Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-536

536. országos ülés 1914 május 6-án, szerdán. 361 azonban az, hogy a 11-ik és 12-ik évet szolgáló tartalékosok egyáltalában mindennemű fegyvergyakorlat alól mentesek. Igen nagy hatással lesz a póttartalékosok intézményének humánus és liberális kiterjesztése is az uj véderőtörvényben. U. i. azok a családfentartók és mezei öröklött gazdák, akiknek eddig nem volt meg kellőleg törvénybiztositotta jogczimiik a póttartalékosságra, eddig is tartós szabadságolásra bocsáthatók voltak; ez azonban a legritkább esetben történhetett meg, mert pótlegény állitható nem volt és miután a csapatoknál minimális volt a létszám, ennélfogva alig volt egy ember is nélkülözhető. Most a póttartalékos intézmény, illetve az uj védtörvény felhatalmazza a honvédelmi minist ert, hogy az ujonczlétszám 4%-ának adhassa meg a póttartalékosi intézmény kedvezményét, miáltal nálunk Magyarországon a közösöknél körülbelül 3000, a honvédségnél 1000 ilyen hadköteles részesíthető a póttartalékosi intézmény kedvezményében. Aki ismeri a falusi életet és tudja, hegy a gazdaság körül azt a legénysorban levő fiút milyen nehezen lehet nélkülözni, legjobban tudja, hogy milyen j ó hatással lesz ez kint a falusi népre, amikor a fiatal emberek ilyen kedvezményben részesülhetnek. Gr. Tisza István ministereinök: Helyes! ügy van!) Vermes Zoltán : Nagy előnye a törvénynek, hogy ezeknél a védköteles korban álló vagy a védköteles kort még el nem ért hadköteleseknél a nősülési tilalmat a honvédelmi minist er felfüggesztheti. Ez igen nagy hcrderővel bir, mert a korai nősülésnek különösen gazdasággal foglalkozó államokban jelentékeny haszna van. Ha pedig veszszük, hogy az ilyen kivételes nősülési engedély iránt eddig évenként körülbelül 20.000 kérvényt, adtak be, és ha veszszük azt a lótás-futást, f utkározást és költségviselést, ami ezzel kapcsolatban veit, akkor belátjuk, hogy a törvény eme intézkedése milyen jó hatással bir. (ügy van! TJgy van!) Hogy a tanitóság az egyéves önkéntességet megkapta, ez igen czélszerü dolog, mert tudjuk, hogy a régi védtörvény azt a nemzeti tőkét, amelyet a tanitóságban birtunk, teljesen kiaknázatlanul hagyta azáltal, hogy a tanítókat, daczára nagy intellektuális erejüknek, csakis a póttartalékba utalta és ezzel megölte bennük a hadsereg iránti lelkesedést, lehetetlenné tette, hogy a katonai életet megszeressék és a katonai pályán érvényes lőhessenek. Akik ismerik a katonai élet bensőségeit, be fogják látni, hogy azok a tanitók azt a nyolczheti szolgálatot, amelyet a hadseregnél töltöttek, nem számithatják épen a legkedvesebb emlékeik közzé, mert hiszen náluknál sokkal alantasabb intelligencziáju környezetben, a rövid kiképzésre való tekintettel forszírozott szolgálatban, kaszárnyákban vagy legtöbbször túlzsufalt barakkokban tölteni el az időt és teljesíteni a katonai szolgálatot : ez bizony nem emelhette lelkesedésüket a hadsereg iránt. Viszont mi, akik egyéves önkéntesek voltunk, milyen örömmel emlékezünk vissza arra KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXIV. KÖTET. az egy évre, különösen a tartalékos tiszti minőségben töltött fegyvergyakorlatokra; nem ismerek tartalékos tisztet, aki ne lenne büszke kardbojtjára. (ügy van ! ügy van !) Ha e két katonai szolgálatnak megfelelő lelkiállapotot összehasonlítjuk, el kell ismernünk, hogy a törvény helyesen találta meg azt az utat, amikor felébresztette a tanítókban a katonaság iránti lelkesedést és a katonai önérzetes szellemet, amelyet azután odahaza az ifjúság keblében hatványozva átültethetnek, nevelvén az állam részére olyan ujonezokat, akikben a hazaszeretetnek nemcsak theoretikus és sablonos lángja ég, hanem megvan a hajlandóság is, hogy annak idején olyan ujonezok legyenek a hadsereg kebelében, akik tettekkel is kifejezést adjanak hazaszeretetüknek. A napokban beszéltem egy tanfelügyelővel, aki megemlítette, hogy mennyire büszkék azok a tanitók, akik egyéves szolgálatot teljesítettek és mennyire dicsérik a katonai életet odahaza, továbbá, hogy mennyire büszkék a kardbojtjukra. Ismeretes Bismarcknak az a mondása, hogy a német-franczia háborúban elért nagy sikerek tulajdonképen a német Sehulmeisterek érdeme. Tagadhatatlan, hogy ebben a mondásban sok igazság rejlik, mert, ha a tanitóság beleoltja az ifjúság lelkületébe a katonai szolgálat és a katonai élet iránt való lelkesedést, ezzel emeli annak a hadseregnek harczképességét is. (Igaz! ügy van! Tetszés.) Gr. Tisza István ministereinök: Helyes! Vermes Zoltán: Egyik nagy előnye még ennek az uj törvénynek az, hogy a ragályos betegségek továbbterjedését meggátolja. Ez az előnyös hatás főleg künn, a vidéken tapasztalható. Tudjuk ugyanis, hogy Magyarországon különösen a vérbaj és a trachoma az, amely óriási pusztitásokat visz véghez. (Igaz ! ügy van !) Ha már most egy ujoncz, aki különben alkalmas, besoroztatik és ragályos betegségben szenved, akkor a hadügyministernek a honvédelmi ministerrel együttesen joga van ezt az ujonezot bevonulása, tehát október elseje előtt, valamely gyógyintézetben elhelyeztetni, ami által természetesen meggátoltatik a ragály továbbterjedése, viszont az illető is hamarabb részesül a gyógyulás üdvös előnyeiben. (Igaz ! ügy van !) Az uj törvény szerint a honvédség és a közös haderő teljesen azonos elbánás alá vétetik. Erre vonatkozólag, azt hiszem, már talán ki is adatott az uj szolgálati szabályzat, amely hivatva van ennek az elvi elhatározásnak érvényt szerezni. Ez az intézkedés is mindenesetre alkalmas arra, hogy a honvédség presztízsét emelje. (Igaz! ügy van! Helyeslés.) Egy másik, igen czélszerü rendelkezése az uj törvénynek az, hogy azokat a kedvezményeket, amelyeket eddig végső fokban a hadügyminister adott meg, most a honvédelmi minister adhatja meg, ami által egy régi nemzeti kívánalom is teljesül amellett, hogy az egész eljárás is sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá válik. (Helyeslés.) örömmel látom azt is, hogy a költségvetésben a honvéd46