Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-532
158 532. országos ülés 19tt a ezt és mintegy a tiszta nyereséggel kapcsolatba hozni nem tartom lehetségesnek és ez rendkívül nagy nehézségekkel is jár. Külföldön érek óta alaposan foglalkoznak e kérdéssel, de ott is inkább a jutalomrendszert honosították meg. Az üzemmek csak bizonyos ágaiban lehet direkt ellenőrzést gyakorolni, ugy hogy a jutplom vagy a jutalék direkt arányba hozható az illető eredménynyel. így jutalék adatik pl. a tüzelő-, kenő- és tisztítóanyagoknál nálunk is. Az államvasutak szolgálati és illetményszabályzatának 116. §-a provideál e tekintetben, amely így szól (olvassa): »Az alkalmazottak némely szolgálat gazdaságos ellátásáért jutalékban vagy jutalékpőtlékban részesíthetők és a részesítés mérvét külön jutalékszabályzat állapitja meg.« A teljesítményi és anyagmegtakaritási jutalék czimén különben 1912-ben a MAY 3,800.000 K-t adott, ami tekintettel a vonal hosszára és forgalmára, körülbelül arányban van azzal a 9.678.000 márkával, amit a porosz vasutak adtak hasonló czimen az illető évben. Teljesen nem hasonlíthatók ezen számok össze, mint hogy itt a sin-, tengely- és keréktörések felfedezéséért adott jutalmak is szerepelnek, mig a nálunk e czimeken adott tételek az üzemi kiadásokba vannak felvéve. Az államvasutak reorganizácziójának munkája még nem lévén teljesen befejezve, részletesebben nem óhajtók erről ez alkalommal nyilatkozni. Remélem azonban, hogy a t. ház az eddig előadottakból is azt a meggyőződést szerezte, hogy komolyan törekszem arra, hogy a MAVban az üzleti szellemet megerősítsem. (Igaz! Ugy van! Élénk helyeslés.) Hogy erre égető szükség van, annak tudatától át vagyok hatva és épen ezért Söpkéz Sándor igen t. barátomnak azt a felhívását, hogy a reorganizáczió munkáját erélyesen folytassam és mielőbb be is fejezzem, mindenesetre magamévá teszem. (Élénk helyeslés.) Niamessny t. képviselőtársam elismerőleg szólt az újvidéki közúti híd létesítéséről, de általában kevesli a Budapest elkerülésével direkt a tengerre vivő összeköttetéseket. Szabadjon erre vonatkozólag megemlítenem, hogy a Baja— báttaszéki összeköttetésen kívül a tengerre jutást előmozdítja a gombosi híd is. Egyébként a keleti-ől délnyugatra irányuló forgalmat a Tisza áthidalása mozdíthatná elő legjobban. Zsilinszky Mihály: Csak már áthidalnák! (Derültség.) B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Van szerencsém a t. ház tudomására hozni, hogy épen a titeli áthidalás iránt egy helyi, érdekű vasút tervezetének keretében most komoly tárgyalás folyik. (Helyeslés!) Nem mulaszthatom el azonban, t. ház, hogy fel ne hívjam szives figyelmüket arra a körülményre, hogy minden ilyen utröviditő irány lényegesen befolyásolja a magyar államvasutak bevételeit. mlis 30-án, csütörtökön* (Igaz! Ugy van!) Itt tehát csak kellő'.óvatossággal szabad eljárni, mert gondoskodnunk kell arról, hogy a pénzügyi tekintetek összhangzásban maradjanak az ilyen uj összeköttetésekhez fűződő érdekekkel. (Helyeslés.) Szabó János igen t. képviselőtársam hasonló kívánságot fejezett ki. O is a vidéki empóriumok egymással és Fiúméval való direkt összeköttetését tartja kívánatosnak s nekem tudomásom van arról a röpiratról is. melyet e tekintetben, talán másfél éve, irt t. kéviselőtársam. Erre nézve is csak azt mondhatom, amit előbb volt szerencsém említeni, hogy itt figyelemmel kell lennünk a magyar államvasutak financziális érdekeire, annál is inkább, mert tévedésen alapszik az a hiedelem, hogy az ilyen direkt összeköttetésekkel már a kereskedelmet is a vidéki városokba tereljük. ISTem akarom mondani, hogy ezt nem lehet ezáltal bizonyos fokig előmozdítani, de erőltetni, mesterségesen a vidéki empóriumokba szorítani a kereskedelmet nem lehet. Igen t. barátom nem annyira mai beszédében, mint épen emiitett röpiratában, mintegy financziális szempontokat is felhoz amellett, hogy a vidéki góczpontokat kössük össze egymással és ezzel esetleg megkimélnők a magyar államvasutaknál a második vágányok fektetését. Igen t. barátomnak ezen megjegyzésére bátor vagyok azt válaszolni, hogy nézetem szerint ez tévedésen alapszik, mert a közel jövőben a magyar államvasutaknak egyes, épen fővonalain honvédelmi és más közgazdasági tekintetekből sem mellőzhetjük a második vágányt; ezeknek teljesítőképessége, azt hiszem, sajnos, még évekig nein lesz kellően kihasználva és éjnen ezért a közel jövőben az ő terveinek keresztülvitele igen nagy szükségtelen tőkelekötést jelentene. (Igaz! Ugy van!) T. képviselőtársam délelőtti beszédében az idegenforgalom fejlesztésére hivta fel figyelmünket és e czélra eszközül kongresszusok tartását is ajánlja. Legyen szabad itt mogemlitenem, hogy épen a jövő év őszén fog Budapesten a kisvasutak kongresszusa megtartatni. Ez egy nemzetközi kongresszus, amely igen nagy látogatottságnak örvend s mely egyúttal beutazza majd Magyarország szebb vidékeit, ugy hogy e tekintetben is előbbre vagyunk egy lépéssel. (Helyeslés.) Tanulmányozni fogom t. képviselőtársamnak azon eszméjét is, hogy fényképeket hozzunk forgalomba hazánk egyes szebb vidékeiről. Brandsch Rudolf t. képviselőtársam délelőtti beszédében igen szigorú kritikát gyakorolt tárczám egész politikájáról és a magyar államvasutak ügyviteléről is. Felhozta jiéldául, hogy az Alvinc-nagyszebeni vasútvonalon, úgyszintén a Nagyszeben-kiskapusi vonalon a vonatok 10 km.-nyi sebességgel járnak, lehetetlen kocsik vannak forgalomban stb.
