Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-550
58 5ö0. országos ülés 191í Julius 7-én, kedden. szüntetése, felfüggesztése, korlátozása, valamint az ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése tárgyában hozott Ítéleteknél és az igénypereknél, amelyek az eddigi törvény az 1894. évi XXVI. t.-cz. 8. §-a szerint közbeszóló határozatszámba mentek és ennek következtében a mérsékeltebb illeték, a két- és ötkoron's illeték alá estek, amivel szemben azonban ezek a perbeli ténykedések ezentúl a 16. §. intézkedése szerint a 14. és 15. §-ban megállapított illetékkel fognak megrovatni. Hátránya a javaslatnak az, hogy kimaradt belőle a régi, az 1894: XXVI. t. ez'. 27. §-nak az a helyes intézkedése, amely szerint ha a jogügyletről okirat létezett és a felek egyezséget kötöttek, az okirat bélyege az egyezség illetékébe beszámíttatott. Ábrahám Dezső : Jelzálogkölcsönöknél különösen nagyon fontos! Springer Ferencz: Hátrányosan befolyásolja a javaslat a felek érdekét abban a tekintetben, hogy több per egyesítése, valamint kereset és viszontkereset találkozása esetében — eltekintve attól, hogy több per egyesítése esetében minden per után külön kell leróni az Ítéleti illetéket és kereset és viszontkereset találkozása esetében külön kell leróni a kereset és viszontkereset után az illetéket — akkép intézkedik, hogy a többi illetékre nézve az együttes érték az irányadó, aminek feltétlenül felemelő hatása van az illeték szempontjából. Egyik igen félszeg intézkedés a 44. §-ban és a 60. §-ban foglalt az az intézkedés, hogy közjegyzői okirat alajjján és fizetési meghagyás alapján elrendelt végrehajtás esetében az illeték jogerő bevárása nélkül szabandó ki és hajtandó be: ennek következményeit már érintettem. Egy további hátránya a javaslatnak az, hogy mig eddig a választott biróság ós az árúés értéktőzsde tekintetében egységes intézkedések léteztek, addig most ezek tekintetében az intézkedések szaporodnak, a választott bíróságra vonatkozólag külön intézkedések állapittatnak meg, aminek következtében egyúttal a választott biróság illetékei tulnagy mértékben emelkednek. A 82. és 83. §. hátrányaira már előbb voltam bátor rámutatni; ezek abban kulminálnak, hogy csak a polgári peres eljárással szabályozott eljárásra vonatkoznak és nem az egyéb birói eljárásra is. (Ralijuk! Halljuk! balfelől.) Ha ehhez hozzáveszszük a 2. §-ba foglalt intézkedést, amely szerint kétszeres illetékek fizetendők az elnapolás, halasztás, határidő meghoszszabbitás iránti megegyezés vagy kérelem, uj határnap kitűzésére vagy az eljárás folytatására, valamint az idézés ismétlésére irányuló kérelem, az alperes mulasztása alapján hozott ítélet elleni ellentmondás és az olyan kérelmek után, amelyeknek elintézéséhez hirdetmény kibocsátása szükséges, megállapíthatjuk, hogy ezek is olyan hátrányok, amelyek semmi jogosultsággal nem bírnak. Mindezektől eltekintve azonban el kell ismernem, hogy ez a javaslat bizonyos rendszerbe van szedve és a múlt hasonló törvénykezési intézkedéseivel szemben haladást mutat fel, amennyiben az együvé tartozó anyagot többékevésbbé egységesen csoportosítja. Ennek daczára azonban megállapítom azt, hogy a javaslat szövege rendkívül komplikált és oly sok kazuisztikát tartalmaz, hogy abban a laikus soha eligazodni nem fog, (Igaz! TJgy van! balfelől.) úgyhogy ennek következtében lépten-nyomon meg fog károsodni. De van még egy dolog, amelyre rá kell mutatnom. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Az illeték terén éri a legnagyobb kár a feleket, illetve ügyvédeiket. Ha már a törvény kimondja, amint eddig is tette, hogy az illetékért, amely a perben lerovandó, első sorban az ügyvéd felelős, akkor elvártuk volna, hogy ez a javaslat akkor, amikor az ügyvédnek ezt a kötelességét és pedig anyagilag igen súlyos kötelességét megállapítja, akkor, amikor a t. pénzügyi hatóság az ügyvédet használja fel arra, hogy a maga követelését az ügyvéd által díjtalanul behajtassa, akkor tehát, mikor ennek az ügyvédnek úgyszólván a ténykedését és a munkáját is igénybe veszi, akkor legalább iparkodott volna ebben a javaslatban annak az ügyvédnek az érdekét is megvédeni abban a tekintetben, hogy alaptalan leletek által zaklatva ne legyen. (Ügy van! a baloldalon.) A leletek, amelyeknek ki vagyunk téve, számtalan esetben nem birnak semmi jogosultsággal, (ügy van! a baloldalon.) Igaz, fel lehet ezzel szemben vetni azt, hogy hiszen annak az ügyvédnek megvan a jogorvoslata. De engedelmet kérek, hogy jön az ügyvéd ahhoz, hogy ilyen alaptalan kísérletekkel szemben — mert hiszen, méltóztassék a pénzügyminister ur megengedni, igen sok esetben ezek kísérletek, — kénytelen legyen időt és munkát fordítani arra. hogy illetéktelen és alaptalan megtámadások ellen védekezzék? ! Ebben a tekintetben e javaslatban lehetett volna intézkedést tenni, ott, ahol inegállapittatott az 53. §-ban, "hogy az illeték hányszoros összege fizetendő és a további szakaszokban, ahol megállapittatott, hogy ki veszi fel a leletet; a leletezővel szemben egyúttal meg kellett volna állapítani a kártérítés kötelezettségét minden egyes esetben, ahol rosszhiszeműség forog fenn. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) Ez a legkevesebb védelem, amire mi joggal számíthattunk volna. Hiszen hozzá vagyunk mi ügyvédek szokva ahhoz, hogy jóindulatban, rokonszenvben nincs részünk, mégis sajnálattal látjuk, hogy még ilyen dologban sem gondoskodnak rólunk, pedig ha valahol, itt lett volna mód és alkalom egyetlen sornak a beiktatásával sok és súlyos visszaélésnek elejét venni. .