Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-517
517. országos ülés i91b márczius 5-én, csütörtökön. 395 Befejezem felszólalásomat, t. minister ur (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsöbaloldalon.) és tisztában vagyok azzal, hogy ilyen szerződést csak oly időkben leket idehozni, mikor az állami életben minden erkölcsi alap meg van renditve. (ügy van! ügy van I balfelól.) Ertem, hogy ilyen szerződést csak akkor lehet kötni, mikor önök tudatában vannak annak, hogy a törvényhozás ellentállási képessége meg van törve. (Ugy van! Ugy van ! balfelól.) Ilyen szerződésről szóló törvén}~t csak olyan időkben lehet hozni, mikor a botrányok nagy víhaTai,,,előzték meg a szerződés beterjesztését. Ilyen szerződést csak akkor lehet létrehozni, mikor a tett szolgálatokat az ország pénzéből akarják jutalmazni. (Ugy van ! Ugy van ! balfelól.) Ilyen szerződést, amely nemcsak erkölcsileg tarthatatlan, hanem anyagi tekintetben is a legsúlyosabb megterheltetést invoválja, nemcsak rövid múló évekre, hanem hosszú időkre, (Ugy van! Ugy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) az ilyen szerződést, amely még azt a bűnt is elköveti, hogy megköti a jövő nemzedéket azáltal, hogy ha a szerződés már hatályát veszitendi is, még akkor is mint a phönix hamvaiból, föléled, (ügy van! Ugy van! balfelól.) az ilyen szerződést, minister ur, nem szabad a törvényhozásnak beczikkelyeznie. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a, szélsöbaloldalon.) T. képviselőház ! A t. elnök urnak az az eljárása, amelyet követni akar a részletes tárgyalás alkalmából, lehetetlenné teszi a tárgyalásban való részvételt. (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) En igyekeztem tegnap az elnök ur intencziói szerint a kísérletet megtenni arra, hogy lehet-e a tárgyalást ugy lefolytatni, amint azt a t. elnök ur kontemplálta. A t. elnök ur ugy kontemplálja, hogy a 3. §-hoz (Felkiáltások balfelól; Ötödik!) igen, az 5. §-hoz az összes szerződési szakaszokra vonatkozó kifogásainkat, indítványainkat, elleninditványainkat, módositványainkat beterjesszük. (Felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon : Abszurdum!) T. képviselőház, ez lehetetlenség. Lehetetlenség azért, mert hogyha én beterjesztek p. o. az 1. §-hoz egy indítványt vagy módositványt, arnelylyel én egy járatot módosítani akarok és ha afelett nem történik nyomban intézkedés a ház bölcsessége által, hogy ezt a módosítást elfogadja-e a ház vagy elveti, akkor én egy későbbi szakasznál, ahol ezen járat be nem tartása esetére büntetés van kiszabva, nem vagyok képes erre nézve indítványt tenni azért, mert nem. tudom, hogy a prius hogy dől el. (Ugy van! balfelól.) En kijelentettem, hogy kénytelen vagyok meghajolni az elnöknek intézkedése előtt, de kijelentem azt is, hogy teljesen téves az a felfogás, hogy a szerződésnek egyes pontjai nem kerülnek a házszabályoknak azon intézkedései alá, amelyek a szakaszonkénti tárgyalást elrendelik, mert abban a pillanatban, amikor én az 5. §-t megszavazom, akkor a szerződésnek minden egyes pontja a törvénynek integráns része, törvényerővel, törvényhatálylyal, törvényjelleggel bír. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Nekem tehát ehhez a jogom meg lett v..baa, de a t. elnök ur, legnagyobb sajnálatomra, máskép intézkedett. Egy izben elérhettem ilyen tárgyalási mód révén, mint ezt itt jeleztem, azt, hogy a törvénynek súlyos hibái elimináltassanak. Miután most ezzel a móddal nem tudom ezt elérni, a további tárgyalásban részt nem vesznek, de felhívom ismételten a t. minister urat — és ezt kívánom a nyilvánosság előtt odaszegezni, — nyilatkozzék a t. minister ur arról, amiről nekünk határozott tudomásunk van, hogy ugyanezen szerződéses pontozatok már a koaliczió alatt 1908—09-ben megállapittattak szóbelileg a társasággal és hogy ezen dolgokért a minister ur most a felemelt szubvencziót biztosította azon 2,400.000 koronányi szubvenczióval szemben, amelyet akkor a kormány hajlandó lett volna adni és amely szubvencziómagasságra nézve meg is egyezett az »Adria« igazgatóságával. Vannak itt tanuk; tudja ezt Szterényi József t. képviselőtársam, tudjuk ezt mi is, mert velünk az akkori időben közölve lettek ezek a dolgok, (ügy van ! a baloldalon.) Kérem a minister ur válaszát e tekintetben. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik. Felkiáltások balfelól : Halljuk a ministert!) Elnök : T. ház ! Csak egy pár szóval kivp'nok reflektálni a t. képviselő ur beszédének azon részére, amelyben a tárgyalási módra vonatkozólag tegnap tett kijelentésemmel foglalkozik. Azt elismerem, hogy a t. képviselő uraknak más alkalommal volt alkalmuk a szerződés egyes pontjaihoz is hozzászólani; de nem vette figyelembe a t. képviselő ur azt, hogy akkor más házszabályok voltak. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl. Nagy mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon ; felkiáltások : És más elnök ! Folytonos zaj. Csenget.) Csendet kérek ! A régi házszabályok szerint igenis a részletes tárgyalás alkalmával módja volt a képviselő urnak a házban nemcsak szakaszonként, de pontonként tárgyalni; az uj házszabályok azonban a részletes tárgyalásnál a paragrafusonként való tárgyalást irják elő. Azért méltóztassék belátni, hogy az én eljárásom teljesen házszabályszerü volt. (Ugy van! a jobboldalon.) Ki a következő szónok? Szólásra senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kivan még valaki az általános vitában résztvenni: igen, vagy nem? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Kíván az előadó ur zárszó jogával élni? Szabó János előadó: T. ház ! (Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon.) A kereskedelemügyi ministerurnak tegnap elhangzott nagyszabású és a szőnyegen levő kérdést minden oldalról megvilágító beszéde után, nincs sok szavam. Ha mégis felszólalok, teszem ezt azért, hogy a t. képviselő uraknak az Adria-javaslatra nézve történt ujabb felszólalásaiban elhangzott némely észrevételeire is reflektáljak. Ami Rakovszky István t. képviselő urnak azt a felszólalását illeti,-hogy a társaság a szerződést 50"
