kérdem, kíván még valaki szólni ? Eitner Zsigmond képviselő ur ! Eitner Zsigmond: T. képviselőház! Ez a szakasz annyira meg lett már vitatva, hogy nem is azért szólalok fel, hogy ezt a vitatást tovább folytassam, hanem egyszerűen kérem a t. házat, hogy azokat a módosításokat, melyeket az előadó ur, Preszly t. képviselőtársam s Jaczkó Pál t. képviselőtársain beadtak, fogadják el. Indokolom ezt azzal, hogy a törvényjavaslat tárgyalása során a pénzügyrninister ur az ellenzéket azzal vádolta meg, mintha obstruálná ezt a javaslatot. Eddig elmentünk a 63. §-ig v beadatott körülbelül ugyanannyi módosítás. És hogy mennyire szükséges volt ennek a tárgynak megvitatása és milyen felületes volt az igazságügyi és pénzügyi bizottságoknak munkálata, kitetszik abból, hogy az ellenzéknek ezek a javaslatai az, ellenzéknek közbeszólása, indítványai, indokolás nélkül en bloc elfogadtathattak volna. De a minister urak is belátták, hogy tévesen állapították meg egyes szakaszok rendelkezéseit, az előadó ur is belátta néhány rendelkezésnek tévedését, ugy, hogy javaslatot tett néhány szakasznak módosítására. T. ház! A pénzügyi eredményt előre megítélni nem lehet, sem azt, hogy szocziális, igazságügyi szempontból milyen előnye és eredménye van az országra nézve. Ezeket a módosításokat az ellenzék, azt hiszem, nem kívánja magának vindikálni, mert hiszen az ellenzéknek javaslatait csak stiláris módosításokkal fogadták eddig el, de kényszeritette rá a pénzügyminister urat s az előadó urat is, hogy azoknak a javaslatoknak melyeket helyesnek látott, az apaságát magára vállalva, beadjon egy ujabb javaslatot és azt elfogadásra ajánlja. Mint előbb is mondtam, nem szakszerüleg bírálom a javaslatot, mert hiszen nem értek hozzá valami nagyon sokat, nem is foglalkoztam ezzel a kérdéssel, csak kérem a t. házat, hogy a Preszly Elemér és Jaczkó Pál képviselőtársaim által benyújtott módosításokat és indítványokat fogadja el. Én azokat az indítványokat elfogadom. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Kíván még valaki szólni? Justh János képviselő ur. Justh János: T. ház! Ezen szakasznak érdemi részéhez én sem kívánok hozzászólni, mert hisz az előttem felszólalt t. barátaim eléggé fejtegették. Csak annyit kívánok hozzátenni, hogy engem sem elégit ki az előadó ur által benyuj-
