Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-534

;>3í. országos ülés 191í május 2-án, szombaton. 265 országban, Ausztriában, a specialiter kereskedő Angliában fele annyi, felső kereskedelmi iskola sincs, mint nálunk. ,158 ba ezekből még legalább kereskedő lenne! Én alig láttam az életben olyan gyakorlati kereskedőt, aki felső kereskedelmi iskolai érettségi bizonyitványnyal a pult mellé állott volna. (Felkiáltások: Van!) Vajmi kevés. Én nem azt mondom, hogy mindenkinek oda kell mennie, ntert kereskedő az is, aki bankokhoz és üzleti vállalatokhoz megy a kereskedelmi iskolából, de tény, hogy a gyakorlati kereskedelem pályájára nem mennek a fiatalemberek ezekből az iskolákból, nem mennek pedig azért, mert ezek nem igazi szakiskolák. A kultuszkormány már évek óta tervezi ezeknek az iskoláknak szakiskolákká való átszervezését. Arról van szó, hogy a bároméves évfolyam négyévesre emeltessék fel. Kérdem a kultuszminister urat, van-e tudomása arról, hogy három hivatali elődje hivta már fel a kercske-' delmi oktatási tanácsot javaslattételre ez iskoláknak szakszerű átalakitása ügyében. Kérdem, törtónt-e valami, — hisz évek óta gyűjtik az adatokat és tárgyalnak — van-e kialakult kép arról, hogy mit kivannak a kereskedelmi körök, hiszen ezek a körök, a kereskedelmi és iparkamarák, a kereskedelmi testületek az illetékesek annak megállapítására, hogy mire van szükségük. Ennek kapcsán kijelentem, hogy vissza kell térnem arra a régebben elfoglalt álláspontomra, hogy a szakiskolákat szerintem a szakminister hatáskörébe kell utalni. Én nem kicsinylem azt a nagy munkát, amelyet a közoktatásügyi kormány végzett ez iskolák létesítése alkalmával, de végre is annyi más iskolája van a kultuszministernek, annyi sok feladata van, hogyha ezektől az iskoláktól megszabadul, csak jól jár vele. Volt idő, amikor a ministerhez való átutalást kívánták, biztosan tudom, akkor is csak személyi okokon múlt, hogy át nem adták. Az elvi elhatározás már meg is történt a ministertanácsban is, a ministerek is elhatározták egymás között, de egyszerre csak egy ostendei sürgöny nyomán abbamaradt a dolog és megmaradt a status quo ante. Ami az ipariskolák ügyét illeti, ezúttal nem kérhetem, hogy ezeket az iskolákat most adjuk át a kereskedelemügyi min isteniek, hiszen ez a kérdés az ipartörvény revíziójához tartozik. Ugy tudom, Szterényi József pár év előtt 12 kötetes tervezetet csinált az ipartörvény revíziójáról; majd jön valaki, aki kiássa ezt a tervezetet, hogy így legalább az iparoktatásnak egy részét oldhassuk meg. Hisz épen most alkottuk meg az uj választójogi törvényt és azt intendáltuk, hogy a választők megnövekedő nagy tömegét az iparosokból hozzuk ki, épen azt vettük czinozurául, hogy mennél többen végezzék el az iparosiskolát, hogy igy választói joghoz jussanak. Én épen az ipáit Érv!!. NAPLÓ. 1910 1915. XXIV. KÖTET. rosok kiképzése és a választói jog mennél szélesebb kiterjesztése érdekében kérem, méltóztassék gondoskodni arról, hogy az iparosinasok kiképzése lehetőleg a legalaposabban,» a legszélesebb mederben es mennél nagyobb áldozatok árán történjék meg. Ezekben a tanügyi kérdésekkel végezve és méltóztassék megengedni, hogy még csak egy speciális kérdéssel foglalkozzam. (Halljuk! Halljuk!) Két év előtt volt alkalmam az Erdélyben elhelyezkedett és ide körülbelül 200 év előtt bevándorolt s azonnal jó magyar állampolgárakká vált u. n. örményszertartásu katholikusok érdekében felszólalni, rámutatván arra, hogy ezek az örményszertartásu katholikusok immár száz év óta sürgetik, — mert ehhez joguk/van — hogy részükre püspökség állittassék fel. Én nem mentem ennyire, sőt ma már maguk az örményszertartásu katholikusok is megelégednének a vikáriátussal. Ez nem nemzetiségi kérdés, ez nem nyelvi kérdés, mert hiszen alig van Magyarországon ma már örmény, aki örményül beszélni tudna. Kállay Tamás : Pap Géza! (Derültség). Mártonffy Márton : Pap Géza sem tud, az apja sem tudott! Arról van szó, hogy örmény szertartású, katholikus hitközségek vannak Szamosujvárt, Erzsébetvároson, Szépvizen, Gyergyószentmiklóson ós Újvidéken, ahol az igazán régi, csodásan szép — ajánlom azoknak, akiket érdekel — keleti ritus szerint történik az istentisztelet. Ezek a jó örmények az általuk alapított városokat — mert ehhez nem járult hozzá senki — ellátták a kultúra minden eszközével; ők voltak azok, akik 200 éven át vitték a kereskedést Erdélyországban és közvetítették a terménykereskedést Erdély és Magyarország között, akik közül nem egy, de igazán nagyszámú jelentékeny férfiai voltak a közéletnek, akik közül a magyar alkotmányos ministeriumban első megalakulása óta, Gorove idejétől kezdve a legkiválóbbak, a legjelesebbek ültek, akik közül a 13 aradi vértanúból is kettő : Kiss Ernő és Lázár Vilmos mártírhalált szenvedtek, akik közül most is a közélet számottevő féfiai vannak ebben a házban is, mert büszkeséggel mondón, hogy 16 örményszületésű képviselő ül itt, akik mind szolgálatára vannak a magyar nemzet ügyének. (Éljenzés). Juriga Nándor: Éljenek az örmények! Mártonffy Márton: Mi azt kérjük, méltóztassék határozott nyilatkozatot tenni az örmények azon jogos kívánságára vonatkozólag, amely már két-három év óta a minister ur előtt fekszik, és amelyet Mailáth erdélyi püspök annyi szeretettel ápol és gondoz. Csak arról van szó, hogy egy kanonokí állás szerveztessék a gyulafehérvári káptalannál rezidiálási kötelezettség nélkül, hogy lakhasson tetszése szerint bárhol, akit azután az ordinárius püspök vikáriussá nevezhet ki, abból a czélból, hogy az örmény 34