Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-531

106 531. országos ülés 19lk április 25-én, szombaton. kereskedelemügyi, a földmivelésügyi és a pénzügyi tárczák terhére engedélyeztettek. E helyen csak annyit emlitek meg, hogy a h. é. vasutak jövedelmi és kiadási tételeiről ott, ahol majd az államvasuti jövedelmekről és kiadásokról fogok megemlékezni, bővebhen szólok és rámutatok arra, hogy a h. é. vasutak kezelése milyen óriási terhet ró magára a kereskedelemügyi tárczára, bár ugyanezek a h. é. vasutak nagy közgazdasági és helyi érdekeket szolgálnak, de a budget igazságos megítél hetese szempontjából meg kell, hogy állapítsam, ós ki kell, hogy mutassam, hogy ezen h. é. vasutak hány milliójába kerülnek a magyar államnak. A központi igazgatás rendes kiadásainál egy jelentéktelen emelkedéssel találkoztunk, a rendes és rendkívüli bevételeket pedig a központi igazgatásnál változatlanul irányozta elő a kereskedelemügyi minister. Az államépitészeti hivatal rovata alatt rendes kiadások 2,921.000 K-val vannak felvéve, amelyet, ha összehasonlítunk az utolsó évi költségvetés hasonló rovatával, akkor 151.300 K emelkedéssel találkozunk. Ennek szüksége akként állt elő, hogy a műszaki és közgazdasági teendők fokozatosan szaporodván, a munkák ellátására a meglevő erők elégteleneknek bizonyultak. Bár a kereskedelemügyi kormány igyekezett az alkalmazott erőket teljesen kihasználni, ezek mégsem bizonyultak elegendőknek és igy beállott annak szüksége, hogy a teendők ellátására egy kiegészített nagyobb személyzetet vegyenek igénybe. Ez annál valószínűbbnek és szükségesebbnek mutatkozik, minthogy ezidőszerint körülbelül 32.000 km. a törvényhatósági úthálózatnak a hossza, amelynek gondos ellátásához óriási" nagyszámú munkaerőre és szakférfiúra van szükség. Ezen úthálózathoz végzendő munkák és az államépitészeti hivatalok műszaki személyzetét fokozottan igénybevevő uj munkálatok szükségessé tették a munkaerő szaporítást, de ezen 32.000 kilométert kitevő úthálózatnak a gondozása is magával hozza, hogy az erre fordított kiadásoknál necsak a takarékossági, hanem más szempontok is vezessék a kereskedelemügyi ministeriumot. A közutaknál a kereskedelemügyi költségvetésnek egyik jelentékenyebb kiadásával találkozunk. A közutak eziménél 1914/15-re 18,817.000 K van felvéve, 432.000 K-val több, mint a megelőző évben. Ez a többlet az állami közutak fenntartására esik s az 1913. évben foganatosított 418 km. hosszúságú útnak államosítására is fog részben fordíttatni. Ez a 418 km. úthossz, amely az 1913. évben az állami kezelésbe vonatott, nem nagy, de hiszen ez az összeg, amellyel a költségvetésnek ezen czime növeltetett, az a 432.000 K sem mondható jelentékenyebb kiadási többletnek. Az indokolásban a kereskedelemügyi minister részletesen felsorolja azokat az útvonalakat és útszakaszokat, amelyeket az 1913. évben államosított. A törvényhatósági közutak fentartására, az 1890 : I. t.-czikk 24. §-ának rendelkezése értelmében létesítendő állami alapra 4,300.000 K, vagyis ugyanannyi van felvéve, mint amennyi 1913-ban irányoztatott elő. Ebből a hitelből nyernek fedezetet azon költségek is, amelyek a katonai hadgyakorlatok alkalmából az utak helyreállítására fordíttatnak és amely összegek nem állanak azoknak az utfentartásra kötelezetteknek rendelkezésére, akiknek ezen kiadásokat is fedezniük kellene. Ugyanebből a tételből fedeztetik a községi közutak segélyezése is, valamint a vasúti hozzájáró utak részére nyújtandó bizonyos fokú dotáczió. A rendkívüli kiadásoknál az 1914/l5-ik évre 8,280.000 K van felvéve, 2,200.000 K-val több, mint az előző évben. Ezen tétel alatt szerepel a zentai és aradi hidak költségeinek államsegélye. Ugyancsak itt szerepel a törvényhatósági közutak folytatólagos kiépítésére és fejlesztésére 4,500.000 K, 1,500.000 K-val több, mint az 1913. évben, mivel az útépítéseket általános közforgalmi érdekből nagyobb erővel óhajtja a kereskedelemügyi minister folytatni. Ezt természetesen a képviselőház is csak osztatlan örömmel üdvözölheti, (Élénk helyeslés.) mert hiszen a közlekedési viszonyok javítása és a forgalom könnyebbé tétele általános közgazdasági érdekünk, amely nemcsak ipari és kereskedelmi, de főként mezőgazdasági szempontból is nagy jelentőséggel bir, ha figyelembe veszszük, hogy kedvezőtlen útviszonyaink és időszakonként előálló mostoha időjárásunk az utak használatát sokszor lehetetlenné teszik (Igás! Ugy van!) és különösen az intenzív mezőgazdasági fejlődésre igen gyakran korlátolólag hatnak. így tehát a kereskedelemügyi tárcza költségvetésének ez a tétele még mezőgazdasági szempontból is különös elismerésre méltó. Uj szükségletként van itt felvéve az újvidéki uj Duna-hídra 700.000 K. Ennek a hídnak kiépítése nagy közérdeket képvisel ugy kereskedelmi és közgazdasági, mint hadügyi szempontból s különös jelentősége van még délfelé irányuló forgalmunk szempontjából is. Az ország egy jelentékeny részén lakó állampolgároknak rég óhajtott vágya teljesül ezen hid állandósítása és fölépítése által. De megindokolható még az ezen hidra fordított 700.000 K költségvetési tétel azzal is, hogy ez tulajdonképen visszatérül az állam kasszájába, mert hiszen állami gyárakban készült híd költsége fogja ezen összegnek jelentékeny részét felemészteni. A beruházásoknál az 1914—15 évre beállított költség változatlanul van fölvéve. 1,200.00 K van előirányozva az állami közutakon levő nagyobb fahidaknak végleges vashidakká való átalakítására és átépítésére és részletesen vannak felsorolva a kereskedelem-