Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.

Ülésnapok - 1910-522

522. országos ülés Wl-'i márczius 17-én, kedden. 75 azért nem kap segélyt, mert én nem tartozom a magyarsághoz. Ha tehát itt van sérelem, az nem román nemzeti sérelem, az általános hiány az országban, amelyet nem egyoldalulag, a román nemzeti pártnak kell a saját részére követelnie. Mert azt értem, hogyha az egész országra nézve követeük az urak ugyanezt, de ha csak kizárólag maguknak követelik, az egyoldalú dolog, mert ha önök megkapják és nem kapjuk meg mi, azzal még nincs az igazság elérve. Pop Cs. István : Aránylagosan kértük ! Szabó István (nagyatádi) : Hát olyan arány­lagosan bizonyára megkapták, mint ahogy mi megkaptuk. (Derültség a jobboldalon.) Azt mondja még a követeléseknek 10. pontja, hogy a románoknak az állam közigazgatási igazságszolgáltatási nyelvében való részvétele czél­jából, valamint azon elv lehető érvényre jutása czéljából a román nép saját fiai által közigazgat­tassék. Intézményileg biztosittassék az, hogy ugy a közigazgatás, mint az igazságszolgáltatás terén, valamint a többi állami funkcziókban a románok által tömegesen lakott vidékeken románok fog­nak alkalmaztatni s ezek hiányában csak olyanok, akik hitelesen, az e czélból kiküldött bizottság, előtt igazolni fogják, hogy a román nyelvet szóban és Írásban birják. Már előbb is foglalkoztam röviden ezzel a kér­déssel, amikor jeleztem, hogy én is a legnagyobb mulasztásnak tartom azt, hogyha közigazgatási tisztviselők nem tudnak a nép nyelvén beszélni és én is azok közé tartozom, akik minden külön egyezség nélkül követelik, hogy akár a románok­nál, akár a tótoknál, akár a szerbeknél olyan köz­igazgatási tisztviselőt kell alkalmazni, aki a nép nyelvén tud beszélni. De már, amit t. román kép­viselőtársaink felállitottak, mint követelést, az ebben a formában lehetetlenség, sőt majdnem nevetséges, hogy azt kiköthessék, hogy csak román nemzetiségi tisztviselő legyen alkalmazható ott, ahol románok laknak. Ez lehetetlenség, t. kép­viselőház, mert először nem is rendelkeznek talán annyi tisztviselővel és lehetetlenség az, hogy ha egy tisztviselő birja az állam nyelvét és még a román nyelvet is, akkor ki kell válogatni, hogy te román nemzetiségi vagy, te lehetsz tehát csak román nyelvű területen tisztviselő, te magyar eredetű vagy s ha tudsz is románul, de mert nem vagy román eredetű, nem lehetsz román területen . tisztviselő. Ez lehetetlenség, de majdnem nevet­séges is. Mert hogy tudják az urak bizonyítani román nemzetiségüket ? Hiszen Vajdának, Mi­hálinak magyar neve van, hát honnan vette a román nemzetiségét. Pop Csicsónak is talán Pap volt a neve. Kovácsi Kálmán : Csicsó is magyar név ! Szálló István (nagyatádi) : Hát honnan tud­ják, t. képviselőház, ha épen az urak akarnának lenni közigazgatási tisztviselők, magyar névvel, mivel bizonyitják be, hogy önök nem magyarok, hanem románok, tehát ki lehet önöket nevezni köz­igazgatási tisztviselőkké ? Ezt a tételt igy nem lehet felállitani, hanem igenis fel kell állítani ugy, hogy annak a tisztviselőnek az állam nyelve mellett tudnia kell annak a bármelyik nemzeti­séghez tartozó népnek a nyelvét is, amelyet igaz­gatni akar. A tételnek ezt a felállítását elfogadom és amennyire tőlem telik, én is hozzájárulok ahhoz, hogy ez meg is valósittassék. T. román képviselőtársainknak még egy köve­telésével foglalkozom, t. i. a választójog követelésé­vel. Kállay Tamás képviselőtársam azt mondta, hogy nem tartaná helyesnek, ha Magyarországon a politikai jogokat annyira kiterjesztenék, hogy olyan néprétegek is bejuthassanak képviselőik utján a képviselőházba, amelyek még arra nem érettek, vagy, nem tudom, nemzetellenes tanokat hirdetnek. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Nem tudom, hogy Kállay Tamás t. képviselő­társam kitől félti a nemzetet, a választói jognak szélesebb körű kiterjesztése mellett is ? Mert ha a választójogot széles alapon kiterjesztik : ha azt a czenzust nem 20 koronában állapítják meg, hanem leszállítják 2 koronára, — ami talán vala­mikor 30 év múlva meglesz, de akkorra megváltoz­tatják azt a törvényt is — ha tehát a jelenlegi állapotot nézem, kik fognak bejönni nagyobb számban, mint képviselők a képviselőházba ? Ha nagyobb számban jönnek be más társadalmi osz­tálybeliek, azok kizárólag a kisgazda osztályból jöhetnek be. Ha azok közül többen jutnak sza­vazati joghoz és maguk közül akarnak választani, azt megtehetik, mert kezükben van a többség. De kiktől félnek az urak? A kisgazdáktól nem, tehát a szocziálistáktól ? Azt kérdem én, hogyha ilyen szocziálista képviselők egyáltalán bejöhetnek a képviselőházba, hol lehet szocziálista képviselőt választani Magyarországon másutt, mint a gyári központokban? Nincs Magyarországnak olyan tá­jéka, ahol, bárminő egyenlő és titkos választási jogrendszer mellett is szocziálista képviselőket — értem ezalatt a nemzetközi szoeziáldemokratá­kat — lehetne választani, kivéve a gyári közpon­tokat. Azok a gyári központok pedig beküldhet­nek ide 6—8 vagy, mondjuk, legfeljebb 10—12 képviselőt, semmiesetre sem többet, azok pedig nem fogják veszélyeztetni itt a nemzet egységét és a tárgyalások menetét. Azoktól nincs mit félni, sőt kell, hogy itt legyenek, mert azok is számot­tevő tényezői ma már a társadalmi és nemzeti életnek. Ugy tudom, hogy a t. nemzetiségi képviselő­társaink is ezen az állásponton voltak. Itt ennek az egyezkedésnek az alkalmából fölemiitik ugyan, hogy ők ezen választójog mellett foglalnak állást, azonban a következőket mondják rá (olvassa) ; »A román nemzeti párt az általános, egyenlő, tit­kosan és községenként gyakorlandó választójog alapján áll, amennyiben azonban a jelenlegi poli­tikai helyzetben ez most keresztül nem vihető, létesíttessék egy oly választójogi reform, amely a választói jogosultság a választói eljárás, a kerüle­tek beosztása és a választások feletti bíráskodás tekintetében oly intézkedéseket tartalmaz, ame­10*

Next

/
Thumbnails
Contents