Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-532

Ifi4 $32. országos ülés 19M április 30-án, csütörtökön. negyedmilliós részesedést vállalt az állam egy felvidéki nagyobb bőrgyárban. A gyár utóbb a kartellhez csatlakozott. A kartell követelése folytán nem folytatta üzemét, hanem az üzem a gyárban megszüntettetett és ezért a kartell a gyárnak bizonyos kártalanítást fizetett. A kártalanítási összegből fedezi a mi részesedésünknek kamatját. T. i. elsőbbségi részvényeket kapott a magyar állam, ugy hogy "mi tulajdonkép lekötöttük az állam pénzét egy nem működő gyárnál és nem értük el a czélt, amely miatt a részesedést vállaltuk, hogy az illető felvidéki városban ez az ipartelep meglegyen. T. képviselőtársam beszédében egyúttal felhívja figyelmünket, hogy a kisiparosoknak ugy adjuk a gépsegélyt, hogy lehetőleg a gépet havi vagy heti részletekben törleszthessék és pedig az országos központi hitelszövetkezetnek ezen akczióba való bevonásával. Bátor vagyok a t. háznak tudomására hozni, hogy már elődöm, Beőthy László t. képviselőtársam tárgyalásokat folytatott ebben az irányben az Országos Központi Hitelszövetkezettel, azonban az Országos Központi Hitelszövetkezetnél időközben épen az hpari szövetkezetek tekintetében tapasztalt visszásságok folytán ez eszme most nem valósitható meg. Legyen szabad ehelyütt néhány szóval kitérnem az Országos Központi Hitelszövetkezetre. Ezekről az iparszövetkezetekről épen a közel múltban, t. képviselőtársaim is tudják, sok szó esett. Tagadhatatlan, hogy az Országos Közj>onti Hitelszövetkezet kebelében létező iparszövetkezetek helyzete meglehetősen zavaros és bonyolult. Az itt követett eljárás, sajnos, nem volt megfelelő, az Országos Központi Hitelszövetkezet vezetősége most foglalkozik ezzel az ügygyei igen alaposan és épen nem tartom idő• szerűnek, hogy az ottan tapasztaltakról, a fölmerült hibákról, most nyilatkozzam. Kötelességemnek tartom azonban felhasználni az alkalmat, hogy bizonyos, esetleg czélzatos híresztelésekkel szemben, mintha azon szövetkezetektől, melyek eddig az Országos Központi Hitelszövetkezet utján nyerték hiteligényeik kielégítését, hitelük jövőben megvonatnék, mely híresztelések a kisiparosok körében érthető nyugtalanságot okoznak, kinyilatkoztatni, hogy a kormány kötelességének fogja tartani, hogy a kisipar jogos hiteligényeit ezután is megfelelő módon kielégítse. (Élénk helyeslés.) Szóba került és mindenesetre megfontolandó, hogy az 1907: III. t.-czikknek első része, mely az 1915. év végén lejár, mcghosszabittassék-e és esetleg mely időpontig, vagy pedig egy uj iparpártolási törvény, egy novella készüljön. Erre nézve még korainak tartom nyilatkozni, minthogy épen az érdekeltség köréből várjuk ezidőszerint a véleményeket és ezeknek beérkezte után leszek csak abban a helyzetben, hogy eziránt nyilatkozhássam. Kálmán Gusztáv igen t. képviselőtársam szorgalmazta az iparfelügyelők számának szaporítását és j>edig indokolta ezt azzal is, hogy az építőipari törvény alkotása kapcsán mindenesetre nagyobb feladatok fognak az iparfelügyelőkre hárulni. Magam is osztom a nézetét, hogy az építőipar baleseteinek elhárításával mindenesetre alaposan kell foglalkozni és hogy ez igénybe fogja venni az iparfelügyelőket, azonban mindaddig, mig nem tisztázhatom azon kérdést, hogy a kazánvizsgálás feladatát nem hárithatom-e át a magánvállalkozásra ugy, mint ez többé-kevésbbé most már csaknem teljesen, Németországban történik, én az iparfelügyelők szaporításának kérdésével nem óhajtok foglalkozni. A kazánok megvizsgálása ugyanis ma az iparfelügyelők idejének igen tetemes részét veszi igénybe, ugy hogyha ettől mentesítjük őket, esetleg a szaporításától eltekinthetünk. (Helyeslés.) Szükségesnek vagy legalább is kívánatosnak tartanám pedig a kazánvizsgálat kérdésének más utón való megoldását, inert ezzel elér nők a kazánok gazdaságosabb kihasználását is. Az idő előrehaladottságánál fogva igen röviden fogok foglalkozni azon szocziálpolitikai (Halljuk! Halljuk!) és egyéb törvényjavaslatokkal, melyek tárczámhoz tartoznak. Van szerencsém a t. ház tudomására hozni, hogy törvénytervezet készül a vasárnapi munkaszünetről szóló 1891: XIII. t.-cz. módosításáról. Ez most szétküldetett véleménynyilvánítás végett az érdekeltségekhez. A vélemények beérkezte és az ipartanács meghallgatása után leszek abban a helyzetben, hogy a törvényjavaslatnak a ház elé való hozatala ügyében döntsek. Az előkészület utolsó stádiumában van immár az ipari és kereskedelmi üzemekben alkalmazott tisztviselők és kereskedősegédek szolgálati viszonyának szabályozására hivatott törvénytervezet. Ugyanez áll a munkásnők és fiatalkorú munkások védelméről szóló törvénytervezetről, melynek végleges megállapítása előtt azonban be kell várni azoknak a nemzetközi tárgyalásoknak eredményét, amelyek ez év szeptemberében lesznek Berlinben. Előrehaladottabb állapotban van a munkások egészségének, testi épségének és életének védelméről szóló törvénytervezet. Kálmán Gusztáv t. képviselőtársam felvetette a sztrájkok, kizárások és munkabeszüntetések kérdését, a közérdekű üzemekkel kapcsolatban. Ez az ipari jogrend legbonyolultabb kérdéseinek egyike egész Európában. A kérdéssel különben az igazságügyminister úrral együtt már régebben foglalkozom. A munkásbiztositási ügy mai rendezésével senki sincs megelégedve. Hogy az elégedetlenség milyen mérveket öltött, ennek tanúságául legyen szabad megemlítenem, hogy alig múlik el najj, hogy egyes törvényhatóságoktól, városoktól, ipari és kereskedelmi kamaráktól, magánosoktól ne érkeznének beadványok, amelyek a törvény-