Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-532

178 532. országos ülés 19U á J ben bemutattatik, ugy akár a képviselőház, akár az urakkáza a jóvákagyást megtagadhatja és egy­szerűen elvetheti. Az ilyen szükségrendelette] szabályozott ál­lamjogi viszony nem nyújtja azt a garancziát, amelyet az egyezményes törvény lényege és szel­leme megkövetel és amely garanozia ugy a ki­egyezési, mint az 1912. évi véderőtörvények értel­mében egyedül és kizárólag csak mindkét állam törvényhozásának alkotmányos megnyilatkozása, legiszlatórius tevékenysége által nyújtható. Tekintettel pedig arra, hogy a kölcsönös véde­lemnek kettős alapfeltétele, miszerint mindkét állam alkotmányos törvényhozási utón és egyenlő elvekből kiinduló törvénynyel szabályozza a véderő átalakitását és az ehhez szükségelt a népszámlálási aránynak megfelelő ujonczlétszám tényleges ki­állítását ; tekintettel továbbá arra, hogy a fentidézett osztrák törvény 14. §-a alapján kiadott rendelet a közös együttértéssel elintézendő védelmi rend­szer kérdésében semmiképen nem helyettesitheti az alaptörvényekben — sőt magában a véderőről szóló törvényben is — kifejezetten a törvény­hozás megnyilvánulásához kötött — s igy csak egyedül ezen az utón létrehozható — jog­szabályokat ; de tekintettel arra is, hogy a fentidézett osztrák 14. §. még olyan esetekben is, ahol alkal­mazhatósága helyt foghat, csak provizórikus erővel rendelkezik és az annak alapján kiadott rendelet az államkincstárnak semmiféle tartós megterhelé­sét (dauernde Belastung) nem tartalmazhatja s ekként az ilyen rendelettel szabályozott ujoncz­létszám sem a törvényhozás alkotmányos meg­nyilatkozása utján meghatározottnak, sem pedig egyenlő elvek szerint eszközöltnek s ekként az egyezményes törvény garancziáit tartalmazó ren- . delkezésnek nem tekinthető ; tekintettel arra, hogy a közös hadsereg költ­ségvetésének megállapítása sem lehetséges, ha az Ausztriában csak ideiglenes érvényű és bármikor hatályon kivül helyezhető rendeleten nyugszik a felemelt ujonczjutaléknak Ausztriára j utó hányad­része ; tekintettel végül arra, hogy a mindkét állam alaptörvényébe épen ilyen esetekre szólólag fel­vett ama,, jogosítványt tartalmazó rendelkezés, hogy az ellentétek kiegyenlítése regnikoláris depu­tácziók által történjék, ezúttal már a magyar tör­vénynek kihirdetése által ki játszatott ; kérdem a honvédelmi minister urat : (Hall­juk !) 1. Mivel indokolja az 1914. évi VIII. és X. törvényczikkelyeknek szentesítés alá való bocsá­tását és kihirdetését, holott arra, hogy Ausztriá­ban a kölcsönös védelem elvének megfelelő tör­vény keletkezzék, semmi támpontja sem volt ? 2. Milyen garancziái vannak aziránt, hogy az 1914. évi VIII. és X. t.-czikkel a közös hadsereg részére 10 évre előre felemelt létszámban meg­mlis 30-án, csütörtökön. szavazott ujancztöbblet az osztrák örökös tarto­mányokban is tényleg ki fog állíttatni ? 3. Hajlandó-e a merőben egyoldalúan fel­emelt ujonczlátszámtöbblet alapján elrendelt tör­vénytelen sorozásokat mindaddig felfüggeszteni, mig az ujonczlétszámnak az ujabbi népszámlálás adatai alapján való arányos felemelése Ausztriá­ban is az osztrák törvényhozás alkotmányos utón való megnyilathozása utján létrehozandó és azonos elveket tartalmazó törvény által meg nem tör­ténik ?« (Élénk helyeslés balfelől.) Elnök: Az interpelláczió közöltetik a hon­védelmi minister úrral. A honvédelmi minister ur kivan szólni. B. Hazai Samu honvédelmi minister: T. kép­viselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak nekem megengedni, hogy a hozzám intézett kér­désekre azonnal válaszoljak. (Halljuk!) Polónyi Dezső t. képviselő ur kérdéseinek feltevésénél abból a nézetből indult ki, hogy az 1914-ben alkotott VIII. t.-czikk nem lett volna szentesítendő mindaddig, mig az osztrák törvény­hozás részéről hasonló törvény nem alkottatik. Indokolja ezt az 1867 :' XII. t.-czikk 13. §-ával, amely következőképen szól: (Olvassa) : >>A védelmi rendszernek megállapítása vagy átalakítása Ma­gyarországra nézve mindenkor csak a magyar törvényhozás beleegyezésével történhetik. Miután azonban az ily megállapítás^ épen ugy, mint a későbbi átalakítás is, csak egyenlő elvek szerint eszközölhető, czélszerüen : ennélfogva minden ily esetben, a két ministerium előleges megállapodása után, egyenlő elvekből kiinduló javaslat fog ter­jesztetni mindkét törvényhozás elé<<. T. képviselőház ! Polónyi Dezső képviselő urnak az a nézete, hogy a folyó évben, alkotott VIII. t.-czikk nem lett volna szentesítés alá .ter­jesztendő, az én felfogásom szerint egy téves premisszán alapszik, amennyiben ebben a most alkotott törvényben nem védelmi rendszer meg­állapításáról és nem ennek az átalakításáról van szó. (Helyeslés, ügy van ! jobbfelől.) Ha ez lenne, akkor természetesen tökéletesen igaza volna abban, hogy mindkét törvényhozás által hasonló elveken alapuló törvény lett volna alkotandó. Azonban a jelen esetben tisztán csak időszaki kiegészítésről, (Igaz ! ügy van ! jobbfelől,, Ellen­mondás balfelől.) tehát létszámemelésről van. szó, (Ugy van! jobbról.) mely a védelmi rendszert semmi tekintetben nem tangálja. E tekintetben nekünk az 1867-iki törvényczikk szabad kezet enged és az eljárás tekintetében nem a 13. §.,, hanem a 12. §. mértékadó', amely tisztán csak bel­ügynek tekinti az egész dolgot. - ., , • ; Én tehát azt hiszem, hogy ebből kifolyólag a magyar kormány csak jogosan és törvényesen járt el, midőn azt a törvényjavaslatot szentesítés alá terjesztette és az a körülmény, hogy Ausztria: ban e törvény szükségrendelet, még pedig; tÖE 7 vényes szükségrendelet alapján készült, minket, minthogy ez Ausztria belügye, tevább nem érde­kelhet. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) •.

Next

/
Thumbnails
Contents