Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.
Ülésnapok - 1910-525
márczias 2ü-án, péntekeú. 212 525. országos ülés Í9Ü Az állami tiszta vagyon értéke az 1911. év végén 2464.5 millió korona volt, amennyiben az 8855 millió korona cselekvő vagyonnal szemben 6390'5 millió korona teher áll. Hogy megállapíthassuk már most azt, hogy mikép alakult a cselekvő vagyon 1911-ben, fel kell hoznom azt, hogy mig a cselekvő vagyon 3435 millióval gyarapodott 1911-ben, addig a teher csupán 160 millióval, ugy hogy a tiszta vagyon 183'5 millióval növekedett 1911-ben. (Éljenzés.) Az állami teher, mint emiitettem, 63905 millió volt, amely állami adósságokból, terhelő készpénzhátralékból és terhelő értékpapírokból állt. Ezen állami teherből kétségtelenül legfontosabb az államadósság, melynek álladéka az 1911. év végén 5407 millió koronát tett ki. Ezen 5407 millió az 1911. évben bruttó összegben 118 millióval növekedett; tekintve azonban, hogy az államadósságokból 17 millió lett törlesztve, a tiszta adósságnövekedés tulaj donképen csak 101 millióra apadt. Ezzel szemben azonban az ingatlan vagyon értéke 163 millióval és az értékpapir értéke 24 millióval gyarapodott. (Helyeslés.) Hátra van még, amelyről szólnom kell, az alapok és alapítványok kezelése. A kormány kezelése és igazgatása alatt álló alapoknak és alapítványoknak csak csekély része és pedig 154 alap az, mely az állami legfőbb számvevőszéknek közvetlen ellenőrzése alatt áll, mig a többi alap és alapítvány — -mely 1908-ban 801 volt — egyáltalában nincs az állami számvevőszék ellenőrzése alatt. Már 1896-ban az állami számvevőszék tárgyalásokat folytatott a kormánynyal aziránt, hogy a ministeriümokban levő összes alapok és alapítványok ellenőrzésének kérdése rendeztessék. E tárgyalások még a mai napig sem nyertek befejezést. A zárszámadásvizsgáló bizottság igen jól tudja, hogy ez nehéz és bonyolult kérdés, másrészt tudja azt is, hogy a kormány sok más fontos és sürgős kérdés elintézésével van elfoglalva, mind amellett a bizottság e kérdés rendezése iránt is megteszi javaslatát, amelyet később leszek bátor felolvasni. Meg kell még emlékeznem — és pedig elismeréssel — a legfőbb számvevőszék elnökének ama dicséretet érdemlő fáradozásáról és törekvéséről, amelylyel a kezelési eredményeket egyszerűsítés által áttekinthetővé tenni igyekszik. A zárszámadási bizottság a légfőbb számvevőszék elnökének ezen igyekezetét örömmel üdvözli és itt a t. ház előtt is kifejezést óhajtott annak adni. (Éljenzés a jobboldalon.) Minthogy az 1911. évi zárószámadások adatainak ismertetése után a zárszámadási bizottság az 1911. évi I., II., III., IV. és a pótnegyedévben előfordult változásokat feleslegesnek tartotta külön ismertetni, azokat elintézettnek tekinti s kéri a t. házat, hogy ugyanezen álláspontra helyezkedni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezek után van szerencsém a zárszámadási bizottság javaslatait felolvasni (olvassa) : 1. A képviselőház felhívja a kormányt, hogy az átfutó kezelésnek már évközben az állami számvevőszék részéről leendő ellenőrzése és "általában az átfutó kezelésnek rendezése kérdésében régóta folyamatban levő tárgyalásokat mielőbb fejezze be. (Helyeslés jobb felől.) 2. A képviselőház felhívja a kormányt, hogy az igazgatása vagy kezelése alatt álló alapok és alapítványoknak az állami számvevőszék részéről leendő ellenőrzése ügyében ugyancsak hosszú idő óta folyó tárgyalásokat szintén minél előbb befejezésre juttassa. (Helyeslés jobbról.) 3. A képviselőház az 1911. évi hitelekből fentartott maradványoknak lekötését, valamint azt, hogy az 1910. évben lekötött hitelmaradványoknak az 1911. év végéig fel nem használt (meg nem szüntetett), része a kormány által a második évben leendő felhasználás czéljából újra leköttetett, tudomásul veszi. (Helyeslés.) 4. A képviselőház az 1911. évi állami költségvetés és az azt kiegészítő külön törvények szerint engedélyezett hitelekkel szemben az 1911. számadási évben előfordult túlkiadásokat, előirányzat nélküli kiadásokat, bevételi kevesbleteket és egyéb eltéréseket tudomásul veszi és jóváhagyja s ugy ezekre, mint az államháztartás 1911. évi kezelési eredményeire vonatkozólag általában a kormánynak a törvényszerű fölmentvényt megadja. (Helyeslés jobbról.) 5. A képviselőháznak az 1911. évi állami zárszámadásra vonatkozó határozatával egyszersmind elintézést nyertek az állami számvevőszék által az 1911. számadási év I., II., III., IV. és pótnegyedében előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és átruházásokról annak idején az országgyűlés elé terjesztett jelentések is. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Minthogy a zárszámadási bizottság több rendbeli határozati javaslatot terjesztett a t. ház elé, mindegyik határozati javaslatra vonatkozólag külön-külön kell a t. ház döntését kérnem. A határozatok ki vannak ugyan nyomtatva és a t. előadó ur által fel is olvastattak, de miután a felolvasás egyvégtében történt, a szavazás megfelelő megejthetése szempontjából a jegyző ur lesz szives az illető határozati javaslatot, melyre a szavazás történik, minden szavazás előtt felolvasni. Kérem az első határozati javaslat felolvasását. Szász Pál jegyző (olvassa az 1. számú határozati javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott határozati javaslatot elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen !) A ház a határozati javaslatot elfogadja. Következik a 2. számú határozati javaslat. Szász Pál jegyző (olvassa a 2. számú határozatjavaslatot). Elnök : Kérdezem a t. házat, elfogadja-e a most felolvasott határozati javaslatot, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a határozati javaslatot elfogadja.
