Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.

Ülésnapok - 1910-523

114 523. országos ülés 1974 meg (Elénk helyeslés és taps a baloldalon.) és Magyarország sem nem volt, sem nem lesz oly botor, sem nem lesz oly végzetesen könnyelmű, hogy az állam saját pénzén táplálja a vele ellenséges indulatú olyan nemzetiségeket, akik exisztencziája ellen törnek. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) A magyar államnak kötelessége igenis addig, amig ezek a viszonyok nem szanáltattak, a felekezeteket megfelelő módon segélyezni. De hogy a felekezeti érdekek révén, a vallás örve alatt nemzetiségi, ezentrifugál érdekeket istápoljunk, tápláljunk és fizessünk, ez több lenne az ostobaságnál, ezt a nemzettől várni nem szabad. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Most rátérek a haj duci orogi püspökség kérdésére. Érdekes a téma, azért kénytelen vagyok a fenekére menni. Hol keletkezik a hajdudorogi püspökség kérdése ? Magyarországon az én történelmi kútfőim szerint léteztek már a XV. században és egyik forrásom szerint már a honfoglalás idejében léteztek úgynevezett óhitű polgárok. Méltóztatik tudni, hogy a keleti és a nyugati egyháznak különválása 1053-ból való. 1053-ban, XI. században vált ketté a nagy kereszténység, a bizánczi és a római egyház. Azontúl aztán találkoznak, természetesen aszerint, amint a skizmához, vagy pedig a római egyházhoz tartoztak a hivek. Azonban, t. képviselőház, az a csodálatos jelenség mutatkozik, hogy a román nemzetiségre nézve az V. századtól kezdve egészen az XIII. századig hallgat a történelem és csak azt állapitja meg, hogy az u. n. román nyelv, amelyet ők Dácziából származtatnak, a VI. században keletkezett, vagyis akkor, amikor Dáczia már régen megszűnt; hogy ugyanakkor az egyházi vonatkozás terén a románok története és illetőleg ennek az egyháznak, a görög-keleti egyháznak története nálunk csupán a XVII. század végén kapcsolódik be a magyar nemzet történetébe. Ugy áll a dolog, t. uraim, hogy a régi görögkeleti egyház, mielőtt ez az unió kettévált volna — nem nálunk Magyarországon, hanem Erdélyben — tulaj donképen Bukarestből kinevezett és megerősített főpapok vezetése alatt állott és az erdélyi fejedelemség idejében — nagyon érdekes mozzanat ez — az erdélyi románság — akkor még egyesitett keleti egyház — a református vallásnak teljes prötekcziója alatt volt. Köztudomású, hogy a románok nem voltak politikailag elismert nemzet Erdélyben. Ez a román vallás teljesen a protestantizmus védnöksége alatt állott, annyira, hogy mikor zsinataikat tartották ezek a tisztelt jó elődök, akkor hat pópa köteles volt egy zsöllyeszékben bevinni a zsinatba a szuperintendenst és ott, a zsöllyeszéken bevezetett szuperintendens jelenlétében .volt szabad csak tanácskozni, ő erősitette meg a zsinat szabályait. '•-••:'Ugyanabból az időből való, t. képviselőház, hogy ezeket a román pópákat megbotozták, hogy csak ugy pörgött.,.-.,; márczius 18-án, szerdán. Fráter Lóránt: Ugy kéne most is! (Derültség.) Polónyi Géza." . . . t. i. nem lévén nemes emberek, ezek teljesen ki voltak szolgáltatva a testi fenyítéknek és nem ritkán a templom ajtaja előtt ugy lehúzták a pópát, hogy csak ugy porzott. Vajda Sándor : Egyenjogúság ! Ez a mi tradicziónk ! Polónyi Géza: Már most, t. képviselőház, ezek az urak igen természetesen szerettek volna szabadulni ettől a dologtól és minden igyekezetük odatendált, hogy ettől a kellemetlen szuperintendencziától meneküljenek. Ezt Kollonics észrevette. Hogy Kollonics ki volt, nem szükséges mondanom. Akkor ő indította meg az unióra vonat, kozó mozgalmat, amelynek aztán az eredménye az lett, t. képviselőház, hogy az unió tényleg a XVII. század elején, gondolom 1701- vagy 1702ben létrejött, még pedig négy pont alapján. (Mozgás jobbfelől.) Hiszen azért mondom csak el, mert egyik pontjához egy konzekvencziát akarok-fűzni, az autonómia tekintetében. (Halljuk! Halljuk !) T. i. négy pont differénczia.volt a keleti és a nyugati egyház között és a tisztelt unitusok ráálltak a négy pontra, mely állott a következőkből: Először elismerték a római patriarchának — nem ; pápának nevezték — primátusát ; másodszor elismerték a purgatóriumot; harmadszor elismerték a kovásztalan kenyeret és negyedszer elismerték a szentléleknek az atyától és fiútól való származását. Ez a négy pont volt az unió feltétele s ennek alapján létesült az az unitus egyház, amely azután a protestantizmus jogköre alól kivonatott és keletkezett az u. n. balázsfalvi érsekség és később, majd megmondom mikor — • mert a balázsfalvi érsekség és a nagyszebeni érsekség még csak 1853- és 1864-ből való — denikve keletkezett az unitus egyház, amely saját püspökei alatt állott és Rómának rendeltetett alá. Ezt most csak felemlitem; amikor majd az autonómia kérdésről beszélek, bővebben kitérhetek rá. Es most a katholikus autonómiát ketté akarják ezek az urak szakítani és azt mondják, hogy nekik nem kell a katholikus autonómia, hanem ők külön görög-katholikus autonómiát követelnek. Erre nézve e pillanatban csak annyit akarok megjegyezni, hogy t. barátaim, ha a purgatóriumban együtt meg tudunk férni, akkor megférünk együtt az autonómiában is. (Derültség a baloldalon.) Vajda Sándor: Isten őrizz! Kún Béla." Maguk egyenesen a menyországba akarnak menni ! Polónyi Géza : De van a dolognak egy másik része is és nehogy elfelejtsem megmondani, a t. ministerelnök ur óriási nagy tévedésbén van akkor, amikor beigéri nekik azt, hogy az állam részéről ez ellen a törvény ellen kifogást tenni nem lehet és beigéri nekik azt, hogy ők a katolikus autonómiától külön választott, külön görög nemegyesült autonómiát kapnak. Engem meglepett a dolog, mert valamikor tagja voltam az 0 felsége