Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-540
540. ORSZÁGOS ÜLÉS 1914 június hó 5-én, pénteken, Beőthy Pál elnöklete alatt. Tárgyai; Elnöki előterjesztések. — Desbordes Ernő sürgős interpellácziójának bejelentése. — Beterjesztése : a közgazdasági bizottság jelentésének a központi statisztikai hivatal 1914. évi munkatervéről, a munkásügyi bizottság jelentésének a m kir. iparfelügyelök 1912 évi működéséről, a mentelmi bizottság jelentésének több képviselő mentelmi ügyéről. — Bemutatása: az Ung vármegyének 5%-ot meghaladó megyei pótadó kivetésére adandó felhatalmazásról szóló törvényjavaslatnak; a Cunard Steamship Co. Limited liverpooli hajóstársaság szállítási engedélye meghosszabbítására vonatkozó jelentésének ; a polgári perrendtartásról szóló 1911 I. t.-czikk életbeléptetéséről, az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában kötött szerződés beczikkelyczéséről, a hatóságok büntetőjogi védelméről és a becsület védelméről szóló törvényjavaslatoknak, a méterrendszerü karátnak a drágakő" és igazgyöcgykereskedelemben való használatáról szóló jelentésnek, a nem állami tanárok, felsőbb nép- és polgári iskolai, valamint gyógypedagógia tanítók, azok özvegyei és árvái ellátásáról szóló törvényjavaslatnak. — A legközelebbi ülés idejének megállapítása. — Desbordes Ernő sürgős interpellácziója és a belügyminister válasza a gyulafehérvári román népgyűlés tárgyában. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Tisza István, Sándor János, Balogh Jenő, b. Harkányi János, Jankovich Béla (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 55 percekor.) Beőthy Pál elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Szojka Kálmán, a javaslatok mellett felszólalókat jegyei Pál Alfréd, a javaslat ellen felszólalókat jegyzi Rudnyánszky György jegyző ur. Megilletődéssel hozom a tisztelt ház tudomására, (Halljuk! Halljuk!) hogy a háznak köztiszteletben állott régi jeles tagja, az ország volt kereskedelemügyi ministere, Kossuth Ferencz, május hó 25-én megszűnt élni. Az ő egyénisége sokkal jobban össze van forrva az utolsó két évtized parlamenti történetével, a közéletet és a közvéleményt foglalkoztató minden nagy kérdéssel, semhogy elmúlása mély űrt ne hagyna maga után a ház életében. (Tetszés.) Kisgyermekkorban - kerülve el hónából, idegen földön, idegen eszmekörben nőtt fel, idegen kultúrát sziva fogékony lelkébe, hasznos, tisztelt pozicziót vivott ki magának ott egyéniségének súlyával. Es otthagyta második otthonát, hogy hazajöjjön és hazájának: annak az eszmének, amely nevében nyer kifejezést, tegyen szolgálatot. (Tetszés.) Ez a széles látókörű, európai műveltségű, nagytudásu, lebilincselő modorú ember össze tudta egyeztetni a nevével reá nehezedő tradicziókat hazája kormányzatának aktiv szolgálatával, s a pozitív alkotó munka révébe vezette azoknak táborát, akik addig e tekintetben a negáczió álláspontján állottak. (Ugy van!) Tette ezt anélkül, hogy akár az egyik, akár a másik irányban megtagadta volna önmagát. (Ugy van!) Általános tiszteletnek örvendő, igaz képviselője volt azoknak az eszméknek, melyeknek szolgálatára hazajött, de e mellett hű szolgája és tanácsadója volt királyának, mint a végrehajtó hatalom egyik kezelője j>edig, kivette a részét az építő munkából is. (Helyeslés.) Az ő itthoni működése példája volt annak, hogy nagy ideálok legjogosultabb letéteményese is miként illeszkedhetik bele a való élet változó körülményeibe, hogy hazájának szolgálhasson. A kiegyenlítésnek, a bölcs mérsékletnek hasznos munkája volt az ő egész élete. (Élénk helyeslés.) Azt hiszem, mivel emlékét a ház mély kegyelettel őrzi, méltóztatnak helyeselni, hogy a ravatalra a ház nevében koszorút helyeztem el (Általános helyeslés.) és az önként jelentkező képviselőkből vezetésem alatt a temetésen a
