Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-518

5i8. országos ülés 19H tőség arra, hogy a román nép a közoktatás minden fokán a saját nyelvén művelődhessék, ugy az állami, alapítványi és községi, mint a felekezeti tanintézetekben, 2. A vallásszabadság és a felekezeti egyenjogúság megvalósítása czéljából biztosittassék és tartassék tiszteletben ugy egyházi és iskolai, mint alapítványi és belső ügykezelési téren a görög-keleti román egyház autonómiája és létesíttessék a görög-katholikus román egyház autonómiája. Hajtassék végre az 1848. évi XX. t.-czikk. Bocsásson az állam mindkét román egyház rendelkezésére a többi egyházaknak nyújtott összegekkel arányban álló segélyt ugy egyházi, mint iskolai czélokra. Á hajdudorogi egyházmegyéhez csatolt román községek csatoltassanak vissza a gyulafehérvárfogarasi görög-katholikus román egyháztartományhoz. Mindezen kérdések közelebbi meghatározása az illetékes egyházfőkkel létesítendő megállapodás alapján fog történni. 3. Biztosittassék a sajtószabadság és szüntettessék be a román sajtótermékeknek politikai okokból való üldözése. 4. A román nép faji sajátosságainak és etnikai jellegzetességeinek fentartása és fejlesztése, valamint társadalmi fejlődésének lehetősitése czéljából ismertessék el a szabad egyesületi és gyülekezési jog. 5. Ismertessék el a román nemzetipárt szervezkedési és ténykedési szabadsága és szüntettessenek be azon közigazgatási intézkedések, melyek ezen pártszervezkedési és ténykedési szabadságot gátolni törekednek. 6. A románok által tömegesen lakott vidékeken a román nép román nyelven közigazgattassék és vezettessék be azon vidékeken intézményesen a román nyelv a közigazgatási életbe. 7. Ott, ahol a románok tömegesen laknak, a járásbíróságnál és törvényszékekénél vitessék be intézményileg a román nyelv használata, fogadtassanak el a román beadványok és okmányok, a tárgyalási jegyzőkönyvvek román felekkel románul vétessenek föl és a birói határozatok ezen nyelven adassanak ki. A felső bíróságok kiadványai hiteles román fordításban adassanak ki. 8. Az állam részesitse az egyes román vidékeket abban a gazdasági támogatásban, amelyben a többi vidékeket részesiti és nyújtson az összes román intézményeknek aránylagosan oly anyagi segélyt, mint amilyent a nem román intéményeknek is nyújt. Létesítsen a románok által tömegesen lakott vidékeken román tannyelvű gazdasági, ipari és kereskedelmi tanintézeteket és támogassa jóakaratukig a hasontermészetii román intézményeket, valamint a különféle gazdasági törekvéseket. 9. Az állam szüntesse be a románok ellen irányuló telepittetési akcziót és a tanczélokra vagy mintagazdaságok létesítésére nem szükséges állami birtokokat adja el succesive az azon vidéken lakó földmives népnek. Az állami erdők kezelése márczius 6-án, pénteken. 421 nemcsak gazdasági, hanem szocziális szempontok által is vezettessék. Állami beruházások és intézmények megfelelően létesíttessenek a románok által lakott vidékeken is és egyáltalában vétessenek hathatós figyelembe ennek gazdasági érdekei. 10. A románoknak az állam közigazgatási és igazságszolgáltatási tevékenységben való részvétele czéljából, valamint aznn elv lehető érvényre juttatása czéljából, hogy a román nép saját fiai által közigazgattassék, intézményileg biztosittassék az, hogy ugy a közigazgatás, mint az igazságszolgátatás terén, valamint a többi állami funkcziókban a románok által tömegesen lakott vidékeken románok fognak alkalmaztatni és ezek hiányában csak olyanok, akik hitelesen, esetleg egy c czélból kiküldött bizottság előtt bizonyíthatni fogják, hogy a román nyelvet szóval és írásban bírja. (Mozgás a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! balfelöl.) 11. Biztosittassék állandó módon a román nemzetnek politikai érvényesülése és befolyása. Ezen czélt szem előtt tartva létesíttessék a választójogi reform is. A román nemzeti párt az általános egyenlő titkosan és községenként gyakorlandó választói jog alapján áll. Amennyiben azonban a jelenlegi politikai helyzetben ez most keresztül nem vihető, létesitessék egy oly választójogi reform, mely a választói jogosultság, választói eljárás, kerületek beosztása és a választások fölötti bíráskodás tekintetében oly intézkedéseket tartalmaz, melyek kellőképen és állandóan biztosítsák azt, hogy Magyarország képviselőházába küldendő képviselők egy hatodrésze románok lesznek«. (Mozgás a baloldalon.) T. képviselőház! Ezen elvi álláspontunkat részletesen megindokoltuk, gyakorlati és konkrét példákkal igyekeztünk megvilágítani és mindent megtettünk arra nézve, hogy a t. ministerelnök ur és a mi álláspontunk közt levő difierencziákat elenyésztessük; sajnos azonban, ez nem sikerült. Aki összehasonlítja ezen pontozatainkat a ministerelnök urnak azon kijelentéseivel, amiket itt a házban tett, könnyen meggyőződhetik arról, hogy megállapodás ebben a tekintetben köztünk és a t. ministerelnök ur közt nem jött létre és ha a t. ministerelnök ur tett is olyan kijelentéseket, amelyek az országban lakó nem magyar ajkú népek kulturális és gazdasági érdekeinek előmozdítására vonatkoznak, mi azt mindenesetre köszönettel és örömmel veszszük tudomásul, annál is inkább, mert ez megnyugtatólag hat nemcsak a mi népünkre, nemcsak a románokra, hanem az országban lakó összes nemzetiségekre, mert mindig azon elvi állásponton állottunk, hogy a jogegyenlőség alapján az összes nemzetiségek egyforma bánásmódban részesüljenek. Az ellentét, mely a mi álláspontunk és a t. ministerelnök ur álláspontja közt fennáll, megmagyarázza azon prezumpeziót, melyet ezen kérdésben a román nemzeti párt bizottsága múlt hó 17-én megtartott gyűlésen hozott és elfogadott és miután azt óhajtanám, hogy a t. ház megismerje ezen nyilat-