Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-533
•5'J3. országos ülés 19U többé visszamenni a faluba, bár ez ugy az ö, \ mint családja szempontjából mind anyagi, mind erkölcsi tekintetben sokkal előnyösebb lenne. (Igaz! Ugy van!) Az ilyen falusi munkás belekerül azután egy légkörbe, ahol nem lát egyebet, mint gyűlöletet és elégedetlenséget, (Igaz! Ugy van!) mely kiöli belőle az Istenbe vetett hitet és a vallás vigaszát, pedig a megélhetés nehézségeivel fokozottabban küzdő, a mindennapi megélhetés e küzdelmében alulmaradó u. n. szegény ember mindig volt és mindig lesz és igazán utolsó támaszuktól fosztja meg őket az, aki elveszi tőlük a vallás és az Isten vigaszát. (Igaz! Ugy van!) Az ilyen falusi nem leli fel a jobb megélhetést a városban, de a városi élet felkelti benne azt az érzést, hogy igényei kielégítést nem nyerhetnek és lesz belőle egy önmagával és az egész világgal meghasonlott, elégedetlen proletár, minden izgatásra kész eszköz, ki a saját életstandardjából kilépettj a nélkül, hogy a remélt jobba bele tudna illeszkedni. (Igaz! Ugy van.') Hála Istennek, a mezőgazdaság terén a viszonyok még nem ilyen rosszak. Népboldogitók ugyan itt is megpróbálták áldatlan munkájukat, a falusi nép józan eszén azonban hajótörést szenvedett törekvésük és én a földmivelésügyi kormány feladatának tekintem azt és erre vagyok bátor a t. minister ur figyelmét felhívni, — hogy az eddiginél hatályosabb munkaközvetítéssel és munkaalkalomnyujtással lehetőleg elejét vegye a vidéki elemnek a városokba való özönlésének, amely arra ugy erkölcsi, mint anyagi szempontból feltétlenül káros. (Helyeslés). Ezt a munkaközvetítést még szükségessé teszi az a körülmény is, hogy a mezőgazdaság terén is ma túlnyomó nagy részben állandó munkáshiány van. Bizonyos munkásczentrumokon a kinálat és kereslet eddig is keresett ós talált kielégítést, de történt ez minden rendszer nélkül, legalább nem eléggé szervezve és minden munkaadó kereste külön a maga munkását és viszont. Ezt a munkásközvetitést, ezt az állandó munkásmozgalmat kívánnám én az eddiginél hatásosabb módon az állam által szerveztetni és az állam által végrehajtatni. (Helyeslés.) Alkalmas eszköznek látom erre a kirendeltségeket, amelyek ezzel a kérdéssel eddig is — habár kisebb mértékben, de meglehetős sikerrel — foglalkoztak. Saját tajuisztalatomból volt alkalmam megítélni, hogy pl. Beregben és ITngban e tekintetben igen szép eredményeket is értek el s azt hiszem, egy kis személyzetszaporitással a kirendeltségek képesek lesznek arra, hogy ugy a munkásszükségletet, mint a munkaadókat számontartsák, hogy azt az állandó, minden évben megismétlődő munkásmozgalmat szervezzék és ellenőrizzék a szerződéseket, a munkások érdekeit, és nyújtsanak nekik minden védelmet, amely szükséges, ahol pedig szükséges, ott adjanak alkalmat és módot arra, hogy a munkások kellő kiképzésben is részesüljenek. május 1-én, pénteken. 195 Ez talán az állami birtokokon lenne lehetséges, mert bármily hihetetlennek lássék is, vannak az országban egész vidékek, ahol pedig nagy a munkásfelesleg, hol a munkások rá vannak szorulva a keresetre, és annyira járatlanok a mezei munkában is, hogy emiatt alkalmazhatlanok, mert pl. kaszával aratni nem tudnak. Szóval, kívánatosnak tartanám, hogy ezt az egész munkásmozgalmat vegye kezébe az állam, azzal a jóakarattal, mely megvan a munkásokkal szemben nemcsak a kormánynál, nemcsak a törvényhozásnál, hanem — hála Istennek — még a gazdaosztály legnagyobb részénél is, (Ugy van!) mert tény az, hogy talán még a régi tradicziók nyomán, ma még gazda és munkás nem áll olyan ellenséges viszonyban, mint az a munka más terén már is megvan. Gr. Serényi Béla volt földmivelésügyi minister egy előző költségvetési beszédében előadta azt a tervét, hogy ő földmivelésügyi kormányzat deczentralizáczióját szándékozik behozni oly módon, amint az más kormányzati ágakban már tényleg megtörtént, hogy földmivelési igazgatóságoknak bizonyos vidékeken való fokozatos felállításával kívánja egyrészt a központot tehermentesíteni, másrészt az ügyeket lehetőleg gyorsítani, végül jaedig a hatóság és a gazdaközönség közötti közvetlen érintkezést könnyíteni és lehetővé tenni. Nem tudom, vájjon a t. földmivelésügyi minister ur ezt a tervet magáévá tette-e; valószínűnek tartom azonban, hogy költségkímélés szempontjából ez még gyors megvalósítást nem nyer, mert hiszen a költségvetésben ennek még nincs nyoma. Ennek a deczentralizácziónak első hípése azonban máris megtörtént a kirendeltségek által és a kirendeltségek már is jártak bizonyos hatással a gazdatársadalomra. Én helyesebbnek tartom, ha a végrehajtás hatósági személy által történik, mint egy tisztán társadalmi egyesület által. De a gazdasági egyesületekben tömörült gazdatársadalom munkáját oly becsesnek és annyira fentartandónak tartom, hogy ezt a hatáskörelvonást, amely ma már is megtörtént a gazdasági kirendeltségek által, okvetlenül szükséges némileg rendezni. Ugy gondolom a dolgot, hogy a végrehajtás természetesen maradjon a hatósági közeg hatáskörében, de a munkakör felállítása, bizonyos munkaterv megállapítása és azután ezeknek végrehajtása kell hogy a gazdatársadalomnak is a hatáskörébe tartozzék, illetőleg annak is megfelelő befolyás biztosíttassák, hogy ez a két, a közgazdaság érdekében egyaránt becses faktor a közös czél elérésére egymást támogatva, vállvetve működhessék. Ezekben voltam bátor szerény megjegyzéseimet megtenni. A költségvetést különben a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. 25*
