Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-551
70 á5l. országos ülés 1914 Julius 8-án 7 szerdán. Azt mondja ez a szakasz, hogy (olvassa): »A járásbíróság és a községi bíróság előtt tárgyalt ügyekben a tárgyalást vezető bíró, társasbíróságnál a tanács jegyzője, a még pertárilag kezelt ügyekben a pertárnok, végre a bizonyítás felvétele végett kiküldött vagy megkeresett bíró előtt lefolyt tárgyalás esetében a kiküldött vagy megkeresett bíró, köteles a tárgyalás vagy a bizonyitásfelvétel közben felmerülő illetéknek megfelelő mértékben és szabályszerű módon lerovására ügyelni. Ha a lerovásra nézve mulasztást vagy hiányt- észlel, a bírósági kezelő és a községi bíró, békebiró köteles a hivatalos leletet maga fölvenni, az itélőbirák és a bírósági segédszemélyzet tagjai, jegyzők, joggyakornokok pedig kötelesek a bírósági kezelők valamelyikét a hivatalos lelet felvételére utasítani. Különösen kötelessége a járásbirósági eljárásban az eljáró bírónak, társasbiróságnál a tanács jegyzőjének, a pertárilag kezelt ügyekben a pertárnoknak, hogy a birói határozatoknál, egyezségeknél az illeték lerovására felhasznált bélyegek alatt feljegyezze a bélyegek összegét, valamint azt, hogy azokat ki, mily czimen és mely napon rótta le.« Már most ehhez hozzáteszi a törvényjavaslat, hogy : »Az a biró vagy bírósági hivatalnok, aki a jelen §-ban megállapított kötelességeket nem teljesiti és általában az illetékek pontos lerovásának biztosítása czéljából a szükséges ellenőrzést nem gyakorolja, a mulasztásból a kincstárra háramló kárért vagyonilag felelős.« Ezzel a rendelkezéssel, t. ház, a birói és bírósági hivatalnokokat kétségtelenül kiszolgáltatjuk a királyi kincstárnak, amely minden áron meg akarja kapni a maga bélyegét és illetékét és azt kívánja, hogy a biró és bírósági hivatalnok is felelős legyen minden lerovásért, illetőleg le nem rovásért. És igen érdekes a felelősség kérdése az idő szempontjából. Ezt a 85. §-t ekként állapítja meg és körvonalozza : »A biró vagy bírósági hivatalnok ellen azonban a felelősség csak abban az esetben érvényesíthető, ha az illeték az annak fizetésére kötelezett felektől be nem hajtható. A kár összegét, amennyiben azt a biró vagy a bírósági hivatalnok ellen érvényesitik, végzésileg a pénzügyigazgatóság állapítja meg ; végzése ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye.« Elnök (csenget): Kénytelen vagyok figyelmeztetni a szónokot a házszabályok 213. §-ának rendelkezésére, amely szerint beszédet olvasni vagy idézetek felolvasásával mesterségesen nyújtani tilos. (Nagy zaj és mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek. Senkinek sincs joga az elnököt félbeszakítani. (Helyeslés jobbról. Zaj balról.) Gr. Andrássy Gyula: Törvényt csak szabad felolvasni! Nem lehet bemagolni! (Ugy van I bakói.) Elnök : A törvényjavaslat szakaszainak felolvasására semmi szükség nincs. Különben is a házszabályok határozott rendelkezésével nem lehet ellentétbe jutni. Kérem, méltóztassék ezt figyelembe venni. (Zaj és mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Gr. Apponyi Albert: Könyv nélkül kell megtanulni. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csermák Ernő: Igen örülnék, ha a túloldalon ezeket a szakaszokat kívülről tudnák és magam is szeretném, ha nem kellene azokat felolvasni. De ha már felolvastam, méltóztassék megengedni, hogy rámutassak a felolvasott szövegnek azon lényeges rendelkezéseire, amelyek szempontjából szükségesnek tartottam, hogy ezeket teljes összefüggésben lássa a t. ház. Ez a tétel igen fontos tétel, amely összefügg a birói felelősség kérdésével. A birói felelősség tekintetében az 1871 : VIII. t.-cz. alkotott szabályokat, amely szabályok a birőt felelőssé teszik az ő mulasztásáért, felelőssé teszik mindazon mulasztásokért, amikor fegyelmi vétség utján, vagy azon kivül a feleknek kárt okozott, és e kár szabályszerű jogorvoslattal elhárítható nem volt. Mikor a felekkel szemben való felelősségről van szó, akkor, t. képviselőház, az 1871 : VIII. t.-cz. megállapítja, hogy a biró felelőssége egy esztendőre terjed, egy év alatt meg kell ellene indítani az eljárást, máskülönben az a kereset elévül. Kérdem tehát a t. pénzügyi kormányt, és ha itt van, az igazságügyi kormány t. képviselőjét is, vájjon hogyan gondoskodtak a bíráknak erről a fontos jogáról, hogy az a kir. kincstárral szemben is megóvassék ? Miért tartották szükségesnek, hogy a pénzügyi elévülési időn belül a bírák feje felett lógjon az a Damokles-kard, hogy öt esztendőn belül kiróhatják rájuk a bírságot 1 (Az elnöki széket Simontsits Elemér foglalja el.) Még a pénzügyi hatóságnak sincs kötelességévé téve, hogy mennyi idő alatt tartozik kivetni a biró vagy a bírósági hivatalnok ellenében azt a bírságot, melyet tőle kártérítés czimén követel; egyszerűen csak annyit mond a javaslat, hogy ezt végzésileg a pénzügyigazgatóság állapítja meg, amely végzés ellen a közigazgatási bírósághoz van panaszjog. De hogy ezt a végzést a pénzügyigazgatóság mennyi idő alatt köteles meghozni és kézbesíteni, arról hallgat a jörvényjavaslat, sőt azt sem keresi, hogy mennyi idő alatt köteles megtenni a pénzügyi hatóság az intézkedést arra, hogy a közvetlenül kötelezett felektől a kérdéses bélyegilletéket behajtsa. I Továbbá a kártérítés tekintetében meg azt a jogot sem adja meg a birónak, hogy mielőtt ezt a kártérítési összeget reá kivetik, a pénzügyi hatóság legalább meghallgassa őt, hogy mit tud mentségére felhozni. Mindezeket mellőzi a törvényjavaslat és egyszerűen utasítja őt, mikor már el van marasztalva, hogy forduljon a m. kir. közigazgatási bírósághoz. Hogy azután ad-e ennek a panasznak halasztó hatályt vagy sem, arról szintén hallgat ez a törvényjavaslat, pedig tudjuk az általános fináncztörvényekből, hogy a m. kir. közigazgatási bírósághoz inté-