Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.

Ülésnapok - 1910-524

5H. országos ülés 1914 m egyházi czél oknál összesen 900.000 korona többlet szerepel, részben a papi kongrua szükségletének fedezésére, részben a lelkészi korpótlékok szükség­letének fedezésére, részben pedig a hajdudorogi püspökség fokozódó szükségleteinek a kielégítésére. (Helyeslés.) Az átmeneti kiadások többletét főleg az idézi elő, bogy a jelen költségvetéstől fogva a különböző felekezeti és községi középiskoláknak adott segé­lyek, nem, mint eddig, annuitásban, hanem tőké­ben fognak nyújtatni és a vonatkozó tőkesegélyek vannak az átmeneti kiadások között előirányozva. A beruházásoknak 1 millió koronát kitevő csökke­nését az idézi elő, hogy, amint már beszédem be­vezető részében emliteni szerencsém volt, az egyes iskolaépítkezésekhez való városi és községi hozzá­járulások csökkennek, minthogy azok a beruházá­sok, amelyek a múlt évben városi stb. hozzájárulá­sok alapján végre lettek hajtva, elesnek. Egyes czimeknél a már végrehajtott nagyobb építkezések befejezése folytán is apad a beruházások szük­séglete. Az igazságügyi tárczának rendes kiadásai 2 millió koronával, átmeneti kiadásai 200.000 ko­ronával, beruházásai 170.000 koronával emelked­nek. Ezt a többletet túlnyomó részben a polgári perrendtartásról szóló uj törvény életbeléptetése folytán (Élénk éljenzés.) a személyzetnek szüksé­gessé vált szaporítása, a dologi kiadásoknak emel­kedése, a helyiségeknek megfelelő adaptálása idézi elő. Szaporittatik a birói, ügyészi és a jegyzői lét­szám és azonkívül, amint már bátorkodtam emli­teni, a kisebb munkálatok ellátására tisztelt bará­tom, az igazságügyminister ur, kisérletképen a kezelői intézményt óhajtotta behozni. Többletet idéz továbbá elő az igazságügyi tárczánál a Czeg'é­den a fiatalkorú bűntettesek részére létesítendő fogház költsége, továbbá a javítóintézeti ügynek a fejlesztése. 300.000 korona van felvéve a Buda­pesten létesítendő, fiatalkorú bűntettesek részére szolgáló intézet építési költségeinek első részletéül és 50.000 korona irányoztatott elő dologházak léte­sítésére. (Helyeslés.) Ezenfelül ugy, mint eddig, a törvénykezési építkezések czéljaira 3 millió korona hitel áll az igazságügyminister ur rendelkezésére. A honvédelmi tárcza rendes kiadásai 11,300.000 koronával, átmeneti kiadásai pedig 2,200.000 koro­nával magasabban vannak felvéve a honvédség programmszerü fejlesztése érdekében. A felvett többletek túlnyomó részben, amint bátor voltam jelezni, a tüzér ég fejlesztésére szükségesek. Ezek­kel a többletekkel szemben a programmnak meg­felelőleg 4,600.000 koronával volt csökkenthető a beruházási szükséglet. Áttérve ezután az állami költségvetés be­vételeinek ismertetésére, a rendes bevételek 119,300.000 koronával emelkednek. Ebben a bevé­teli többletben 36,600.000 korona a különböző üzemek bevételeinek emelkedésére esik, amely tétellel bővebben foglalkozni nem szándékozom miután az egyes üzemek megbeszélése alkalmával voltam már szerencsés rámutatni a bevételek növe­árczius ly-én, csütörtökön. 149 kedésére. 42"3 millió többlet mutatkozik az egyenes­adóknál, amely többletnek legjelentékenyebb, mint­egy 30 millió koronát kitevő része az egyenesadó­reform elmaradása folytán áll be. Amint méltóztatnak emlékezni, már az 1913. költségvetés összeállításánál is jeleztem, hogy 30 millió koronával kevesebbet voltam kénytelen elő­irányozni az 1913 évre, miután az egyenesadó­reform végrehajtására számítottam. Most, hogy a végrehajtás elmaradt, 30 millió többlet jelent­kezik ezen a czimen. A többi 12 millió korona pedig az 1913 óta beállott természetes fejlődés következ­ménye, amelyből 6 millió esik a házadóra, 2 millió a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egjdetek adójára, 3 millió a vasúti szállítási adóra, mig a fenmaradó 1 millió korona az általános jövedelmi pótadónak, az alapadók emelkedése foly­tán bekövetkező aránylagos emelkedésére esik. Ez feltétlenül be fog folyni, mert az 1913. közismerten kedvezőtlen évben 46 millió folyt be ezen a czimen. A fogyasztási adók czimen 30,600.000 korona többletet irányoztam elő. Ebből 13 millió esik a különböző fogyasztási adónemek természetes fejlődésére, ugyancsak indokolva az 1912. évi tény­leges eredményekkel és az 1913-ra előirt össze­gekkel. További 17.500.000 koronát irányoztam elő azért, mert a szeszadó és a szeszadópótlék tételének hektoliterenként 20 koronával, a mostani 140 koronáról 160 koronára való felemelését hajt­juk végre. A bélyeg czimen várható bevételi töbWet 5,600.000 korona, részben a természetes fejlődés figyelembevételével, részben ped'g azért, mert az uj polgári perrendtartással kapcsolatban a törvénykezési bélyegilletékek revíziója van terv­ben, amelyre vonatkozó törvényjavalatot leg­közelebb lesz szerencsém a t. ház elé terjeszteni. Ezen revízióval a törvénykezési bélyegek némi emelése is tervbe van véve, részben azért, hogy ezáltal fedeztessenek a polgári perrendtartás életbe­léptetésével járó tetemes kiadások, részben pedig azért, hogy ezáltal gát vettessék a Magyarországon még mindig nagyon nagy mérvben uralkodó jjer­lekedési hajlamnak. A dohányjövedékből várható bevételi többlet igen mérsékelten, 3,800.000 koronában van fel­véve. Ezeken a tételeken kívül a még' jelentkező és körülbelül 10 millió koronát tevő rendes be­vételi többletből 1,600.000 korona a nyugdíj­járulék czimen van felvéve, mig a fenmaradó rész főleg a különböző adminisztratív bevételeknek az előző évi eredmények alapján történt előirányo­zásából áll elő. A rendes bevételeknek 119,300.000 koronát tevő emelkedése az összes kiadásoknak 191,342.000 koronát tevő emelkedését termé­szetesen nem ellensúlyozza és igy a költségvetési egyensúlynak fentartnatása és biztosítása érdeké­ben a rendkívüli bevételek 72 millió koronával nagyobb összegben voltak előirányzandók, mint az 1913-ik évben. A nem kölcsönből eredő rendkívüli bevételek terén mindössze az a lényegesebb eltérés, hogy 1 millió korona lett előirányozva a kereskedelem-

Next

/
Thumbnails
Contents