Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-535
328 535. országos ülés 19Ib május 5-én, kedden. egészen röviden áttérjek a felső oktatás állapotára és viszonyaira. (Halljuk! Halljuk!) ügy hiszem Mártonffy Márton képviselőtársam beszélt a műegyetem zsúfoltságáról, a hol a hallgatók száma valóban nagy mértékben megszaporodott. Az első félévben majdnem 2700-ra emelkedett ezek száma; a folyó tanévben valamivel csökkent. Minthogy ilyen sok hallgatóra nem számítottunk a műegyetem építkezésénél, siettünk a bajt orvosolni azáltal, hogy az udvarokat átalakítottuk rajztermekké. A folyó évben a bútorok száma is el fog fogyni, ha tehát a jövőben a hallgatók száma hasonló módon szaporodik, mint az utóbbi években, akkor kénytelenek volnánk az épületeket kibővíteni, vagy pedig esetleg uj építkezést megkezdeni, ha arra pénzünk van. Az ujitás, amely az egyetemen történt, egy közgazdasági szakosztály szervezése, amelynek czélja volna, hogy azok a mérnökök, akik a é éves tanfolyamot elvégezték, a közgazdasági tudományban és a jogi enczikloj)édiában is kiképeztessenek. Ez egyévi ráadás, amely tulajdonképen a hallgatókra nézve jelentős többletet nem jelent, amennyiben a műegyetemen is a szigorlatokat csak félévvel a tanulmányok befejezte után szokták letenni. Haszna ennek az intézménynek az volna, hogy ezek a közgazdasági mérnökök, akik bizonyos vizsga letétele mellett közgazdasági doktorátust is szerezhetnek maguknak, egyrészt igen könnyen és előnyösen alkalmazhatók a városi közigazgatásban, azonkívül képesek lesznek a közigazgatási hatóságokkal érintkezve, az azokkal való megértést ezáltal megkönnyíteni. Ez tehát különösen előnyt biztosit a mérnököknek, azonkívül pedig lehetővé teszi más főiskolákból is az ilyen szaktanfolyamba való belépést, nevezetesen átjöhetnek a felső kereskedelmi iskolából, a bányászati és erdészeti iskolákból is; más intézetekből csak felvételi vizsga alapján vehető fel valaki ezen tanfolyamba, ugy, hogy ezt a közgazdasági szakosztályt nemcsak azon mérnökök látogathatják, akik a műegyetemet Budapesten végezték el, hanem a hasonló ágakban levő többi szakemberek is, akik szintén közgazdasági ismereteiket itten kívánják gyarapítani. Ez a szakosztály azonban lehetővé teszi azt is, hogy idővel megvalósítsunk egy más kiképzést, ez t. i. a közgazdasági kvalifikáczió megszerzése teljes kiképzés alapján. Ez abból áll, hogy a hallgatók a különböző természettudományi és mérnöki tanulmányokból csakis encziklopédikus kiképzést nyernének s akkor azután főképen tanulmányaikat a közgazdasági téren folytathatnák. Ennek folytán elsősorban oktatást nyernének az elméleti közgazdaságtanból, másodsorban annak alkalmazott részeiben, de nemcsak az elméleti kurzus alajrján, hanem a gyakorlatban is encziklopédikus módon vezettetnének be az iparágaknak különböző nemeibe. E tanfolyam 4 évig tartana ós lehetővé tenné, hogy az ilyen módon kiképzett egyének elsősorban mint gyárigazgatók, üzletvezetők vagy ipari bankoknál is ezen nagyobb, tág encziklopédikus ismeretek alapján különös előszeretettel és haszonnal lennének alkalmazbatók. Egyenlőre ezt a tervet nem lehetett megvalósitani a folyó évben, azért egyrészt, mert a műegyetem már amúgy is túlzsúfolt, másrészt pedig azért, mert ahhoz, hogy ezt megvalósíthassuk, át kell alakítani részben a műegyetemnek jelenlegi tanrendjét oly módon, hogy szaporittassék az encziklopédikus tanszékeknek száma. Ha ez bekövetkezik, — különben már a műegyetemen ezen átalakítás előtt áll — akkor lehetséges lesz tanrend alapján is megítélni, hogy be fog-e válani ez az ujitás, mert ugy tudom, hogy ilyenfajta intézmény külföldön sincs sehol. De ha csak egy pár tanulónk van, aki beválik, minthogy az abszolúte semmi költségtöbbletet nem okoz az államnak, érdemes lesz a kísérletet megtenni. (Helyeslés.) Látszólag ez az irányzat nincs összhangzásban azzal az általános tendencziával, amely a legújabb korban megnyilvánult és amely mindenkor a szakképzésre törekszik és annak alapján halad főkép előre. Itt azonban nem szabad elfelejteni azt, hogy az igazi szakképzettséget megint csak a gyakorlatban lehet elsajátítani és hogy kellően elsajátíthassuk, elméleti áttekintést kell nyernünk előbb különböző szakokból, mert a szakképzettség daczára is igen sokszor abban a helyzetben vagyunk, hogy a különböző fogialkozási köröknek határmesgyéjén járunk s gyakran szükséges is, hogy mindkét foglalkozási körben általános ismereteink legyenek. Annál is inkább kell ez, mert tajmsztalhatjuk, hogy minden szakképzettség daczára és minden különválás daczára, amely tudományos téren mutatkozik, egyidejűleg ezzel, a tudományos oktatás megint egyszerüsittetik. A tudományos ismeretek általános alapelvekre lesznek visszavezetve, amelyek hozzáférhetőkké lesznek, és épen a tudomány haladásával együtt évrőlévre könnyebben érhetők el. Ha tehát a tudományok széjjel is ágaznak és a szakoktatás is ily irányt vesz, viszont de' az általános elméleti oktatás könnyebbül, ez teszi lehetővé azután, hogy a szakképzettség mellett az illetők kellő áttekintést bírjanak és különböző foglalkozási ágakban is járatosak legyenek. Ugyanezen szempont vezetett engem, amikor t. barátomnak, a földmivelésügyi minister urnak javaslatba hoztam, hogy nem lehetne-e kapcsolatban az uj egyetemek alapításával az egyiknél a mezőgazdasági akadémiát is szervesen *bekapcsolni. Tudvalevőleg két uj egyetem felállítását határozta el előzőleg az országgyűlés, amelynek költségvetését ] 922-ig (Mozgás.) évi 2 millió koronában állapította meg az országgyűlés. Ezek felállítását magam részéről igen sürgősnek
