Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-518

448 518. országos ülés Í91k thesi kifogása ? Hiszen ez magától érthető kormányzati elv. Egy olyan kormány, amely nem törekszik arra, hogy minden törvényt, tehát köztük ezt a törvényt is, végrehajtson . . . Damiáfl Vazul: A nemzetiségi törvényt is ! Gr. Apponyi Albert: ...A nemzetiségi törvény tekintetében még nem jutottak egj'-etértésre a ministerelnök úrral, azt tehát egyelőre vele tisztázzák. (Derültség a baloldalon.) Egészen más értelme van ezeknek a tételeknek, hogyha ezek nem mint magától érthető kormányzati elvek állittatnak fel, hanem ha ezeknek hangsúlyozása az engedmény jellegével bir a kompaciscens féllel, még pedig olyan féllel szemben, amelylyel a ministerelnök ur itt is végig fenn akarja tartani, legalább hiszem, hogy fenn akarja tartam a nyíltságot és őszinteséget a tárgyalásokban, mert lehetetlen, hogy ő ne értsen mást alatta, mint értenek azok az urak, akikkel ő tárgyalt. De azok az urak teljesen más állásponton állanak ; azok az urak mint nemzetiségi közjogi egyéniségek . . . Juriga Nándor: Igazságnak! (Zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! (Zaj.) Gr. Apponyi Albert: ...nem is akarják elismerni jogosultnak az 1907 : XXVII. t.-cz. azon kettős czélját, hogy a magyar nyelv tanítása erőteljesen biztosittassék és hogy a magyar hazafias eszme ne csak passzive, t. i. az ellenkező kizárásával, hanem aktive érvényesüljön. Azok az urak tehát lehetetlen, hogy a korrekt végrehajtás alatt ugyanazt értsék, amit mi értünk s amit a ministerelnök ur is kell, hogy értsen az ő álláspontjánál fogva. Én megmondom, mit értek a korrekt és méltányos végrehajtás alatt. (Halljuk! Halljuk!) Én azt értem, hogy igazságossággal, de kérlelhetetlen akaraterővel iparkodjék a kormány végrehajtani a törvény mindazon intézkedéseit, amelyek a törvény kettős czélját, az iskola hazafias szellemének biztosítását és a magyar nyelv sikeres tanítását lehetővé teszik és előmozdítják. (Helyeslés a baloldalon.) Korrekt végrehajtásnak azt tekintem, hogy a törvény által megállapított jogok feltétlenül tiszteletben tartassanak, a törvényben megállajjitott kötelességek teljesítése feltétlenül megköveteltessék. Korrekt végrehajtásnak tar-* tom azt, amely teljesen egyenlő mértékkel mér mindenkinek, a törvényt mindenkivel szemben ugyanoly igazságossággal, ugyanoly erélylyel applikálja és abban a margóban, mert ilyen margó van minden törvényben, ahol a végrehajtásnak módozata, a végrehajtás gyorsasága stb. bizonyos diszkreezionárius hatalmi kört enged annak, aki végrehajtja, — ott a maga akaratát annak a jóakaratához mérje, akivel szemben a törvényt végrehajtja. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Szóval ott alkalmazza a törvényt, amikor ezt lehet anélkül, hogy saját intenczióival és szavaival ellenkezésbe jöjjön, ahol a törvény szándékait, végrehajtását jóakarattal és készséggel várják nem márczius 6-án, pénteken. pedig ott, ahol a törvény intenczióival szemben akár nyílt, akár lappangó renitencziát lát. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Már most t. ház . . . (Halljuk ! Halljuk !) Szmrecsányi György (közbeszól). Elnök: Csendet kérek ! (Zaj.) Szmrecsányi képviselő urat pedig kérem, ne zavarja folyton a szónokot ! Szmrecsányi György: Jurigát utasítsa rendre, ne engem ! (Zaj és mozgás jobbfelől.) Gr. Apponyi Albert: Ameddig a törvény végrehajtása kezemben volt, iparkodtam azt igazságos, de erélyes módon végrehajtani. Pop Cs. István : Legkegyetlenebbül! (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház ! Ebben a házban és ebben az országban sokan ismernek engem. Ismerik jó tulajdonságaimat, ismerik gyengéimet, de a kegyetlenségre való hajlamomat étidig még senki sem vetette szememre. (Igaz! Ugy van! baljelöl. Közbeszólás a közéfen. Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, annyira nem, hogy midőn egyszer pl. épen a t. nemzetiségi párt köréből lettem figyelmeztetve arra, hogy egy román tanitóval szemben a hivataltól való megfosztásra szóló ítélet bizonyos körülményeknél fogva kemény volt, ez a figyelmeztetés, mely onnan jött, nekem elegendő volt arra, hogy az egész ügyet ismét reasszumáljam és bár arra nem találtam alapot, hogy ezt a tanítót stallumába visszahelyezzem, annak igenis módját ejtettem, hogy a nyugdijától való megfosztásra vonatkozó határozatot reá nézve megszüntessem és őt nyugdija élvezetébe juttassam. Én, t. képviselőház, nem vadásztam soha egyes apró tényezőkre és nem leltem hatalmi kéjelgésemet abban, hogy kis embereket üldözzek. Iparkodtam mindig a bajok kútforrása t kideríteni és kész voltam, ha kellett, felvenni a harczot azokkal a hatalmas tényezőkkel, amelyeknek az ilyen kicsiny ténye'zők meggyőződésem szerint csak áldozatai. (Igaz I Ugy van! Elénk helyeslés éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház ! Beszámolhatok itt bizonyos eredményekről. A t. nemzetiségi párt vezetőinek tetszését nem sikerült elnyernem, de nem is pályáztam rá . . . (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Fernbach Károly: Nagyon helyesen tette ! Gr. Apponyi Albert: ... nem mint hogyha az ő egyéniségük iránt nem viseltetném a köteles tisztelettel, hanem egyszerűen azért, mert nekik homlokegyenest ellenkező, más czéljaik vannak, mint nekem, ha tehát ők az én intézkedéseimmel elégedetlenek, ez csak azt bizonyítja, hogy én a magam czéljai szerint helyesen járok el. (Igaz! Ugy van ! Élénk helyeslés, éljenzés és taps a balés a szélsőbaloldalon.) Az igen t. nemzetiségi párt vezetőjének tetszését tehát nem sikerült elnyernem, de igenis, sikerült a romántanitóság széles köreiben elérnem a megnyugvást és biztositanom buzgó közreműkö-