Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-532

532. országos ülés 1914 áp Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa): 2. Rovat. Dologi kiadások: 220.750 K. Elnök: Megszavaztatik. Sinyei-Merse Félix jegyző (olvassa) : Bevétel. Rendes bevételek: 1,367.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa): Nyugdijak. Rendes kiadások: VI. fejezet, 9. czini. Kiadás. Rendes kiadások 6,572.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa): A tárczát terhelő kölcsönök. Rendes kiadások: IX. fejezet, 3. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Tőketörlesztés 264.872 K. Elnök: Megszavaztatik. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa): 2. rovat. Kamatok 899.298 K. Elnök: Megszavaztatik. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa): 3. rovat. Kezelési költségek. 3.936 K. Elnök: Megszavaztatik. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa): A jelen költségvetési előirányzat alapján eszközlendő beruházások költségeinek fedezése czéljából kibocsátandó kötvények értékesítéséből. Rendkívüli bevételek: IX. fejezet, 2. czim. Bevétel. Rendes bevételek 177,232.000 K. Elnök: Az előadó ur kivan szólni. B. Pap Géza előadó: T. képviselőház! A pénzügyi bizottság nevében kérem a házat, méltóztassék a kereskedelemügyi minister urnak négy rendbeli jelentését tudomásul venni. Az első kettő szól az iparfejlesztési segélyek és kedvezmények engedélyezéséről és több évre való lekötéséről, a harmadik a több évre lekötött hajóbeszerzési és építési segélyekről, végül a negyedik az 1904. évi XIV. t.-czikkel engedélyezett beruházásoknak az 1913. éeben történt végrehajtásáról. Elnök: Elsősorban kérdem a t. házat, megszavazza-e a rendes bevételek ezimén előirányzott 177,232.000 koronát, igen vagy nem? (Igen!) A ház a tételt megszavazza, Másodsorban kérdem a t. házat: méltóztatik-e a pénzügyi bizottság javaslatához képest a felsorolt ministeri jelentéseket tudomásul venni ? (Igen!) A ház a jelentéseket tudomásul veszi; ezzel a kereskedelemügyi tárcza költségvetése letárgyaltatott. Az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Beőthy Pál foglalja el.) Elnök: A felfüggesztett ülést újból megnyitom. Miután a napirend tárgyalására szánt idő letelt, elsősorban meg fogom tenni javaslatomat a következő ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a ház a legközelebbi ülését holnap, pénteken, május hó 1-én délelőtt 10 tpffis 30-án, csütörtökön. 171 órakor tartsa ós annak napirendjére az 1914/15. évi állami költségvetés folytatólagos részletes tárgyalását és pedig elsősorban a földmivelésügyi tárcza tárgyalását tűzze ki. (Helyeslés jobbfelöl.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Felkiáltások: Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatképen kimondom. Következik Polónyi Dezső képviselő ur sürgős interpellácziója. (Halljuk! Halljuk! oalfelöl.) Polónyi Dezső: T. ház! (Halljuk!) Mielőtt interpelláczióm ismertetésére rátérnék, egy elvi kijelentést kell tennem. A függetlenségi- és 48-as párt, melyhez tartozni szerencsém van, a rjragmatika szankezió és a 48-as törvények alapján áll. Midőn tehát a mai napon előadandó interpelláczióm során én az 1867-iki törvényekre való támaszkodással teszem meg előterjesztésemet, ez nem jelent mást, mint azt, hogy én a létező állapotok figyelembevételével és azok alapján kívánom indokolni interpellácziómat, de ez természetszerűleg nem érintheti sem a függetlenségi- és a 48-as párt elveit, sem az én elveimet. Ez az első, amit előrebocsátva kívántam elvi kijelentésként megtenni. Egy másik kijelentést is kell tennem. Magam is azok közé tartozom, kik teljes mértékben át vannak hatva attól, hogy Ausztriával való viszonylatunkban az 1867-iki törvényben és annak 23. §-ában kifejezett szellemnek megfelelően semmikép ne szolgáltassunk ru'eczedenst arra, hogy itt a magyar törvényhozás termében osztrák belügyet bármiféle formában érintsünk. Az 1867: XII. t.-czikk 23. §-a szabja meg erre vonatkozólag az irányt, mikor megmondja, hogy a két állam népei érinkezni kivannak egymással mint két független állam törvényhozása, azonban egymás belügyeibe nem avatkoznak. Mikor azonban én egy, épen a 67-iki törvények által közösnek és részben közös egyetértéssel elintézendőnek meghatározott kérdésben szólalok fel, természetszerű kötelességem az alkotmányjogi garancziák szempontjából annak vizsgálata, vájjon az osztrák törvényhozás megfelelt-e ama kötelezettségének, mely épen a 67-iki törvényben vagy később a véderőtörvényben kifejezetten kiköttetett. Ezek előrebocsátása után rámutatok arra, hogy a pragmatika szankczióból folyó kölcsönös védelem folyományaként rendelkezett az 1867. évi XII. t.-czikk 13. §-a, amely megmondja azt, hogy (olvassa): »kijelenti az ország, hogy a védelmi rendszernek megállapítása vagy átalakítása Magyarországra nézve mindenkor csak a magyar törvényhozás beleegyezésével történhetik. Miután azonban az ily megállapítás épen ugy, mint a későbbi átalakítás is, csak egyenlő elvek szerint eszközölhető czélszerüen, ennélfogva minden ily esetben, a két ministerium előleges megállapodása 22*