Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-517

517. országos ülés t9Í4 márczius 5-én, csütörtökön. 399 B. Harkányi János kereskedelemügyi minisíer: Kérem nem választásról van itt sző. A közbeszólásra bátor vagyok megjegyezni, liogy Olaszországban körülbelül hasonló periódus alatt felmentek 13 millióról egy sokkal magasabb összegre. Szmrecsányi György: Igen, mikor Tripoliszt meghódították! B. Harkányi János kereskedelemügyi ministér : Úgyszintén a Lloydnál is. Huszár Károly (sárvári): Gyarmatot akarnak? (Zaj. Elnök csenget.) B. Harkányi János kereskedelemügyi minisíer : A különbség a következő. A mint igen t. képviselőtársam itt jelezte, 2,400.000 K volt az akkori összeg. Hogy ezt tel-quel teljességében elfogadták volna, ahhoz szó fér; mindamellett ezt nem vonom kétségbe. A mai összeg 4,600.000 K. Akkor szolgálatba állítottak volna nyolcz u. n. kiváló hajót, most beállítunk kilenczet; azonkívül beállítunk hat egyszerű hajót. Hogy ezek helyett megmaradt volna-e az az öt hajó, amelyet a meghosszabbítás esetén a régi szerződés alapján kellett volna beszerezni, annak abszolúte nincs nyoma a memorandumban. Rakovszky István: Természetes ! B. Harkányi János kereskedelemügyi minisíer: Sok dolog természetes, de az Adria tagadja ezt a kötelezettségét. Átnéztem lelkiismeretesen az iratokat s a tárgyalásokban abszolúte nem találtam ennek nyomát. Ez jelzi épen a különbséget egy Analizált szerződés és egy tárgyalás alatt levő memorandum között. Itt tehát már a különbség hat hajó. Azonkívül a sebesség ott a próbajáratnál 12 tengeri mérföld, mostan egy mérfölddel több. Nem akarok ennek túlnagy jelentőséget tulajdonítani, de mindenesetre ez is számba veendő. Különbség van azután a tripoliszi járattal, amire már igen t. képviselőtársam is rámutatott; továbbá hogy a marokkói járat meghosszabbittatik Mogadoron túl. Azután — és erre kell helyeznem a fősúlyt — nagy különbség a tarifa-lekötés az egész Földközi tengeren és Portugáliában is. Rakovszky István: Ez benne van! B. Harkányi János kereskedelemügyi minisíer: Bocsánatot kérek, nincs benne. Maximális tarifa volt lekötve s a kettő között, aki ért a dologhoz, az tudhatja, óriási különbség van. Egy társaságra nézve az abszolúte nem jelent semmiféle obligót, ha leköt egy nagyon magas maximális tarifát és azután abból enged. Én nagyon lojálisán bevallom a szerződés hibáit is, de méltóztassanak megengedni, hogy ott, ahol abban a helyzetben vagyok, hogy az ujabb egyezmény előnyeit kifejthessem, az urak legyenek szívesek nekem ezt konczedálni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezek a különbségek az uj és a régi egyezmény között. Nézetünk szerint, eltekintve attól, hogy közben minden tetemesen megdrágult, igenis, különösen a tarifának ezen lekötöttsége oly nagy sulylyal bír, hogy ez indokolttá teszi a magasabb segélyt. (Helyeslés jobbról.) Rakovszky igen t. képviselőtársam nagyon elitélőleg szólott a szerződés felbonthatatlanságáról és nyilatkozattételre szólított fel, hogy hogyan tartom azt megengedhetőnek, hogy egy olyan szerződés köttessék, amely egyáltalán nem bontható fel. Bátor vagyok megjegyezni, hogy felbontható ez a szerződós is. Méltóztassék a 68. §-t megnézni, hogy a büntetés csak arra szól, ha egyéb eljárást megindítani nem kíván a minister. Tehát a biróság utján a szerződés felbontása . . . Rakovszky István: Biróság ! B. Harkányi János kereskedelemügyi minisíer: Bocsánatot kérek, anélkül úgyis nagyon nagy felelősséggel járó dolog volna a felbontás; a kormány viselné az egész felelősséget azért, hogy a felbontás jogos és méltányos volt-e vagy sem. Azonfelül nem minden mulasztásért tartom czélszerünek a felbontást. Arra valók a büntetések, amelyek elég súlyosak, hogy az illető társulatot visszatartsák attól, hogy a szerződést kijátszsza. Amennyiben pedig ilyen czélzatosság forogna fenn, akkor semmi sem állana útját annak, hogy a biróság utján ez a szerződés felbontassák. Ezt egyébként az általános jogelvek külön kikötés nélkül is megengedik. T. képviselőtársam megjegyzi, hogy micsoda uzus az, hogy a klubba magammal vittem a referenseket. Bevallom, én ilyen dolgokban járatos nem vagyok, kérdést intéztem eziránt és azt a felvilágosítást nyertem, hogy ez szokás. Rakovszky István: Kossz szokás! B. Harkányi János kereskedelemügyi minisíer : Hogy rossz vagy jó-e, arra nem akarok referálni, de szabad legyen t. képviselőtársam figyelmét felhívni arra, hogy e rossz vagy jó szokást én inkább jónak tartom, mert végre az a czélja, hogy a minister kellő felvilágosítást adhasson, szóval, hogy ezen szokást, epitheton nélkül használom, 1907-ben gyakorolta az a kormány js, amelyet t. képviselőtársam támogatott. (ÉlénJc helyeslés a jobboldalon.) Huszár Károly (sárvári) : De boldogok ezzel az argumentummal! Elnök (csenget) : Kérem Huszár képviselő urat! Rakovszky István: Nem oly nagy dolog. B. Harkányi János kereskedelemügyi minisíer: T. képviselőtársam helyezett rá súlyt, én igen lényegtelen dolognak tartom! 1907-ben a cselédtörvény tárgyalásakor Darányi Ignácz akkori földmivelésügyi minister résztvett a függetlenségi párt helyiségében tartott közös értekezleten és elvitte magával Bartóky nem-politikai államtitkár urat, adandó felvilágosítások czéljaira. Ugyanaz a minister ur . . .