Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-517

5Í7. országos ülés 19lk i és addig, amig én az ellenkezőjéről nem győződöm meg, köteles vagyok ennek hinni és azt el is foga­dom. Hanem — engedelmet kérek — ez az ő elő­dére vonatkozott, erre pedig határozott kijelen­tésnek csak egyáltalában nem vehető az, hogy nincsen támpont a feltevésre. Ha a ministerelnök urnak nincs támpontja, nekünk igenis van erre a feltevésre támpontunk. (Zaj jobbfelöl.) Erre nézve én határozott választ kértem és hivatkoztam arra, hogy a ministerelnök ur hozta szokásba itt a becsü­letszóra való hivatkozást gróf Károlyi Mihálylyal szemben. Tehát felszólítom : méltóztassék nyilat­kozni, egyenesen, őszintén, férfiasan és becsület­szavával megerősíteni azt, hogy ebből a szerződés­ből kifolyólag nem igértetett és nem vétetett a múltban semmiféle pártczélra pénz. (Helyeslés a baloldalon.) Holló Lajos: Pártczélokra ! Szmrecsányi György: Természetesen párt­czélra, hiszen ezt értettem. Előrebocsátom, hogy a legtermészetesebb elintézése ennek az ügynek, ugy-e bár az volna, hogy a ministerelnök ur magához Lukács Lászlóhoz fordulna a kérdésével. Hát ez ellen én már eleve tiltakozom. (Helyeslés a baloldalon.) mert Lukács László volt az, aki itt egy megrendelt interpelláczióra válaszolva, egy­szerűen félrevezette az országot, (Élénk helyeslés és taps halfelől. Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) de nemcsak itt, hanem a főrendiházban is . . . (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Kérnem kell a kép­viselő urat, hogy az ilyen sértő kifejezésektől tar­tózkodjék ! (Felkiáltások balfelől: De igaz ! Hisz az megtörtént!) Csendet kérek, képviselő urak ! Szmrecsányi György: ... a főrendiházban is megtette a maga nyilatkozatát, amelyre nézve volna egy igazán találó magyar szó, csak nem akarom ebben a teremben használni. És engedje meg a t. ministerelnök ur, hogy arra figyelmeztes­sem, hogy ilyen nem határozott nyilatkozatot hal­lottunk a ministerelnök úrtól akkor is, amikor a sószerződések leleplezéséről volt szó. (Élénk he­lyeslés a baloldalon.) Azért kérem ismételten, szí­veskedjék ebben, a kérdésben nyilatkozni. A javas latot különben nem fogadom el. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök : Engedje meg a t. ház, hogy egypár rövid szóval reflektáljak a t. képviselő urnak be­széde elején kifejezett ama panaszára, hogy ezek a javaslatok nem osztattak ki a kellő időben és a képviselő uraknak nem volt elég idejük azok tanulmányozására. Ezzel szemben konstatálni kí­vánom, hogy ezek a törvényjavaslatok a minister ur által beterjesztett szövegben ezelőtt egy hónap­pal, február i-én és 5-én osztattak ki és a vonat­kozó bizottsági jelentések is, amelyek a módosí­tott szövegeket foglalták magukban, február 20-án, tehát a tárgyalás megkezdése előtt 10 nappal ki­osztattak. (Mozgás balfelöl.) Azt hiszem, t. ház, hogy ez az idő teljesen elegendő volt. (Ellen­mondások és derültség balfdől.) Legjobban igazolja KÉPVH. NAPLÓ, 1910—1915. XXII. KÖTET. írczius 5-én, csütörtökön. 409 ezt az a körülmény, hogy a baloldali képviselő urak igen részletes és beható kritikában részesítet­ték a javaslatot. (Helyeslés a jobboldalon.) A ministerelnök ur kíván szólni. (Halljuk! Halljuk !) Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az a kijelentés, amelyet a hozzám intézett kérdésre, azt hiszem, tegnapelőtt tettem, teljesen világos volt. (Ugy van ! jobbfelöl.) Nem is tehettem más kijelentést. Az magában foglalja a nyilt választ az egész kérdésre. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Most is csak azt ismétel­hetem, hogy mi és a mi időnkben más ebben a kérdésben nem kapott és arra a feltevésre sincs semmi oKúnk, hogy más kapott volna. (Mozgás és derültség balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobb­felöl. Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Tisza István ministerelnök : Ha az embert más tényei felől kérdezik meg, lelkiismeretes em­ber, aki szavainak horderejével tisztában van, ennél többet, engedelmet kérek, nem is mondhat. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Különben pedig a képviselők harczmodorát jellemzi az, ... Szmrecsányi György: Már megint gorombás­kodni akar ? (Zajos felkiáltások jobbfelöl: Micsoda beszéd ez ? Hogy mer igy beszélni ? Önök folyton sértegetnek ! Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Nagy Sándor : Folyton gyanúsítanak ! (Foly­tonos zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak, a ház mindkét oldalán ! Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! Én tudatával birok annak, hogy az én modorom, hogy egy rossz magyarsággal lefordított, de jó kifeje­zéssel éljek, sok kívánni valót hagy hátra. (Igaz ! Ugy van ! bálfelöl. Derültség a jobboldalon.) Nagyon szívesen szereznék is magamnak jobb modort, ha tudnék, de engedelmet kérek, a képviselő uraktól mégsem fogok modort tanulni. (Derültség a jobb­oldalon.) Szmrecsányi György: Az erzsébettéri vere­bektől ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Gr. Tisza István ministerelnök: A képviselő urak harczmodorát jellemzi az, (Halljuk ! Halljuk !) hogy az én t. barátom, a kereskedelemügyi minister ur ma délutáni felszólalásában részletesen meg­mondta, hogy miért nem készülhetett el ez a javas­lat előbb, mint a múlt év novemberében ; hogy micsoda komoly érdekei a magyar közgazdaságnak fűződtek ahhoz, hogy bevárassék a Lloyddal való kérdések rendezése. Ezek mind meggyőzhettek minden elfogulatlan embert, még azokat is, akik csak az egyetemen tanulták, de ugylátom, ott is nagyon rosszul a közgazdasági tudomány alap­tételeit. (Derültség és tetszés a jobboldalon. Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) És akkor nekiáll a képviselő ur és itt ismétel ezen tények által, ko­moly, objektív érvek által teljesen megczáfolt alaptalan vádakat és inszinuálni akar mindenfélét 52

Next

/
Thumbnails
Contents