Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-552
553. ORSZÁGOS ÜLÉS 1914. évi Julius hó 9-én, csütörtökön, Beöthy Pál, Simontsits Elemér és Szász Károly elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A törvénykezési illetékről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részérdi jelen vannak: gr. Tisza István, Sándor János, Teleszky János, b. Harkányi János, Balogh Jenő. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 10 perezkor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Hoványi Géza jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szász Pál, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Almássy László jegyző ur. Bemutatom a t. háznak a ministerelnök ur átiratát, melylyel értesít, hogy ő cs. és apostoli kir. Felsége a képviselőház részéről ő cs. és kir Fensége néhai Ferencz Ferdinánd főherczeg ur és fenséges neje gyászos elhunyta alkalmából nyilvánított részvétet őszinte megelégedéssel fogadni és a képviselőháznak hü ragaszkodása ezen ujabb nyilvánításáért legmagasabb szives köszönetét kifejezni méltóztatott. Tudomásul szolgál. Következik a napirend és pedig annek első pontja : a törvénykezési illetékről szóló törvényjavaslat (ír. 1078,1081) tárgyalása és ezzel kapcsolatban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésnek és a Budapesti Kereskedelmi Testületnek kérvényei, illetőleg az ezek feletti általános vita folytatása. Almássy László jegyző: Tüdős János! Tüdős János: T. képviselőház! A törvénykezési illetékekről szóló, szőnyegen fekvő törvényjavaslatnak két napos tárgyalása alatt a t. előadó ur beszédét különösen Ábrahám és Csermák t. képviselőtársam annyira szétszedték, annyira elejétől végig foglalkoztak vele és megczáfolták, hogy háládatlan feladat volna, hogyha a t. előadó ur beszédével foglalkoznám én is. Ami pedig magát a törvényjavaslatot illeti, az első napon felszólalt Springer Ferencz igen tisztelt képviselőtársam olyan alapos, kimerítő, részletes és amellett teljelen objektív kritikát gyakorolt a törvényjavaslattal szemben és olyan helyes, igaz és indokolt mérleget állított fel annak előn3'eiről és hátrányairól, amely mérleg felállításából kitűnt, hogy a hátrányok annyira nagyobb mennyiségben vannak, mint az előnyös intézkedések, hogy zavarban vagyok, hogy ez után a részletes és tárgyilagos kritika után az egész törvényjavaslat valamennyi intézkedését kritika tárgyává tehetem-e és tegyem, vagy sem. Ugy gondoltam, hogy az összes részletekre kiterjedő kritika helyett a javaslat bizonyos általános fő elveit, fő irányzatát, tendencziáját fogom kritika tárgyává tenni, amely kritika azután a törvényjavaslat egyes intézkedéseivel, a melyeket fel fogok hozni, nyerend igazolást. (Halljuk ! Halljuk !) T. képviselőház ! Amint Springer t. képviselőtársam megadta a tónust e törvényjavaslat tárgyalásánál, ahhoz fogok én a magam részéről szintén alkalmazkodni. Nevezetesen a politikai szempontot lehetőleg mellőzöm, de mindennek daczára előzetesen is ki kell jelentenem, mint az egyesült függetlenségi és 48-as párt egyik szerény tagjának, hogy e javaslatot politikai bizalmatlanságból is kénytelen vagyok elutasítani és azt* ebből a szemjxmtból sem fogadhatom el.. (Helyeslés a baloldalon.) De ettől eltekintve, tárgyilagos szemlélődés és Ítélkezés mellett is arra a következtetésre kell jutnom, hogy ez a törvényjavaslat mind a mellett, hogy nagy szükség van nemcsak a törvénykezési illetékeknek, hanem az egész illeték-ügynek szabályozására, nem megfelelő és nem szerencsés alkotás. (Ugy van ! a baloldalon.) Ha végigtekintünk a javaslat összes intézkedéseiből és rendelkezéseiből szinte előretörő szellemen, azt tapasztaljuk, hogy annak egy fő irányelve van, még pedig a valósággal mereven kitörő fiskális szempont, az állam pénzügyi érdekének túlhajtott, túltengő ápolása és erőltetése.
