Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-539

539. országos ülés 191í Elnök : Kivan valaki hozzászólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan hozzászólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a minister­elnök ur jelentését tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen!) A jelentés tudomásul vétetik és hasonló czélból a főrendiházzal közöltetni fog. Következik a napirend következő pontja: a magyar védjegytörvényeknek a konzuli bírósá­goknál való hatályba léptetéséről a ministerelnök ur jelentése (írom. 813, 1038). Az előadó urat illeti a szó. Pirkner János előadó: T. ház! 1913. évi június hó 2-án az akkori ministerelnök ur jelentést terjesztett be az országgyűlésnek arról, hogy a külügyministerrel folytatott előzetes értekezés után és egyetértésben Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjával, valamint a császári és királyi osztrák ministeriummal 1913. évi márczius hó 31-én 1667. ministerelnöki szám alatt rendeletet bocsá­tott ki, amelylyel a védjegyek oltalmáról szóló 1890: II. t.-cz.-et, illetőleg az ennek kiegészíté­séről és módosításáról szóló 1895 : XLI. t.-cz.-et mindazon konzuli bíróságok területén, amelyek teljes bírói hatáskörrel vannak felruházva, ha­tályba léptette a magyar alattvalókra nézve. Ezen rendelet kibocsátására az adott okot, hogy az olasz nagykövetség külügyministerünkhöz azzal a javaslattal fordult, hogy Kina területére nézve a védjegy-oltalom tekintetében bizonyos egyez­ségre lépjünk, amint hogy hasonló megegyezések állanak fenn Erancziaországgal, Németországgal, Spanyolországgal és a Németalfölddel Marokkó területére nézve. Ámde az olasz javaslat csak akkor lett volna tárgyalás alá vehető, ha a sanghai-i és tiencsin-i konzuli bíróság területén védj egy oltalmazási törvényeink már hatályba let­tek volna léptetve. Erre való tekintettel egyrészt, másrészt pe­dig azért, mert hasonló esetek ezentúl valószínűleg többször fordulnának elő, továbbá, mert tényleg érdek, hogy a védjegyoltalom mindenütt életbe­léptettessék, ahol konzuli bíróságok vannak, ki­bocsátotta a magyar ministerium ezt a bizonyos rendeletet. (Helyeslés.) Már most a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1891 : XXXI. t.-cz. 18. §-ának második be­kezdése kötelességévé teszi a ministeriumnak, hogy az ily rendeleteket, amennyiben kibocsátott volna ilyeneket, az országgyűlésnek bemutassa. Ennek kívánt a volt ministerelnök ur eleget tenni e jelen rendelet bemutatásával. A rendeletet a pénzügyi bizottság tárgyalta és ennek megbízásából és nevében kérem a t. há­zat, méltóztassék a rendeletet tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiházzal közölni. (He­lyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. május íő-én, pénteken. 451 Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a ministerelnök jelentését tudomásul venni : igen vagy nem 1 (Igen!) A jelentés tudomásul vétetik és hasonló czélból a főrendiházzal közöltetni fog. Következik a napirend következő pontja : A könyvtári bizottság előterjesztése (írom. 1031) a könyvtárnak 1913. év alatti gyarapodásáról, használatáról és számadásairól. Az előadó urat illeti a szó. Pékár Gyula előadó: T. ház ! Van szerencsém a könyvtári bizottság előterjesztését röviden a következőkben ismertetni. Az 1913. évben a könyvtár a következőképen gyarapodott : a parlamentekkel fennálló csereviszonynál íogva parlamenti nyomtatvány érkezett 489 kötet ; ajándék, vagy hivatalos megküldés utján érkezett 503 kötet ; vétel utján a szerzemények időrendes könyve szerint gyarapodott a könyvtár 1517 művel, 2064 kötetben. összegezve a csere, ajándék és vétel külön számait, az 1913. évben a könyvtár 3056 kötet­tel gyarapodott. Ezt a 3056 kötetet a könyvtárnak legutóbb kimutatott 77.830 kötetnyi állományához hoz­záadván, a könyvtár jelenlegi állománya 80.886 kötet. Kötésbe adatott 873 mű. Ami a könyvtár használatát illeti, az elmúlt évben a t. ház tagjai kikölcsönöztek 852 művet, 1257 kötetben. A látogatók száma 164 ország­gyűlési képviselő és 6 főrend volt, 745 izben. A könyvtár ujjárendezése során felállítta­tott a hirlapkönyvtár. Rendeztetett továbbá az 1848—49-es évek országgyűlési nyomtatványai­nak és proklamáczióinak nagybecsű gyűjteménye. Mindezek alapján a könyvtári bizottság ne­vében kérem a t. házat, méltóztassék, — ha a bizottság addig ujabb előterjesztéssel nem élne, illetőleg, ha a könyvtár rendezésével járó tul­kiadások utján pótdijat nem kérne, — az 1914. évi Julius hó 1-től 1915. évi június hó 30-ig ter­jedő költségvetésben a könyvtár javadalmául 16.000 K-nak, könyvkötésre pedig 10.000 K-nak felvételét elhatározni. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólani 1 (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a könyvtári bizottság jelen­tését a könyvtárnak az 1913. év alatti gyarapodá­sáról, használatáról és számadásairól tudomásul venni: igen, vagy nem ? (Igen !) A bizottsági je­lentés tudomásul vétetik. T. ház ! Ezzel a mai ülés napirendjét kimerí­tettük. Leszek bátor megtenni a t. ház munka­rendjére vonatkozó javaslatomat. (Halljuk! Hall­juk !) Javaslom a t. háznak, hogy tekintettel a delegáczió ülésezéseire, amely előreláthatólag az 57*

Next

/
Thumbnails
Contents