Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-556

556. országos ütés Í91i Julius i6-án, csütörtökön. 355 kormányt az előző kormánynak bizonyos mér­tékig panamaszerü tényeiért a legkisebb felelősség is terhelné. Tudjuk, hogy az osztálysorsjáték ho­gyan született meg . . . Elnök : Kérnem kell a t. képviselő urat, mél­tóztassék figyelembe venni, hogy a törvénykezési illetékekről szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Arról beszél !) Csendet kérek ! Bikádi Antal: Mihelyt panamáról beszél, mind­járt baj . .. Elnök : Bikádi képviselő urat rendreutasítom ! Mezőssy Béla: Ezzel a kérdéssel végeztem, mert nekem semmi egyéb czélom nem volt, mint az, hogy felhívjam a pénzügyminister urnak figyel­mét erre az igenis aktuális kérdésre, mert ugy tudom, hogy az osztálysorsjáték szabadalma le­járóban van. Egy másik adónemet is fogok ajánlani a t. pénzügyn: mister urnak, amelyből szintén hiszem, hogy tetemes és bő jövedelmi forrás fakadhat. Méltóztassék csak osztrák kollégájának, Engel pénzügyminister urnak példáját követni a >>Tan­tiémesteuer« terén. A közgazdasági viszonyok jelenlegi színezésére is kénytelen leszek áttérni, mert hiszen a pénz­ügyminister ur quasi hazafiságunkra alludált és remélem a t. elnök urnak és a t. többségnek nem előzékenységétől, hanem a szólásszabadság respek­tálásának kötelességérzetétől, ha a t. pénzügy­minister ur felhasználta az alkalmat arra, hogy az illetékügyi javaslat során quasi mihozzánk mint ellenzékhez hazafiságunkra appellálva figyel­meztetést intézett, erre mi is megadhassuk a magunk válaszát. (Helyeslés balfelől.) A t. minister ur azt mondta, hogy igen nagy kárt okoz a magyar ellenzék az egész közgazda­sági életnek, mikor olyan híreket terjeszt el, hogy a mi közgazdasági viszonyaink nem tudom minő dezolált állapotban vannak, hogy itt megakadt a közgazdasági életnek természetes menete és folyamata, vagyis olyan helyzetben vagyunk, mely közel áll a hitel- és pénzkrizis legválságosabb neméhez. Én végtelenül örülnék, ha ezt csak mi magyar ellenzék állítanék. Engedelmet kérek, a hazafiság és a Tente kurzusa két egészen különböző fogalom, és ha a rente kurzusát a hazafiság kérdé­sével el lehetne intézni, akkor nincs a hazafias érzésnek az a legeklatánsabb bizonyítéka, amit én nem magamról, hanem a többségről a legna­gyobb készséggel ki ne állítanék, respektálnám a többségnek nem valami magas fokon álló tör­vény- és jogtiszteletét is, ha tudnám, hogy ezzel megmenthetem a magyar hitelélet szolidaritását és a rente árfolyamát. Ha a t. pénzügyminister ur nekünk tesz szemrehányást, akkor egészen rossz helyre ad­resszálta felszólítását. Egy nagyon előkelő olasz pénzügyminister, Luzzatti azt mondta, hogy csi­náljatok jó külpolitikát, csináljatok tisztességes belpolitikát és én fogok csinálni akkor jó pénz­viszonyokat. (Helyeslés balfelől.) Vizsgáljuk csak ebből a szempontból Magyar­ország jelenlegi közgazdasági életét. A minister ur nagyon érzékeny volt, mikor Polónyi Géza t. képviselőtársam és én néhány közbeszólást tettünk a magyar államhitelnek jelenlegi állapotára nézve. Rakovszky István : Siralmas! Mezőssy Béla: A minister ur azt mondta, hogy az angol konzolok is estek. Én közbeszóltam, hogy nézzük meg a szerb rentét. A pénzügyminis­ter ur erre azt válaszolta nekem, hogy neki a szerb rente nem imponál. Hát nagyon is imponálhat, mert bocsánatot kérek, olyanokat, akiknek pénz­ügypolitikai kérdésekben a legminimálisabb tájé­kozottságuk sincs, megtéveszthet azzal, hogy az angol rentének kurzusa is esett. Esett kérem, de méltóztassék kiszámítani, hogy mennyi a jövedel­mezőségi koefficziense az angol rentének és mennyi a magyar rentéé. A jelenlegi kurzus, mely 5'18%-on áll, szemben a szerb rentével valóban szégyenletes ; Szerbia nyert egy háborút, Bulgária veszített egy háborút és ezeknek a kis keleti Balkánállamoknak hitele konszolidáltabb, rentéj üknek kurzusa ma­gasabb, mint Magyarországé. Sümegi Vilmos: Egész joggal. Ott nincs Tisza! Mezőssy Béla : És ha azt méltóztatik mon­dani, hegy ez bennünket hidegen hagy, ez nagy tévedés, ez egy mérges illúzió, mert hiszen az állam­hitel nyomán alakul a közgazdasági életnek minden egyes megnyilvánulása, összeomlott czégek, össze­omlott iparostársadalom, (Igaz ! Ugy van! bal­felől.) megrendült gazdaközönség : (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) ez mind folyománya annak, hogy a magyar állam őrületes költekezési politi­kájában arra a pontra jutott, hogy kétségbe kell esnünk, ha a jövő esélyeit vizsgáljuk. Méltóztassék csak megnézni Olaszországot, Olaszország 2000 millióért megszerezte Lybiát. Olaszországban is — beismerem — van válság, az ipari és különösen a vasipari és selyemipari téren nagy kurzusesések vannak, de az államhitel ren­dithetetlen. Az olasz 3'5%-os rente jobban áll, mint a mi 4%-os renténk, Olaszország 2000 millión meghódított egy hatalmas kolóniát, amelynek gazdasági kilátásai a lehető legkedvezőbbek az olasz közgazdasági élet és az olasz fináncziák fej­lődésére. Én végigtekintek az elmúlt öt év közgazdasági rettenetes viharain. Mi is elköltöttünk 2000 milliót, mi is végigszenvedtük a közgazdasági élet mindenféle válságait. És mit nyertünk vele ? Emelkedett ennek a monarchiának presztízse ? Növekedett a mi önbiztonságunk, hatalmunk és erőnk ? Valósággal züllött állapotok vannak Ausztriában és Magyarországon. (Ugy van! Ugy van ! a baloldalon.) Rakovszky István : Kül- és belpolitikai téren ! Mezőssy Béla: Ily viszonyok között a t. pénzügyminister ur az ellenzék hazafiságára appellál. Kérem, mi mindenre készek vagyunk, 45*

Next

/
Thumbnails
Contents