Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-551

120 551. országos ülés 191í Julius 8-án, szerdán. ha ez a katasztrófa elmarad, (Mozgás a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) akkor az egész esemény elveszti fontosságát. Különben is azt az érvelést sem tudom egyáltalában elfogadni, hogy nem lehetett volna az utczákat kiüríteni, . . . Gr. Tisza István ministereinök: Nem azt mondtam, tévedés! Gr. Andrássy Gyula: . . . hogy az nagy felháborodást okozott volna. Hiszen azok a bizonyos tapsok kijárnak mindig, ha egy fejedelem valahol mutatkozik s hogyha a nép igazán ragaszkodik hozzá, akkor ínég neki kellett volna örülnie, hogy a trónörökös biztonságáról gondoskodás történt. Ha igazán ragaszkodik a nép. akkor nem vehette volna rossz néven — mert soha senki nem veheti rossz néven, bármennyire ragaszkodjék valakihez, ha annak biztonságáról gondoskodnak, — mert senki sem tudhatja, hogy ha már akadt egy gyilkos, nem fog-e egy másik is akadni. Egészen biztos tehát, hogy ha az utczákat kiürítették volna, akkor az a lojális nép ezt csak örömmel fogadta volna. És különben, ha választani kell két olyan alternatíva között, amelyek egyike az, hogy megölik a trónörököst, a másika az, hogy Serajevóban felháborodás lesz, (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) akkor azt hiszem, hogy a választás nem lehet nehéz. Azt mondja a t. ministereinök ur, hogy a biztonság Boszniában teljes, hogy ott olyan nagy veszélyek nincsenek. Hát ez olyan Schönmacherei olyan Schönfärberei, (Igaz ! TJgy van! a baloldalon. Elnök csenget.) amelyet hivatalos egyénektől megszoktunk. Nem is igen mondhat mást a ministereinök ur, mint hogy minden rendben van. De bocsánatot kérek, ezt önmaga czáfolta meg, amikor azt mondta, hogy — sajnos, — nem tudták megakadályozni azokat a nagy mozgalmakat, amelyek a szerbek vagyoni érdekeit veszélyeztették. Annyira nem lehet ott minden rendben, ha először nem tudják azt, hogy ott hat-nyolcz ember tör a trónörökös élete ellen, azután nem tudják megakadályozni azt, hogy az a nép ott kihágásokat tömegesen elkövessen. Akkor ott olyan teljesen jól minden nem mehet; akkor a dolgok olyan tökéletesek nem lehetnek és ahol statáriumot kell kimondani, (TJgy van! balfelöl.) ott sem lehet minden rendben, mert a statárium nem olyan dolog, amit örömmel ós könnyen mondanak ki. (TJgy van! TJgy van! balfelöl. Halljuk ! Halljuk !) Hogy azonban elég erősek vagyunk ott bárminő lázadást elnyomni, hogy annak a két provincziának idetartozása közvetlen veszélyben nincs, azt Istennek hála, ón is hiszem. Hiszem, hogy azok az ágyuk, azok a bajonetek, amelyek ott vannak, képesek minden veszélyt elnyomni, de nagyon gyenge politika az, amely épen csak a hadseregre, az ultima rátióra támaszkodik, (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Egyebet se tudnak!) amely nem tudja előidézni azt a helyzetet, hogy ne kelljen a fegyvereket a polgárok ellen fordítani (Helyeslés balfelöl.) és hogy ott a rend azért legyen biztos, mert megelégedettek az emberek, nem pedig azért, mert fegyver és katona van ott bőségben. És azt mondja a ministereinök ur, hogy a nép óriási nagy többsége ragaszkodik a mostani közjogi állapotokhoz és hűséges. Bocsánatot kérek, félek, hogy ebben igen téved a ministereinök ur, mert ott, ahol lehető az, hogy 6—8 összesküvő a város különböző utczáiban lesben állva várjon valakit; ott ahol lehető ennyi fegyvert összegyűjteni anélkül, hogy bárki is előre figyelmeztetné a hatóságot; ott ahol egy ilyen nagyarányú, más országból is átültetett összeesküvés lehetséges: ott nem lehet megelégedve az ember a közállapotokkal, ós csak sajnálni tudom, hogyha a ministereinök ur, aki itt oly kényes a rendre, s mindenütt a dinasztiát, a monarchiát s a magyar államot fenyegető veszélyeket lát, (TJgy van! Halljuk! a baloldalon.) olyan könnyen nyugszik meg abban, hogy azt mondja, hogy rendben van ott minden, baj nincs, (Halljuk! Halljuk!) hiszen van ott katonánk elég. Bocsánatot kérek, ezzel meg nem elégszem; többet követelek a kormánytól. (Halljuk!) Követelem azt, hogy oly közhangulatot teremtsen, (Helyeslés a baloldalon.) amely mellett nem lehet 6—8 embernek oly általános szimpátiára találnia, (Élénk helyeslés a baloldalon.) hogy titokban maradhasson a végső jrerczig, mig az attentátumot elköveti. (TJgy van! a baloldalon.) Ez egy igen komoly, igen veszélyes szimptoma (TJgy van! balfelöl.) és rossz politikát csinál az, aki a struezmadár módjára jár el és nem látja a veszélyeket. Van veszély, van komoly veszély, van Horvátországban is, van Dalmácziában is, van Bosznia-Herczegovinában is. Ez a délszláv-szerb propaganda komoly erő, amelyet lenézni könnyelműség, bűn az állam ellen. (TJgy van! balfelöl.) Ami különben azt illeti, amit a t. ministereinök ur a délszláv kérdésről nagyjában mondott, az körülbelül megegyezik az én nézetemmel is. (Halljuk ! Halljuk! balfelöl.) Senki sincs tovább attól a gondolattól, hogy egyszerre valami reakezióba essék, megijedjen, minden viszonyt, amely eddig ott volt, felforgasson, a szerbek ellen forduljon s azokat mind gyanúsaknak és veszélyeseknek tartsa. Ez egy ideges politika volna, amely abszolúte nélkülözi a belátást, nélkülözi a férfias bátorságot. Nagyon távol vagyok tőle. Legyünk higgadtak, ne féljünk, nincs okunk félni, de nézzünk szemébe a veszélynek, ismerjük azt el és küzdjünk ellene. Hisz az egész monarchiának létérdeke az, hogy ebben a kérdésben következetes, egyöntetű politika követtessék mindenütt, ép ugy Ausztriában, mint Bosznia-Herczegovinában és Ma-