Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-530
70 530. országos ülés 191k április 2k-én, pénteken. lépjenek, ez a törekvés azonban nem vezetett sikerre. Ismételt kísérletek hajótörést szenvedtek. Hol egy, hol más nehézség merült fel s a tényleges állapot az volt, hogy kivándorlóinkat az osztrák határszélen nem tartották fel. Végre a múlt év végén hosszas tárgyalások után sikerült az osztrák kormánynyal megállapodásra jutnunk és most az ausztriai határszélen a hadköteles jogosulatlan magyar kivándorlókat, akiknek nincs útlevelük, feltartóztatják. (Helyeslés.) Ez tehát megadta most már a lehetőséget arra, hogy fellépjünk a külföldi hajóstársaságokkal szemben is. Elérkezett az ideje annak, hogy a szerződéseket revideáljuk és uj alapon szerződjünk és most már követeljük azt, hogy a jogosulatlanul kivándorlók, azok, akik útlevél nélkül jelentkeznek, ne szállíttassanak el. Hogy jiedig e tárgyalások tekintetében teljesen szabad teret nyerjünk, a Continental Poolban egyesült társaságokkal fennálló szerződéseket a folyó év deczember végére felmondtuk. (Helyeslés.) Uj tárgyalásokat indítottunk meg, melyeknél főtörekvésünk az lesz, hogy minden lehetőség szerint érvényt szerezzünk a kivándorlási törvénynek, e mellett pedig emeljük a fiumei kikötőt. (Helyeslés.) Ezek a tárgyalások most vannak folyamatban. Elsősorban a Cunard-társasággal indítottuk meg a tárgyalásokat egy magyar hajósvállalat létesitése iránt, amely hajósvállalat lenne hivatva Eiuméból kivándorlókat szállítani. De tisztában lévén azzal, hogy az Észak felé irányuló kivándorlást teljesen megszüntetnünk nem lehet (Igaz! TJgy van!) és akármennyire emeljük is a fiumei kikötőt és akármennyit szállítunk is el arra, még mindig maradnak Észak felé utazó kivándorlóink: ebben a tekintetben megállapodást kívánunk létesíteni azokkal a társaságokkal, amelyek a Continental Poolban egyesülve voltak és ezért felhívtuk őket, hogy e tárgyalások czéljából jöjjenek ide. E tárgyalások anyagáról előzetesen részletesebben itt nyilatkoznom talán nem is lehetne, csak azt ismételhetem, hogy kiindulási pontunk az, hogy a magyar kivándorlási törvénynek akarunk érvényt szerezni és ebből kifolyólag igenis ellenőrzést akarunk gyakorolni ugy a belföldi, mint a külföldi üzletek felett. (Helyeslés.) Hogy egypár adatot a kivándorlásról mégis felemlítsek, felhozom, hogy (Halljuk! Halljuk !) 1911-ben a Pool itteni működésének megkezdésétől, áprilistól kezdve, a kivándorlók száma volt összesen 73.654, amelyből az engedélyezett társaságok szállítottak 49.938-at, szállítási szerződéssel volt ellátva, tehát legális kivándorló volt 35.252. 1912-ben már 120.516-ra ment fel .a kivándorlók száma, amelyből 113.000-et szállítottak az engedélyezett társaságok és közöttük 84.390 volt szállítási szerződéssel ellátott, legális, kivándorló. 1913-ban 119.159 volt a kivándorlók száma, amelyből 113.333-at szállítottak az engedélyezett hajóstársaságok és ebből 77.092 volt ellátva szállítási szerződéssel. Amint ebből is látszik, már eddig is, a társaságokkal meglevő szerződések alapján az az illegiális kivándorlók száma fokozatosan csökkent. Azonban különösen lényegesen javult ez a szám azóta, amióta az osztrák határokon a hadköteles jogosulatlan kivándorlók a feltartóztatása megtörténik. E tekintetben a folyó évi adatok még nincsenek véglegesen ellenőrizve, végleges számokat tehát ebből az alkalomból fel nem hozhatok, de annyit mégis bátor vagyok megemlíteni, hogy mielőtt a Pool-szerződés megköttetett, az utóbb engedélyezett hajóstársaságok által elszállított magyar kivándorlók közül az illegális, t. i. az útlevél nélküli utasok száma 80 százalékot tett ki; ez az arány a szerződés megkötése utáni időben 1911 óta 40 százaiákra szállott alá, az idén pedig, az eddig rendelkezésre álló ideiglenes adatok szerint, 10 vagy azon kevéssel felüli százalékkal mutatkozik. A közrendészet köréből fel kell említenem még, ami kifejezésre jut a költségvetés során is, az automobilforgalom szabályozását, amely szintén a belügyministerium feladatainak körébe tartozik s itt különösen, amire külön fedezetet is kértünk, a soffőr-iskola fentartását. Az automobilüzem folytonosan terjedvén és egyes városokban már a bérautók rendszere is behozatván, szükséges, hogy képzett soffőrök legyenek. E képzés ellenőrzését állami kezelésbe vettük, amiben más, fejlettebb államokat is megelőztünk. Ez az intézmény jól bevált, azt tehát fentartani és tovább fejleszteni szándékozunk. (Elénk helyeslés.) Rátérve most már a szorosabb értelemben vett tulajdonképeni közigazgatásra, bátor vagyok kiemelni, hogy a belügyministerium központi személyzeténél személyzetszaporitást, vagy számottevő illetményjavitásokat nem vettünk fel, pedig ha valaha végzett a belügyministerium tisztviselő kara nagy és felelősséges munkát, akkor bátor vagyok utalni arra, hogy a jelen időszakban végzett ilyent. (Hosszantartó éljenzés.) így a választójogi törvénynek, a választókerületi törvénynek előkészítése és végrehajtása magukban oly nagy munkák, amelyek igenis igénybe veszik a tisztviselői kar munkásságát. (Éljenzés.) De ezek mellett, t. ház, előkészítjük a nagy reformot, még pedig nemcsak azokat a részeket, amelyek legközelebb fognak a törvényhozás elé kerülni, de azokat is, amelyeknek fokozatosan kell ide jutniok. (Élénk helyeslés.) És e munkálatok mellett részt vesz a belügyministerium más tárczák törvényhozási munkálataiban is. A belügyministeriumi tisztviselők és a külső közigazgatási tisztviselők közreműködése mind e törvényalkotásoknál nélkülözhetetlen. Azokhoz tehát hozzá kell szólnunk nekünk is. A zok mellett igyekezünk a belügyministeriumban megvalósítani azt az elvet, amelyet Rakovszky
