Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-555
290 555. országos ülés 191Í Julius 15-én, szerdán. foglaltatnak az összes okirati bélyegilletékek, ami nem igazságügyi bevétel, hanem igenis forgalmi adó jellegű közszolgáltatás, amelyet az állam világszerte mindenütt azért szed — helyesen vagy nem helyesen, az más kérdés, de szintén igen kontroverz kérdés a pénzügyi tudományban — mert a különböző ügyletek kötésében nyilvánuló gazdasági erőben egy bizonyos jövedelemnek vagy vagyonnak az alapját látja és azért adóztatja meg; ez a forgalmi adónak az alapja és ezt szedik, mint emiitettem, a világon mindenütt, mondom, helyesen vagy helytelenül, az más kérdés, ennek a tárgyalásába bocsátkozni nem akarok. Végül ebben a 45 millió koronában benne vannak az összes kisebb örökösödési és százalékos illetékek is, amelyek bélyegjegyek alakjában rovatnak le. Ha méltóztatnak ezt tekintetbe venni, akkor méltóztatnak látni, hogy ennek a 45 millió koronának igen tekintélyes része elesik. En e tekintetben j:>ozitiv számításokat nem tudok tenni, mert statisztikánk nincs. Szememre vetették a t. urak, hogy miért nincs ; erre is leszek bátor válaszolni. Statisztikánk e tekintetben csak akkor lehetne, ha külön bélyegjegyet hoznánk be a törvénykezési illetékre és külön bélyeget a többi illetékekre. Már most kérdem, t. ház, ha ez eszembe jutott volna, akkor igazán nem lett volna-e a t. túloldal részéről jogosan részem azokban a különböző gúnyos megjegyzésekben, hogy ilyen eszméje is csak egy ilyen fináncznak lehet, (Élénk derültség és tetszés a jobboldalon.) hogy hogyan lehet igy megterhelni a jogkereső közönséget és egyáltalán a közönséget, hogy azért, mert én kíváncsiskodom és tudni akarom, hogy ebből vagy abból a bevételi forrásból milyen összeg folyik be, azért ofyan terhet rójjak a közönségre, hogy különféle bélyegjegyet tartozzék alkalmazni? Rakovszky István : Ugyanannyit fizet! (Zaj a, baloldalon. Elnök csenget.) Teleszky János pénzügyminister: Bocsánatot kérek, azzal legyünk tisztában : ha én statisztikát akarok, akkor nekem törvényhozásilag kell arról intézkednem, hogy erre a czéira ilyen bélyegjegyek legyenek s hogy erre a czéira olyan bélyegjegyek használtassanak és akkor azokat a bélyegjegyeket, amelyek nem helyesen alkalmaztatnak, nem létezőknek kell tekinteni, mert különben, a magyar közönség kényelemszeretetét ismerve, senki sem fogja, csak azért, hogy az a statisztika helyes legyen, ha véletlenül egy ilyen bélyeg van a kezében, holott egy amolyant kellene arra az iratra alkalmazni, mondom, senki sem fogja azt megtenni, hogy a helyes bélyeget használja, hanem összevissza fogják a bélyegeket alkalmazni. Eredményt tehát csak akkor lehet elérni, ha büntető szankczióval látjuk el azt az intézkedést ; ha kimondjuk, hogy a nem megfelelő bélyegjegyek nem létezőnek tekintetnek. Igen fontosnak és czélszerünek tartanám ugyan, hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen czimen mennyi folyik az államkincstárba, de ezt olyan fontosnak mégsem tartom, hogy a közönséget ebből a szempontból ilyen zaklatásnak tegyem ki. (Helyeslés jobbról.) ' föä De azt hiszem, megközelítőleg lehet számítást tenni, amely ennek a kérdésnek az illusztrálására van hivatva — mert hiszen most csak arról van szó, hogy vájjon igaz-e, hogy a magyar állam jövedelmet huz a törvénykezésből és az igazságszolgáltai ásból, vagy pedig ráfizet — : , lehet számítást tenni, anélkül, hogy ilyen statisztikára volna szükségünk, összesen van 833.391 perünk ; ebből megszűnik meg nem jelenés folytán 316.251, marad 517.140. Ha azt veszem fel," hogy ezekben a perekben eddig átlag 30 korona illetéket fizettek, — már pedig ennél nagyobb átlag nem volt — akkor ez 15,514.200 koronát tesz ki. Ha ehhez hozzáveszek a meg nem jelenés folytán befejezett pereket s ezekben számítsunk 10 koronás átlagot, az 3 millió egynéhány százezer korona, összesen tehát ezen a czimen 18 millió 676.710 korona a törvénykezési illeték bevétele. (Felkiáltások a jobboldalon : Nagyon bőven van számúvá !) Igen bőven van számítva. Én csak azt akarcm beigazolni, hegy lehet számítást tenni és hogy az az állítás, amit a t. túloldal annyi szónoka, felhozott, nem állja meg a helyét. Ha ehhez hozzáveszek a perenkivüli eljárás czimen 7 millió koronát. — ami szintén nagyon bőven van számítva — az 25 millió 676.71Ö korona. A 45 millió koronából tehát ezen számítás szerint mintegy 25 millió esik az igazságügyi bélyegekre. Őszintén megvallva, ezt túlmagasiiak tartom. Ha az összeget nézem, tekintve azt, hogy mi minden van ebben a 45 millió koronában, — amint előbb voltam bátor felsorolni.— az én érzésem az, hegy ennek a 45 milliónak kevesebb, mint a fele esik a törvénykezésre és az igazságszolgáltatásra. Azonban ezzel a számmal is, amint méltóztatik látni, az én álláspontomnak a helyessége fog kiviláglani. Jön a másik tétel, a jogilletékek. Ezen a czimen 111 millió van előirányozva ; ebből törvénykezési illeték, tehát olyan illeték, amely igazságügyi bevétel, az 5000 koronán fölüli perek ítéleti illetéke. Ez tesz 1,110.000 koronát. Ezenkívül igazságügyi bevétel a leletek czimen befolyt-illeték egy része, t. i. a másik része nem a törvénykezési eljárásban felvett egyéb leletek czimen folyik be. Ez pedig nagyon érdekes adat, mert megvilágítja azt is, hogy a leletkérdés sem olyan borzasztóan sötét... Polónyi Dezső: Nagyon kellemes ! Teleszky János pénzügyminister: Nem kellemes, ezt abszolúte nem állítom ; (Derültség a jobboldalon.) nagy különbség van a kettő közt, de nem olyan sötét, mint ahegy a t. túloldal egyes szónokai állítják. Mert leletek czimen befolyik az állampénztárba összesen 1,070.000 korona. (Zaj a baloldalon.) Ebben benne van az egyszeres illeték is, szóval ez az az illeték, amely az államkincstárba befolyik . . . Rakovszky István : Es a felemelt ? Teleszky János pénzügyminister: Az is az államkincstárba folyik ; ez már benne van.
