Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-535

535. országos ülés Í^Í4 május 5-én, kedden. 331 ház fentartására annál kevésbbé volt lehetséges visszatérni, mert a Népszínház bérlete évente sok százezer koronába kerül. Megjegyzem, hogy mikor átvettem a tárcza vezetését, első gondolatom volt, nem lehetne-e a régi épület átalakításával megoldani a kérdést. Csakhamar azt a felvilágosítást kaptam, hogy a régi színház újjáépítése — hiszen az épület úgy­szólván düledező volt — két és fél millió koro­nába került volna, minthogy pedig akkor arról volt szó, hogy az egész építkezés 3 milliót igényel, nem mertem 500.000 korona differenczia miatt az átalakítási tervbe belemenni, különösen akkor, amikor a közvélemény abban a tudatban élt már, hogy a Nemzeti Színház uj alakban kerül fel­építésre. Mikor azután beérkeztek az uj pályázatok, a pályázók körülbelül 3'5 millió koronás aján­latot adtak be, ebben azonban nem voltak benne a technikai berendezések. Ekkor mind­járt kitűnt, hogy 3 millió nem elég, mert, ha számítjuk a technikai berendezések költségét, akkor az egész építkezés 4,200.000 koronába kerül. Európa különböző városaiba kiküldött színházépítő bizottságunk ugyanis alaposan ta­nulmányozta a modern színházak berendezését és mi ép e tanulmányok alapján állítottuk össze a költségvetést. Pékár Gyula t. képviselő­társainnak is megjegyezhetem, hogy ebben a költségvetésben benne vannak a modern tech­nika vívmányainak költségei is, így a Fortuny­világitás költsége is. Azonban ilyen költségvetés mellett is csak igen egyszerűen, csak minden első diszités nélkül lehet a színházat felépíteni. Minthogy pedig azt kívánom, hogy ez a belső díszítések­kel ellátott épület legyen, a további költségeket azonban szaporítani nem óhajtanám, a kérdést u.ey vélem megoldhatónak, ha a különböző művészi czélokra szánt alapokból további tíz esztendőn keresztül a színház falait művészi díszítésekkel látjuk el és külön művészeket bízunk meg a fesmények elkészítésével. Jelent­hetem, hogy ezen tervek alapján már a folyó év nyarán a munka megkezdhető lesz és mire a Népszínház bérlete letelik, T917-ben remélem a Nemzeti Szinház már az uj épületbe fog be­vonulni. Ha azután a későbbi években ez az évi 600.000 korona, amely a Nemzeti Szinház épí­tésére le van kötve, felszabadul, akkor gondol­hatunk csak arra, hogy a Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek áthelyezésével is foglalkozzunk, amely czélra már eddig is évi 200.000 korona van felvéve. De, minthogy ez nem elegendő az uj természettudományi intézet telekvételére és építkezésére, sajnos, ezen ügy csak akkor lesz végleg rendezhető, ha már nagyobb összegek állanak majd rendelkezésünkre. Addig is a telek megszerzésén kívül az előkészítő munkát óhajtom elvégezni. Giesswein t. képviselőtársam emiitette volt a néprajzi gyűjtemények elhelyezését, amely gyűjtemények ma az Iparcsarnokban vannak elhelyezve. A baj ott tulajdonképen nem az, hogy a gyűjteménynek nincsen helye, hanem inkább az, hogy az elhelyezés nem igen czélszerü és ez a helyiség egyáltalában nem megfelelő. Ennek a különben igen nagy mértékben felszaporodó értékes gyűjteménynek elhelyezése olyan költ­séggel járó épületet igényel, hogy ezzel a kér­déssel addig, míg további nagy összegek nem állanak rendelkezésre, nem foglalkozhatunk. A jövőben nagy súlyt kívánok helyezni a vidéki városokban különböző képzőművészeti és iparművészeti kiállítások rendezésére, (Élénk helyeslés.) amire alkalmat szolgáltat az, hogy hiszen már több helyen emeltek kultúrpalotákat amelyek azonban természetesen csak akkor felelhetnek meg valódi czéljuknak, ha azok tényleg kellő tartalommal is elláttatnak. Egyúttal súlyt kívánok helyezni arra, hogy a vidéken a zeneművelés is kifejlesztessék (Helyeslés.) és a vidéken ez irányban alakult társulatokat is lehetőleg segíteni óhajtanám. De a zene művelésére nemcsak az a fontos, hogy valaki zenét halljon, hanem, hogy maga is mű­velje a zenét, ami igen nagy mértékben fokozza a zeneszeretetet. Ha ezt elérjük, akkor lehetsé­ges lesz talán elérni azt is. hogy a budapesti Operaház sem fog olyan izoláltan állani, mint jelenleg, mert ha sikerülni fog kapcsolatba hozni a vidéki zenekarokat az operai előadásokkal, ahol mi is támogatnók és elősegitenők az ilyen előadásokat és ha sikerül kiterjeszteni az ope­rai előadásokat a vidékre is, akkor lehetséges lesz az ott megismert alkalmas embereket a buda­jiesti Operánál alkalmazni és ami annak anyagi helyzetén is javítani fog. (Elénk helyeslés.) Pékár Gyula t. barátom sürgette a mű­emlékek megőrzése kérdésének rendezését. E tekin­tetben azzal a felvilágosítással szolgálhatok neki, hogy a Műemlékek Országos Bizottságának el­nöke már benyújtott ilyen kész javaslatot, ezt azonban még nem mertem előterjeszteni a tör­vényhozásnak, mert ez ujabb jiénzügyi terhet vonna maga után, amit pedig a jelen pénzügyi helyzetben kerülni óhajtanék. Továbbra is tanul­mányozni fogom e fontos kérdést, amelyre ma­gam is súlyt helyezek. Igen örülnék, ha sike­rülne azt olymódon megoldani, amint azt t. ba­rátom is óhajtja. (Élénk helyeslés.,) Pekár Gyula: A vidéki színészet! Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi minister: A vidéki színészet és a Nemzeti Szín­ház kérdésében Szász Károly t. kéjiviselőtársam volt szives igen érdekes és lendületes beszédet mondani, amelynek irodalmi részével nem kívá­nok foglalkozni, mert erre nézve Bánffy Miklós gróf t. képviselőtársam már megtette megjegy­zéseit. Ilyen vitába, amelyben két ilyen híres 42*

Next

/
Thumbnails
Contents