Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-534
248 534. országos ülés 191b május 2-án, szombaton. 1. czim. Rendkívüli kiadások: Átmeneti kiadások: 11. fejezet, 1. czim. Rendes bevételek: IX. fejezet, 1. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok: 2,037.582 K. Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Kenedi Géza előadó: T. képviselőház! Az 1912. évi vallás- és közoktatási költségvetés előadásánál Kammerer Ernő t. barátom, akinek érdemeiről bálásan, hosszas betegségéről pedig fájdalommal emlékszem meg, előadását azzal az axiómával kezdte, hogy a kultúra nemcsak önmagában véve jelent haladást, hanem mind a többi haladásnak, ideértve a gazdasági haladást és fejlődést is, elsőrangú feltétele. Erre a rövid igazságra visszatérve kezdem én is előadói beszédemet, annak előrebocsátásával, hogy a fejlődésnek ezek a feltételei, amennyiben az ország pénzügyi ereje által megadhatók, az előttünk fekvő 1914—15. évi költségvetésben jelentékeny módon megvannak. Részemről a t. ház engedelmével ehhez még csak azt a megjegyzésemet és azt az óhajtásomat fűzöm, hogy vajha mindazok a kulturtényezők, amelyek e költségvetés kiadásainak felhasználására vannak hivatva, az állam részéről eme megadott feltételeket kellő eredménynyel és buzgalommal is használnák fel. Mert t. képviselőház, ha kritika és kifogás gyanánt halljuk is igen sokszor, hogy a hadügyi költségek, amint igaz is, szertelen progresszióval növekedvén, egy bizonyos fokig az ország egész fejlődésére ráfeküsznek, mégis az állam biztonságának és népe békességének mindenek felett álló érdeke mellett megelégedéssel kell konstatálnunk az előttünk fekvő költségvetésből azt is, hogy a mi törvényhozásunk, igenis képes a nemzeti kultúrának megfelelő, vagy megközelitő progresszióval fejlődő feltételeit szintén biztosítani. Már most, ha csak egyedül a költségvetés kiadásainak végösszegét vesszük tekintetbe, amely végösszeg kellő felhasználása mellett nagyban és egészben helyes mértéke az állam kulturajwlitikájának is, akkor összehasonlítva a mai állapotot az 1906. évi állapottal, illetőleg az akkori budgetnek végösszegével, mert ez az esztendő — igazságos akarok lenni — egy kedvező fejlődési korszaknak a megnyitása volt a kultur-budgetben: akkor azt tapasztaljuk, hogy 1906-ban 59 millió volt az a teljes összeg, amit az ország kulturkormányzatának nyújtott, az előttünk fekvő budgetben azonban már 159 millió, vagyis teljes 100 millió koronával több. Ami azt jelenti, hogy e tárcza szükségletei 8 esztendő alatt teljes 170%-kal emelkedtek. Ezt pedig feltétlenül örvendetesnek kell mondanom, noha ezen a helyen nemcsak ennek a tárcsának nagy és szent érdekeit képviselem, hanem egyszersmind azt a körültekintést, takarékosságot és gondos arányositási működést is, amelyet a ház pénzügyi bizottsága teljesít. Ha ennek a 159 millió K kiadásnak alkotó elemeivel foglalkozunk, akkor azt találjuk, hogy a rendes kiadások 139'2 millió K-át igényelnek, az átmeneti kiadások cziinén 8'8 millió, a beruházásoknál pedig teljes 11 millió szerepel, ami együtt 159 milliót tesz ki. . Szembe állítva ezeket az összegeket az 1913. évi budgettel, azt látjuk, hogy a többkiadás, amelyet a következő budget-évben az ország kulturtevékenységére fordíthatunk, az ordináriumban meghaladja a 14,300.000 K-át, az átmeneti kiadások tótelénél pedig 701.000 K, vagyis együtt, teljes összegében, 15,035.491 K. Mivel azonban ebből az emelkedésből le kell vonni a beruházásoknál mutatkozó 1,038.000 K visszaesést, helyesen szól Vä £t kevesebb kiadást, a tiszta pénzügyi többlet 13,996.611 K, kerekszámban 14 millió K, ami a megelőző év budgetjéhez mérve 11'2% kiadásemelkedést mutat. Ezzel szemben a bevételek alakulása a következő : Az 1913. évben alig valamivel több, mint egy millió korona volt a bevétel, az 1914/15. évi budgetben ellenben 11 milliónál valamivel több van előirányozva, így tehát a bevétel 10,500.000 K-át meghaladó összeggel nagyobb. Mindazonáltal e részben a költségvetésben újítás foglaltatik, amennyiben a pénzügyminister az állam kölcsönkötvényeiből befolyó összegekből 10,671.000 K-át utalt át külön e budget beruházási kiadásainak fedezésére és mivel ez körülbelül fedezi a 10'5 millió többletet, azért a bevételek nem zavarják azt a megállapítást, hogy ez a következő évi költségvetés kerek 14 millió K többkiadással járul a magyar kultúra emeléséhez. Hogy ezt a folytonos emelkedést milyen okok idézték elő, arról talán csak egy-két szóval kell megemlékeznem. Mint a többi ágaknál. ugy itt is a népszaporodás emelkedése maga után vonja a nagyobb kiadásokat, de okozza ezt — és ez feltétlenül örvendetes jelenség — a kultur-igényeknek az országban általában mindenütt, de különösen a városokban való emelkedése. Hogy ezek a kulturigények a városokból a falusi községekre is kiterjedjenek, ennél azt hiszem, mitsem tudunk inkább óhajtani. Előidézi a nagyobb kiadásokat a közoktatási kormánynak rendkívüli buzgósága is, amelylyel a tárcza egyes intézményeit igazán kivétel nélkül fejleszteni törekszik, másrészről pedig, különösen a szaktanitás terén, uj intézmények behozatalával és fejlesztésével iparkodik kitágítani az ország közművelődési tevékenységét. A részletekben az iskolák szajjoritása, az állami intézeteknek jelentékeny fejlesztése, a tanítók javadalmazása, az egyház segélyezése, különösen pedig a törvényhozás által az elmúlt esztendőben behozott személyi járandóságok javítása az, ami ezt az emelkedést eléggé megmagyarázza. Az emelkedési összeg felhasználása tekintetében, amelyet nagy vonásokban kívánok a t.
