Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-554
554. országos ülés 1914 tozik a biró abban az esetben, ha az alatta levő kezelőszemélyzet a leletet fel nem veszi. Azt mondja a pénzügyminister ur, hogy szükség van ennek a törvényjavaslatnak bizonyos formában való elfogadására egyrészt azért, hogy az igazságügyi reformok keresztülvitele tekintetében megtérüljön a költség, másrészt, hogy a szóbeli perekből elmaradó periratok bélyegei pótoltassanak. Leginkább kelt megütközést azonban az," ami az indokolás 36. lapján foglaltatik, ahol a pénzügyminister ur nemcsak ezen két faktort emliti fel, t. i. az igazságügyi reformok keresztülvitelét, hanem azt mondja, hogy más téren felmerült fokozatos szükségletek, a kincstárral szemben támasztott igények kielégitése oly óriási terhet ró a kincstárra, amely kényszerítő okként hat arra, hogy ezt a felemelt bélyegilletéket be kell hozni. Engedelmet kérek, én azt hiszem, hogy amikor az állam az igazságügy terén több jövedelemre tesz szert, — s itt azután az igazságügyminister urnak kellett volna talpára állania — ezt a több jövedelmet helyesen, ugy amint az indokolás is mondja, elsősorban az igazságügyi reformok által okozott költségtöbbletek fedezésére, másodsorban pedig nem más czélok költségeire és más tárczák költségvetéseinek foltozgatására, hanem a birák, a birósági tisztviselők és a kezelő- és segédszemélyzet sorsának javítására kell fordítani. (Igaz! Ugy van ! Helyeslés baljelől.) Az igazságügyminister ur erre azt mondja, hogy amióta ő igazságügyminister, azóta már körülbelül 4,643.000 koronát áldozott erre a czélra, ami azonban, engedelmet kérek, csak egy csöpp víz a tengerben, annyira kevés, hogy jóformán beszélni sem lehet róla. Hiszen mi, akik a gyakorlati élet emberei vagyunk, látjuk a bajokat és tessék az igazságügyminister urnak is végigjárni az ország bíróságait — anélkül, hogy előzetesen bejelentené jövetelét — (Ugy van. 1 baljelől.) s akkor a minister ur is meg fogja látni, milyen állapotok vannak a bíróságoknál, hogy az a szegény, nyomorult dijnok ott ül a hivatalában este 8—9 óráig 2 korona 20 fillér napidíjért és vakká írja, vakká körmöli magát. (Ugy van! baljelől.) S ha az ember azzal a kéréssel fordul az illetékes tényezőkhöz, hogy adjanak hát személyzetszaporitást, akkor mindig ugyanazt a kifogást halljuk, hogy nincs pénz ! (Ugy van ! baljelől.) Igen, nincs pénz az igazságszolgáltatási eljárás gyorsítására, de van pénz katonaságra, van pénz más ezélokra, más, kevésbbéfontos szükségletek fedezésére. (Igaz! Ugy van! baljelől.) Posgay Miklós: Van pénz a darabontok kosztoltatására ! Egry Béla: Én tehát abban hibáztatom az igazságügyminister urat, hog}^ nem volt olyan erélyes, hogy előre kikötötte volna, hogy a javaslat következtében befolyó több jövedelmek, ha nem nagyobb, legalább is háromnegyed része igazságügyi reformok létesítésére és a birák és birósági tisztviselők fizetésének és lakbérének emelésére Julius l'i-én, kedden. 271 fordittassék. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az együttesen dolgozó bizottságok rövid idő alatt legyorstalpalták ezt a törvényjavaslatot. . , (Igaz ! Ugy van ! Derültség baljelől.) Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék a jsarlament méltóságának megfelelőbb kifejezéseket használni. (Helyeslés jobbjelől. Zaj a baloldalon.) Eittier Zsigmond : Kérem, a talpalás, az egy igen jó ipar ! Elnök : Ne méltóztassék megjegyzéseket tenni az elnöki figyelmeztesére. (Zaj baljelől.) Justh János: Nem is gyorstalpaló, hanem villámtalpaló ! Elnök: Justh János képviselő urat rendreutasítom. (Zaj baljelől. Helyeslés a jobboldalon.) Egry Béla: Senkit nem akartam sérteni, csak azt az általános kifejezést alkalmaztam, (Felkiáltások baljelől: Amely már átment a köztudatba !) amit már több ízben hallottam. T. képviselőház ! Hogy minő munkát végeztek az együttes bizottságban, annak illusztrálására, azt hiszem, elég hivatkoznom az igen t. előadó ur június 7-iki beszédére, amidőn ő ezzel a 91 jjaragrafusos, életbe, sőt zsebbe vágó törvényjavaslattal rövid 8—10 perez alatt végzett. (Igaz ! Ugy van ! baljelől.) Az előadó ur a javaslat egyetlen egy szakaszára sem terjeszkedett ki részletesebben, hanem dicshimnuszt zengedezett a pénzügyminister ur munkája felett, kiragadva ebből a törvényjavaslatból azokat a látszólagos előnyöket, amiket az nyújt és bölcsen elhallgatva azokat a rendelkezéseket, amelyekkel sújt. (Igaz ! Ugy van ! Derültség baljelől.) Laehne Hugó: Ez csak tetszik? Versben beszél! (Derültség balfelöl.) Egry Béla: Azt mondja a pénzügyniinister ur, hogy azért emelte fel ilyen mértékben az illetéket, hogy ezzel a perlekedési kedvet lelohaszsza. Hát én biztosíthatom a pénzügyminister urat, hogy még akkor is csalódnék, ha ez az indok általában elfogadható lenne. Mert ha a pénzügyminister ur ezt várja a javaslattól, akkor nem ismeri a magyar embert, nem ismeri saját nemzetét. (Igás! Ugy van! balfelöl.) Nem azt fogja elérni a pénzügyminister ur, amit elérni remél, hogy a perlekedési kedvet lohasztja, hanem az lesz a megdrágított illetmények következménye, hogy a kivándorlás és a koldusok száma fog szaporodni ebben az országban, (Ugy van! a baloldalon.) mert az, hogy felemelik az illetéket, azt, aki perelni akar, a pereskedéstől elvonni nem fogja. Igen örültem volna, ha már annyira pénzszükségben van a pénzügyminister ur, ha az örökösödési illeték felemelésére nézve terjesztett volna be törvényjavaslatot, mert az örökösödési illeték nem sújt senkit sem igazságtalanul, mert aki örököl, az kap is értéket és az illetéket az örökségből fogja kifizetni, vagy legalább is abból pótolhatja, ha a saját zsebéből előlegezi.